Hírek Eldőlt a választás, Magyar Péter kétharmaddal alakíthat kormányt, mutatjuk az adatokat

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

• Tisza Párt – 53,67 százalék
• Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
• Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
• Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
• Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
• Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​

„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​

A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
• Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
• Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​

A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
• Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
• Mi Hazánk – 7 listás

Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​

Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.

Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

• Tisza Párt – 53,67 százalék
• Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
• Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
• Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
• Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
• Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​

„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​

A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
• Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
• Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​

A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

• Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
• Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
• Mi Hazánk – 7 listás

Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében​

Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​

Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

 

De, Varga Judit hibázott. Akár volt nyomásgyakorlás, akár nem, őt ez nem mentesíti a felelősség alól. Legfeljebb választ kapunk arra, hogy csak figyelmetlenség miatt került az aláírása a kérvényre, vagy tudatosan.
DE: mindkét variáció arra bizonyíték, hogy ennek a tisztségnek a betöltésére ő teljességgel alkalmatlan volt.

2 verzió:
A Sándor-palota jogi csapata mindenhol egyértelmű javaslatot tett a köztársasági elnöknek arra vonatkozóan, hogy milyen döntést hozzon, egy üggyel azonban kivételt tettek: K. Endre kérvényénél a kegyelmet megadó és az azt elutasító határozatot is felterjesztették.

No comment.

Fontos részlet, hogy Novák csapata az ügyek többségében született elutasító határozatot nem küldte meg soron kívül Varga Juditnak. Ezeket a Sándor-palota jogi csapatának is csak május 2-án adták át, ők a rendes ügymenet szerint aznap küldték ki őket a minisztériumba. Ezek tehát csak a pápalátogatás után kerültek Varga Judit elé.

Ha elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy K. Endre ügyében az ellenjegyzésre való visszaküldésnél a megszokott hivatali útnak és a Sándor-palota jogi csapatának megkerülésére az idő sürgetése miatt volt szükség, akkor az ügyben ez a két kérdés megválaszolatlan még:

• Miért kezelte a Sándor-palota jogi csapata – az alkotmányossági és jogi igazgatóság – a többi ügytől eltérően K. Endre perét, és miért terjesztett fel itt a többi ügytől eltérően pozitív és negatív kegyelmi határozatokat?
• Miért adott Novák Katalin az egyértelmű nemleges ajánlás ellenére kegyelmet K. Endrének?

Az első kérdésre azok tudnának válaszolni, akik az előterjesztést készítették, és mivel az ő nevük és aláírásuk szerepel a nyilvánosságra hozott dokumentumokon, könnyű azonosítani őket:

• Módos Mátyás, a Sándor-palota alkotmányossági és jogi igazgatóságának akkori igazgatója; és
• Schanda Tamás, Novák Katalin köztársasági elnök kabinetfőnöke.

A második kérdésre értelemszerűen egyedül Novák Katalin tudna válaszolni.

 

Nő vagy

Vargára nézve helyzet sokkal megalázóbb, mint emlékeztem, mert nem a Tónikában, hanem a bírósági meghallgatáson beszélt Schadl György izmos testéről.

 

testéről.

Lényegtelen dolgokkal nem foglalkozok

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón arra utalt, hogy szerinte az első verzió történhetett meg, vagyis Varga úgy írhatta alá K. Endre kegyelmét, hogy nem tudta, melyik ügyről van szó, és senki nem szólt neki, hogy Novák itt megváltoztatta a minisztérium (és saját stábja) ajánlását.

Szintén ezt támasztja alá, hogy Répássy Róbert, Varga Judit akkori államtitkára néhány nappal ezelőtt a Telexnek arról beszélt, hogy a minisztériumon belül volt egy megállapodás, miszerint az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök döntését annak tartalmától függetlenül tudomásul veszi.
Azt például előre tudták, hogy Novák kegyelmet fog adni a Hunnia-perben elítéltek egy részének, és ebben az ügyben is az volt a megállapodás, hogy a köztársasági elnök döntéseit nem vitatják.

Arra, hogy ezek közül melyik fedi a valóságot, Varga Judit tudna válaszolni.

 

2 verzió:
A Sándor-palota jogi csapata mindenhol egyértelmű javaslatot tett a köztársasági elnöknek arra vonatkozóan, hogy milyen döntést hozzon, egy üggyel azonban kivételt tettek: K. Endre kérvényénél a kegyelmet megadó és az azt elutasító határozatot is felterjesztették.

A Sándor-palota jogi csapata
1. nagyon unatkozott, annyira nem volt mivel kitölteni a munkaidejüket, hogy volt idejük, energiájuk elutasító és jóváhagyó variációban is előkészíteni és aláírásra felterjeszteni a határozatot

2. már az aláírás előtt értesültek (a külső nyomásgyakorlásról) és Novák szándékáról, de az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy az jobb belátásra tér, ezért készítették el az elutasító határozatot is.

 

Még nincs vége

A kegyelmi ügy felelőseinek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Magyar Péter péntek reggel felszólította Novák Katalint, hogy „valljon színt, hogy az Orbán család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének”.

Első dokumentumokból derült ki, hogy Varga Judit nem javasolta az elnöki kegyelem megadását K. Endre esetében.
Azt már mindenki tudja elég rég óta: Balog Zoltán lobbizott hogy Kónya kegyelmet kapjon
De kérdés őt ki vette rá?
Az Erdélyi református kapcsolat?

 

A Sándor-palota jogi csapata
1. nagyon unatkozott, annyira nem volt mivel kitölteni a munkaidejüket, hogy volt idejük, energiájuk elutasító és jóváhagyó variációban is előkészíteni és aláírásra felterjeszteni a határozatot

2. már az aláírás előtt értesültek (a külső nyomásgyakorlásról) és Novák szándékáról, de az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy az jobb belátásra tér, ezért készítették el az elutasító határozatot is.

A parlamenti vizsgálóbizottság elé én biztos hogy beidézném Novák kabinetfőnökét is, akinek lehet tudomása arról, hogy a szokott ügymenettől teljesen eltérő módon miért készült el a határozat kétféle variációban.

 

A parlamenti vizsgálóbizottság elé én biztos hogy beidézném Novák kabinetfőnökét is, akinek lehet tudomása arról, hogy a szokott ügymenettől teljesen eltérő módon miért készült el a határozat kétféle variációban.

Mivel a Novák osztályán lévő már nyilatkozott újságíróknak és mindent elmondott a szokatlan ügymenetről
Sok újat ebben nem tud
De tudhat mást.
És amit nyilatkozott az ott át is kerül egy másik szintre
Én is bidézném.
Mert hivatalossá válik.
Sőt a beszelő emberek sorát megnyitja!!
A miért a kétféle határozat el lett mondva a sajtónak.

a szokott ügymenettől teljesen eltérő módon miért készült el a határozat kétféle variációban.

Nekem a cikkek sorát olvasva erről az volt benyomásom.
A megtévesztés és zavar okozás része lehetett
Ezért a teljes jogi csapat bűnösségét is vizsgálni kell.
Semmi sem olyan egyértelmű. aki kicsit is beleásta magát már látja.
Érdekes egy kis pont miatt, Kónya Endre mekkora apparátus és alakoskodás indult be.
És lett egy óriási botrány.
Amit meg nem hittek hogy lesz.(szerintem önteltségükben)
Azt meg végképp senki sem hitte, hogy a teljes Fidesz rendszer borul.
Most Magyar Péter már semmiképp ne hagyja abba.
Mindenki elégtételt és számonkérést vár.,
A teljes Fidesz rendszeren.
Sőt még a Nemzeti vagyont visszavételét is.
Ez a kegyelmi ügy egy erkölcsi mély-zuhanást okoz és okozott már.
Ez még inkább megalapozza NER lovagok anyagi és büntetőügyi számonkérését
Most kell még ütni a vasat Nemzeti vagyont visszavételében is
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal ténykedését is támogatja politikai felhatalmazásával
A kekvákat megszüntetni ez mind egymásra hat

 

Még nincs vége

A kegyelmi ügy felelőseinek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Magyar Péter péntek reggel felszólította Novák Katalint, hogy „valljon színt, hogy az Orbán család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének”.

Első dokumentumokból derült ki, hogy Varga Judit nem javasolta az elnöki kegyelem megadását K. Endre esetében.
Azt már mindenki tudja elég rég óta: Balog Zoltán lobbizott hogy Kónya kegyelmet kapjon
De kérdés őt ki vette rá?
Az Erdélyi református kapcsolat?

Ha eddig nem volt nyilvánvaló, még egyszer: a topikokban kizárólag a moderátorok használhatnak piros színt. Azért írom a nyilvánvalót, mert éppen harmadszor javítom az általad pirossal beírt szavakat más színre.
Kérem, hogy mindenki ehhez tartsa magát.

 

Mivel a Novák osztályán lévő már nyilatkozott újságíróknak és mindent elmondott a szokatlan ügymenetről
Sok újat ebben nem tud
De tudhat mást.
És amit nyilatkozott az ott át is kerül egy másik szintre
Én is bidézném.
Mert hivatalossá válik.
Sőt a beszelő emberek sorát megnyitja!!
A miért a kétféle határozat el lett mondva a sajtónak.


Nekem a cikkek sorát olvasva erről az volt benyomásom.
A megtévesztés és zavar okozás része lehetett
Ezért a teljes jogi csapat bűnösségét is vizsgálni kell.
Semmi sem olyan egyértelmű. aki kicsit is beleásta magát már látja.
Érdekes egy kis pont miatt, Kónya Endre mekkora apparátus és alakoskodás indult be.
És lett egy óriási botrány.
Amit meg nem hittek hogy lesz.(szerintem önteltségükben)
Azt meg végképp senki sem hitte, hogy a teljes Fidesz rendszer borul.
Most Magyar Péter már semmiképp ne hagyja abba.
Mindenki elégtételt és számonkérést vár.,
A teljes Fidesz rendszeren.
Sőt még a Nemzeti vagyont visszavételét is.
Ez a kegyelmi ügy egy erkölcsi mély-zuhanást okoz és okozott már.
Ez még inkább megalapozza NER lovagok anyagi és büntetőügyi számonkérését
Most kell még ütni a vasat Nemzeti vagyont visszavételében is
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal ténykedését is támogatja politikai felhatalmazásával
A kekvákat megszüntetni ez mind egymásra hat

Gaudi Nagy Tamás elismerte, hogy a fellebviteli kérelmet ő írta és adta be, azt viszont tagadta, hogy a kegyelmi kérvény megírásában és előterjesztésében részt vett volna. Az ő elmondása szerint ezt Kónya felesége tette meg.
Gaudi elmondása szerint figyelmeztette is az asszonyt, hogy a kegyelem megadására nem lát esélyt. Viszont abban a pillanatban, hogy értesült Novák pozitív döntéséről, gyakorló ügyvédként nem hinnie, hanem tudnia kellett, hogy a fellebbezés és a kegyelem szálai a Kúrián összefutnak, és ez be is következett.
A Kúria helybenhagyta az első és másodfokú ítéletet, vagyis az ítéletben kimondta hogy Kónya bűnös, mert a bűncselekményt elkövette, de az indoklásban leírta, hogy a rá kirótt büntetést nem kell letöltenie, és az egyéb hátrányos következmények alól is mentesül, mert időközben elnöki kegyelemben részesült.
Ez az ítélet viszont, ellentétben Novák kegyelmi határozatával, nyilvános, és a vidéki prókátor a BH-ban rátalált.

 

Gaudi Nagy Tamás elismerte, hogy a fellebviteli kérelmet ő írta és adta be, azt viszont tagadta, hogy a kegyelmi kérvény megírásában és előterjesztésében részt vett volna. Az ő elmondása szerint ezt Kónya felesége tette meg.
Gaudi elmondása szerint figyelmeztette is az asszonyt, hogy a kegyelem megadására nem lát esélyt. Viszont abban a pillanatban, hogy értesült Novák pozitív döntéséről, gyakorló ügyvédként nem hinnie, hanem tudnia kellett, hogy a fellebbezés és a kegyelem szálai a Kúrián összefutnak, és ez be is következett.
A Kúria helybenhagyta az első és másodfokú ítéletet, vagyis az ítéletben kimondta hogy Kónya bűnös, mert a bűncselekményt elkövette, de az indoklásban leírta, hogy a rá kirótt büntetést nem kell letöltenie, és az egyéb hátrányos következmények alól is mentesül, mert időközben elnöki kegyelemben részesült.
Ez az ítélet viszont, ellentétben Novák kegyelmi határozatával, nyilvános, és a vidéki prókátor a BH-ban rátalált.

Ennek melyik mondata nem ismert illetve mi forradalmian fontos.?
Mert nem tűnik fel nekem mi a lelepleződés
Talán ez:?
"de az indoklásban leírta, hogy a rá kirótt büntetést nem kell letöltenie, és az egyéb hátrányos következmények alól is mentesül, mert időközben elnöki kegyelemben részesült."
Nekem nem jog nem értőnek mondd el mi a pláne melyik sorban?
Ezt viszont már tudtuk: "Az ő elmondása szerint kegyelmi kérvény megírását beterjesztését Kónya felesége tette meg."
Igen ezzel meg van: ki írta és ki terjesztette be
De ki és miért ütötte vasat hogy kapjon is kegyelmet
A ki szorgalmazta(szinte utasította) Novákot(kijáró) azt tudjuk Balog Zoltán
Amit egészen biztosan nem tudunk:

Balognak miért volt ennyire fontos Őt ki utasította kijáró közbülső láncszemnek mert ez választja el az igazi kijárót Nováktól?
Sőt az egész jogi osztály, ki vette rá hogy szolgálati utat kerüljenek?
Illetve miért két verziót terjesztettek elő?
Ezt azzal magyarázzák: döntést segítettek elő
A nem kívánt rész áthúzásával segíti a két verzió
Amit a Novák le is húzott a kegyelemben részesül rész
Mégis más lett kiadva nem az igazi döntés
Még a novák döntést is hamisítotték
Ez is le volt írva egy cikkben
Nem Novák döntés lehúzott ment tovább(talán abban amelyikben megszólalt a kabinetfőnöke)
Sok a miért

 

Illetve miért két verziót terjesztettek elő?
Ezt azzal magyarázzák: döntést segítettek elő
A nem kívánt rész áthúzásával segíti a két verzió
Amit a Novák le is húzott a kegyelemben részesül rész
Mégis más lett kiadva nem az igazi döntés

Itt van:

Egy darab egyenes vonallal húzta ki​

Novák Katalin a fentieknek megfelelően a legtöbb ügyben egy-egy darab egyoldalas, vagy támogató, vagy elutasító határozattervezetet kapott. K. Endre ügyében azonban kettőt. Az beszéljen magáért, hogy melyikkel mit kezdett:

A fenti a Sándor-palota által kiadott irata az elutasításról(áthúzott verzió)
A leti pedig a nem áthúzott a kegyelemből mentesítés:

Eredeti

Novák egyenes vonallal húzta át K. Endre elutasító határozatát – ezek a kegyelmi ügyben kiadott dokumentumok legérdekesebb részei

A Sándor-palota jogi csapata részletesen érvelt Nováknak, miért nem szabadna kegyelmet adni K. Endrének, hogy aztán a normális ügymenettől teljesen eltérve egy támogató és egy elutasító határozatot is a kezébe nyomjanak. A volt köztársasági elnök az egyiket aláírta, a másikat kihúzta.

telex.hu

Novák Katalin aznap aláírt elutasító kegyelmi határozatokat is, amelyeket a dokumentációjuk szerint május 2-án adott át a Sándor-palota jogi csapatának, amely azokat még aznap továbbküldte az Igazságügyi Minisztériumnak.
Ez azért fontos részlet, mert ez lett volna az a megszokott hivatali út, amelyen elvileg K. Endre ügyének és a többi pozitívan elbírált kérelemnek is végig kellett volna mennie, ha nem siettek volna annyira a pápalátogatás miatt.

 

A kegyelmi ügy után is milliárdos ingatlanokat kapott Balog Zoltán püspöksége​

Belföld
2024. október 10. – 18:37

Mintegy 6 milliárd forint értékben kapott ingatlanokat a Balog Zoltán irányítása alatt álló Dunamelléki Református Egyházkerülethez a kegyelmi ügy óta – írja a HVG. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint február vége óta a magyar állam huszonnégy különböző telket és épületet ruházott át az egyházakra. Ezek összértéke a 25,5 milliárd forintot is meghaladja, az egyik legértékesebb ingatlant pedig a református egyházkerület kapta.

Úgy tűnik, a református egyház előnyös pozícióban van, ha állami ingatlanok átruházásáról van szó. Az elmúlt hónapokban több felekezetnek adományoztak ingatlanokat összesen mintegy 25,5 milliárd forint értékben, a reformátusok viszont Balog egyházkerületének juttatásán felül további 10 milliárd forint feletti értékben kaptak ingatlanokat.
A kegyelmi botrány után ugyanúgy folytak tovább az átruházások, júliusban a Balog által vezetett szervezet kapta meg az egykori Rendőrtiszti Főiskola Farkasvölgyi úti épületegyüttesét, amelynek egy kisebbik része a bencéseké. Ezzel a református egyház 5,6 milliárd forint értékű ingatlanhoz jutott, emellett megkaptak egy további 340 millió forintos ingatlant is a szomszédban, írja a HVG.

remélem előbb-utóbb, mert vannak fontosabb tennivalók is, ezektől a semmirekellő egyházaktól visszavesznek mindent, amit azelmúlttizanhatévben ingyen állami vagyont, ki tudja miért, ingyen megkaptak. Eleve az állam és egyházak szétválasztása alapelv a demokráciákban. Náunk meg úgy fogy a vallásosak aránya, mint hó a tavaszi napon.

 

És őtőle már csak egyetlen lépés....a Szent Család

Úgy látszik Balog bevállalta a hős mártír szerepét. El akarja vinni a balhét. Orbán ugyan mivel foghatja ezeket, hogy beugranak helyette a kútba? Hány ingatlan ment az egyházkerületnek?
Borzasztó, középkori feudális függőségi hálózat.
Nem véletlenül szégyelltem vagy 20 éven keresztül hogy magyar v'ok.

 

Ennek melyik mondata nem ismert illetve mi forradalmian fontos.?
Mert nem tűnik fel nekem mi a lelepleződés

Idézlek, erre megjegyzésedre vonatkozott a válaszom:

És lett egy óriási botrány.
Amit meg nem hittek hogy lesz.(szerintem önteltségükben)

Erre válaszoltam, hogy Gaudi nem HITTE, hanem TUDTA, hogy az addig két külön szálon futó ügy a Kúrián összefut, és akkor elkerülhetetlen a lelepleződés.
Szvsz ezért nem vállalta be a kegyelmi kérelem benyújtását annak ellenére, hogy az ügyet korábbi szakaszaiban már alaposan volt módjában megismerni.
Azt pedig nem feltételezem, hogy nem figyelmeztette az ügyfeleit ( Kónyát és Kónyánét) valamint a vele korábbról kapcsolatban lévő Novákot vagy Balogot, esetleg mindkettőt, hogy a lebukás veszélye reálisan mekkora. Kónya és Kónyáné számára az esetleges lelepleződés nem volt visszatartó erő, de Balognak, és különösen Nováknak, kellett volna hogy az legyen - feltéve ha utóbbi volt olyan helyzetben, hogy nemet is mondhatott volna.
Arra pedig, hogy senkinek nincs bizonyíték a kezében, hogy az utasítás fentről, és pontosan kitől származott, én nem tennék fel nagy összegeket.
Nem Magyar Péter vagy Vogel Evelin találta fel a spanyolviaszt, sőt, hangfelvételeket már az okostelefonokat megelőző időszakban is lehetett, mert volt mivel készíteni.

 

Idézlek, erre megjegyzésedre vonatkozott a válaszom:


Erre válaszoltam, hogy Gaudi nem HITTE, hanem TUDTA, hogy az addig két külön szálon futó ügy a Kúrián összefut, és akkor elkerülhetetlen a lelepleződés.
Szvsz ezért nem vállalta be a kegyelmi kérelem benyújtását annak ellenére, hogy az ügyet korábbi szakaszaiban már alaposan volt módjában megismerni.
Azt pedig nem feltételezem, hogy nem figyelmeztette az ügyfeleit ( Kónyát és Kónyánét) valamint a vele korábbról kapcsolatban lévő Novákot vagy Balogot, esetleg mindkettőt, hogy a lebukás veszélye reálisan mekkora. Kónya és Kónyáné számára az esetleges lelepleződés nem volt visszatartó erő, de Balognak, és különösen Nováknak, kellett volna hogy az legyen - feltéve ha utóbbi volt olyan helyzetben, hogy nemet is mondhatott volna.
Arra pedig, hogy senkinek nincs bizonyíték a kezében, hogy az utasítás fentről, és pontosan kitől származott, én nem tennék fel nagy összegeket.
Nem Magyar Péter vagy Vogel Evelin találta fel a spanyolviaszt, sőt, hangfelvételeket már az okostelefonokat megelőző időszakban is lehetett, mert volt mivel készíteni.

Balog azt mondja, csak Kónya felesége kért tőle SEGÍTSÉGET.
De ukázt vagy noszogatást kaphatott mástól is...

 

Balog azt mondja, csak Kónya felesége kért tőle SEGÍTSÉGET.
De ukázt vagy noszogatást kaphatott mástól is...

Ezek egy általam nem ismert értelmező kéziszótárat használnak, de erre már akkor rájöttem, amikor Balog a szexuális bűnelkövető Vásárhelyit még a letartóztatása évében is állami kitüntetésben részesítette.

 

Erre válaszoltam, hogy Gaudi nem HITTE, hanem TUDTA, hogy az addig két külön szálon futó ügy a Kúrián összefut, és akkor elkerülhetetlen a lelepleződés.

Azt már értem hogy egyetlen mondatomra mit válaszoltál.
De most menjünk tovább a Gaudi ha tudta lelepleződés lehetséges
Ebből mi következik?
Talán szándékosan nem szólt senkinek?Talán szándékosan lett az egész hogy2026ra az történjen, ami történt?

 

Azt már értem hogy egyetlen mondatomra mit válaszoltál.
De most menjünk tovább a Gaudi ha tudta lelepleződés lehetséges
Ebből mi következik?
Talán szándékosan nem szólt senkinek?Talán szándékosan lett az egész hogy2026ra az történjen, ami történt?

Szerintem Gaudi figyelmeztette őket, nem tudom elképzelni róla, hogy ezt ne tette volna meg, főleg hogy Kónya még akkor is az ügyfele volt, hiszen ő képviselte a fellebbviteli ügyben, amiben csak hónapokkal később született meg a határozat, mint ahogy a kegyelmi ügy lezárult.
Az már kérdéses számomra, hogy Novák volt-e abban a helyzetben, hogy akár nemleges döntést is hozhatott volna. Gyanítom, hogy nem. Mint ahogy Varga sem.
Azt viszont 2024-ben még senki nem láthatta előre, hogy mi fog történni 2026-ban. A Tisza szigetek nyár végén, ősszel kezdtek ugyan megalakulni, de igazán csak 2025 közepétől pörögtek fel. De még akkor sem látszott, hogy tényleg lehet reális esélyük a fidesz legyőzésére.

 

Balog azt mondja, csak Kónya felesége kért tőle SEGÍTSÉGET.
De ukázt vagy noszogatást kaphatott mástól is...

Hogy a Balog volt a kijáró azt első hónapban megtudtuk.
A kérdés az a Balognak miért volt fontos hogy egy kis pontnak kijárást kockáztasson
A Kónya felesége egy szörnyű nagy befolyásos valaki lenne?
Én ennek szálnak olvastam utána.
Politikai pozíciója nincs
A Kónya anyja már érdekesebb
Neki vannak Erdélyi gyökerei és a Kónyának magának.
Mindkettő Zabolához kötve
Mi van Zabolán?
A zabolai Mikes kastély
Kik tulajdonosai Mikes(Mikes grófnő) Katalin és fiai
Miért lehet érdekes a kastély?
A Mikes család 2005-ben kapta vissza a kastélyt,
A felújítást a magyar orbáni kormány tömte meg pénzzel
Lévai Anikó szorgalmazása volt az erdélyi kastély program
Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.

Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti.
Közel félmilliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alap nemzetpolitikai támogatások forrásából Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak alapítványa.
Megfordult itt Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is. Innen a remek barátságuk a kastélyszállót üzemeltető alapítvány vezetőjének feleségével, Ugron Zsolnával, illetve Ugron rokonával, Molnár-Bánffy Katával.
A szálak ide vezetnek Lévai Anikó arisztokrata barátai és Zabolai település kiemelt beruházású magyar állami pénzből felépített kastély
A Zabolai Kónya anyuka és a településre beruházó ott sűrűn nyaraló Lévai Anikó közti kapcsolat

Péter Magyar A román sajtó magától értetődőnek tartja ...​

A román sajtó magától értetődőnek tartja, hogy Kónya Endre köztársasági elnöki kegyelmének hátterében Lévai Anikó, Mikes grófnő és Kónya Eugénia állt.

Tovább ömlik a közpénz Lévai Anikó erdélyi barátainak kastélyára | atlatszo.hu

Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak al

atlatszo.hu

 

Az MNB Pageo Alapítványa 15 millió forinttal támogatta az első Orbán-kormány miniszterelnökségi szövegírója, Molnár-Bánffy Kata fb-elnökségével működő alapítványt. Két másik hozzá kötődő, Romániában bejegyzett civil szervezetet magyar állami érdekeltségek pénzelnek. Molnár-Bánffy és rokona, az erdélyi arisztokrata Ugron Zsolna a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval hakniznak Erdélyben, és határainkon belül. Női brandépítés és főnemesi nosztalgia

A főnemesi körökbe is bejáratos informátorunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy nem csak az egykori Habsburg uralkodók leszármazottai keresik a kormány-közeli barátságokat, gyümölcsöző a nexus az erdélyi arisztokraták fiatal generációjával is, a kapocs pedig Lévai Anikó.

A zabolai Ugron-Mikes birtokot Lévai Anikó még évekkel ezelőtt meglátogatta, innen az ismeretségük Ugronnal, akinek a könyvbemutatóin rendszeresen felbukkan a miniszterelnök felesége (itt és itt is egy beszámoló például). Az Úrilányok Erdélyben című Ugron-könyv Lévai-féle ajánlóját a kormányfő személyes honlapjára is feltöltötték.

A Matolcsy György vezette MNB Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa 2015 végi döntésével 15 millió forinttal támogatta a Média a Családért Alapítványt, amelyben Molnár-Bánffy a felügyelőbizottság elnöke. Az alapítvány honlapján a támogatók között ismét feltűnik a Szerencsejáték Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Az alapítvány médiadíjának fővédnöke Lévai Anikó.