Hírek Eldőlt a választás, Magyar Péter kétharmaddal alakíthat kormányt, mutatjuk az adatokat

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

  • Tisza Párt – 53,67 százalék
  • Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
  • Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
  • Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
  • Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
  • Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​


„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​


A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
  • Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
  • Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​


A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
  • Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
  • Mi Hazánk – 7 listás
Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​


Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.

Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.

Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:

  • Tisza Párt – 53,67 százalék
  • Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
  • Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
  • Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
  • Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
  • Mi Hazánk – 7 listás

Orbán Viktor elismerte a vereségét​


„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.

A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett​


A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).

A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
  • Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
  • Mi Hazánk – 8 listás

Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt​


A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék

A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:

  • Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
  • Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
  • Mi Hazánk – 7 listás

Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében​


Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.

De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis

az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.

Végső eredmény csak április végén lesz​


Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

1776026766286.png
 
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«”
– így reagált az MTVA alatti kommentben Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió nemrég elbocsátott csatornaigazgatója
„10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról. Ez a legalja.”
hülye picha
 
Na de ezek utan meglep, hogy a haboru utani archivumokbol kiderult, hogy sehol a vilagon nem érkezett annyi fel és bejelentes a gestapohoz, mint nalunk a nemet megszallas utan?
Ez egy nagyon kemény dilemma.
Tartsd be a szabályokat és a törvényeket és lehet hogy pár év múlva épp azért büntetnek mert betartottad...
 
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«”
– így reagált az MTVA alatti kommentben Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió nemrég elbocsátott csatornaigazgatója
„10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról. Ez a legalja.”
Siklósit sem az zavarta, hogy mi történt az MTI-ben, hanem az, hogy kiderült.
Szóval azért mert 10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel, azzal a hallgatásuk is meg volt vásárolva(?) Hát ennél mocskossabb és aljasabb dolgot 1 politikai rezsim nem is követhet el, hogy megvásárolja az őt kiszolgáló emberek lojalitását és persze hallgatását(!)
 
A gyűjteményben nem sok új lehet. Az interneten folyamatosan ment, hogy kik, mikor és miben értelmezték egyéni módon a tényeket. Az ismeretségi körömben nem tudok olyat, aki tv-ből szedné az infókat. S hogy mely hírportálokat volt érdemes bogarászni? Csak meg kellett nézni, melyiknek ki nyilatkozik. Mára meg ott a visszaigazolás: ugyanúgy működik-e tovább?
 
A fidesz szerint semmi értelme köztársasági elnököt választani.

“Az utolsó, legitim módon megválasztott magyar köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják – írja az ellenzéki párt közleményében Havasi Bertalan.
Akárkit cimkéz is föl most ezzel a titulussal a tiszás önkény, a demokratikus jogállam helyreállítása után egy tollvonással megszüntethető lesz a törvénytelen és alkotmányellenes kinevezés – húzza alá a kommunikációs igazgató
.”
 
Eljött a rettegés fóka...
Szerelik felfelé mindenhova az okos árammérő órákat ..
Ez a TISZA nem tudja hogy nekünk ilyesmire nincs szükségünk...ha kell pénz a beruházásra oldaj meg másképp mi nem vagyunk hajlandók a megszokott évtizedes árakon felül fizetni!!
Vonják el a pénzintézetektől!
 
Eljött a rettegés fóka...
Szerelik felfelé mindenhova az okos árammérő órákat ..
Teljesen felesleges rettegni.
Kinek cserélik?
Napelemeseknek, nagyfogyasztóknak, és a lejárt hitelesítésű órákat másoknál.
A saját villanyóráim biztosan lejártak, de rengeteg ilyen lehet az országban.
A 24 óráson 62 ezernél is több kWh szerepel, napi 3-4-et fogyasztok az utóbbi években.
Mivel tudok alkalmazkodni az idősávokhoz, valószínűleg semmilyen hátrány nem ér.
Hozzám már a jövő héten is jöhetnek cserélni.
 
Bizonyos időközönként az eltelt évtizedekben is cserélték, és mindig valami modernebbre. Aki fizet áramszámlát, tudja ezt. Vajon miért újdonság ez bárkinek is?
 
Huth Gergely, a Pesti Srácok volt főszerkesztője élesen bírálta Orbán Balázst, Orbán Viktor volt politikai igazgatóját, aki már csak pár hétig marad országgyűlési képviselő, mert ősszel az Európa Parlamentbe helyezi át székhelyét.
„Orbán Viktor ötször hozott diadalt a nemzeti jobboldalnak, azaz négyszer kapott újabb megerősítést a magyaroktól. Ez világraszóló teljesítmény! Az utolsó négyéves ciklus azonban népharagot generált s a legújabb globalista ágenspárt simán a földbe döngölt bennünket. A Napnál is világosabb tehát, hogy a vétkeseket az utolsó négy évben a felszínre sodródott aktorokban kell keresni!” – fogalmazott.

Neki gyakorlatilag semmi sem sikerült, működése szekunder szégyenérzetet váltott ki a teljes jobboldalon
– tette hozzá Huth Gergely.
„Orbán Balázs amúgy kellemes figura és kiváló társasági ember, de igaza van Ferkó Dánielnek! Ez a tengernyi bűn nem járhat jutalommal, nem maradhat szó nélkül” – zárta bejegyzését Huth Gergely.

A Hír TV műsorában Ferkó Dániel azt vetette fel, nem gondolja-e Orbán rossz optikájúnak azt, hogy míg az egykori fideszes média több dolgozójának is megszűnt az állása a választás után, ő előbb a magyar, majd az Európai Parlamentben is képviselői mandátumhoz jutott, nem kevés fizetésért.
 
Bocs, de engem kényszerit ez s amaz a tényekre.
Ez a bejegyzés duma s szimpla történelemátirás. Tán ki is lehetne radirozni - avagy tényekkel cementirozni.
Na nézzük....
a 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.


Beszélgetés AI-módban. Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?​



Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?











Igen, az 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.
Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint az a mítosz, miszerint Magyarországon adták le a legtöbb feljelentést a világon, számszerűen nem bizonyítható, de a feljelentési hullám ténye valós.
A korszak feljelentéseinek hátterében az alábbi főbb tényezők álltak:

Zsidó vagyonok kiigénylése
  • A feljelentések elsöprő többsége zsidó tulajdonú lakásokra, üzletekre és ingóságokra vonatkozó igénylés volt.
  • A lakosság egy része a zsidótörvények és a gettósítás után azonnal megrohanta a hatóságokat, hogy megszerezze a hátrahagyott javakat.
  • Sok esetben azért jelentettek fel embereket, mert azt gyanították, hogy értékeiket nem vallották be vagy nem adták át.
  • A német megszálló szervek (mint a Gestapo) nem győzték feldolgozni a hozzájuk érkező lakossági leveleket.
  • A németek a bejelentések nagy részét átirányították a magyar közigazgatásnak (polgármesteri hivatalok, rendőrség, csendőrség).
  • A magyar bürokrácia és a Sztójay-kormány apparátusa készségesen asszisztált a feljelentések nyomán indított eljárásokhoz
  • Franciaország: Bár elterjedt az a városi legenda, hogy Magyarországon született a legtöbb feljelentés a Gestapónál, a francia kutatások szerint a megszállt Franciaországban 3-5 millió feljelentő levél született 1940 és 1944 között. Ezt a nagyságrendet a magyar adatok meg sem közelítették.
    • Budapesti lakásigénylések: Amikor a zsidó lakosságot gettókba és csillagos házakba kényszerítették, a keresztény lakosság részéről több mint 50 000 hivatalos kérvény (lényegében a zsidó tulajdon hátrahagyására vonatkozó feljelentés/igénylés) érkezett a polgármesteri hivatalhoz a megüresedett lakások kiutalására.
    • Elkobzott üzletek: Országszerte közel 15 000 zsidó tulajdonú üzletet zártak be vagy vettek el. Ezek megszerzésére szintén tízezres nagyságrendben érkeztek lakossági bejelentések és igénylések a helyi hatóságokhoz

    • A Hain-féle „magyar Gestapo”: A Hain Péter által vezetett Államvédelmi Rendőrség (amely kifejezetten a feljelentések fogadására és a zsidó vagyon kifosztására szakosodott) iratainak jelentős részét a nyilasuralom idején és a szovjet ostrom alatt megsemmisítették, hogy eltüntessék a nyomokat. [1, 2]

 
Tudod mit?
Beszelgess Te Nefeledjel!
Kotekedés, fensobbsegteljes kijelentések...
Na nézzük....
a 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.


Beszélgetés AI-módban. Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?​



Tényleg a némat megszállás alatt rengeteg volt a feljelentés?











Igen, az 1944-es német megszállás után rendkívül nagy mennyiségű feljelentés született Magyarországon, de a közhiedelemmel ellentétben ezek túlnyomó többsége nem a Gestapóhoz, hanem a magyar hatóságokhoz futott be, és elsősorban anyagi haszonszerzés vezérelte őket.
Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint az a mítosz, miszerint Magyarországon adták le a legtöbb feljelentést a világon, számszerűen nem bizonyítható, de a feljelentési hullám ténye valós.
A korszak feljelentéseinek hátterében az alábbi főbb tényezők álltak:

Zsidó vagyonok kiigénylése
  • A feljelentések elsöprő többsége zsidó tulajdonú lakásokra, üzletekre és ingóságokra vonatkozó igénylés volt.
  • A lakosság egy része a zsidótörvények és a gettósítás után azonnal megrohanta a hatóságokat, hogy megszerezze a hátrahagyott javakat.
  • Sok esetben azért jelentettek fel embereket, mert azt gyanították, hogy értékeiket nem vallották be vagy nem adták át.
  • A német megszálló szervek (mint a Gestapo) nem győzték feldolgozni a hozzájuk érkező lakossági leveleket.
  • A németek a bejelentések nagy részét átirányították a magyar közigazgatásnak (polgármesteri hivatalok, rendőrség, csendőrség).
  • A magyar bürokrácia és a Sztójay-kormány apparátusa készségesen asszisztált a feljelentések nyomán indított eljárásokhoz
  • Franciaország: Bár elterjedt az a városi legenda, hogy Magyarországon született a legtöbb feljelentés a Gestapónál, a francia kutatások szerint a megszállt Franciaországban 3-5 millió feljelentő levél született 1940 és 1944 között. Ezt a nagyságrendet a magyar adatok meg sem közelítették.
    • Budapesti lakásigénylések: Amikor a zsidó lakosságot gettókba és csillagos házakba kényszerítették, a keresztény lakosság részéről több mint 50 000 hivatalos kérvény (lényegében a zsidó tulajdon hátrahagyására vonatkozó feljelentés/igénylés) érkezett a polgármesteri hivatalhoz a megüresedett lakások kiutalására.
    • Elkobzott üzletek: Országszerte közel 15 000 zsidó tulajdonú üzletet zártak be vagy vettek el. Ezek megszerzésére szintén tízezres nagyságrendben érkeztek lakossági bejelentések és igénylések a helyi hatóságokhoz

    • A Hain-féle „magyar Gestapo”: A Hain Péter által vezetett Államvédelmi Rendőrség (amely kifejezetten a feljelentések fogadására és a zsidó vagyon kifosztására szakosodott) iratainak jelentős részét a nyilasuralom idején és a szovjet ostrom alatt megsemmisítették, hogy eltüntessék a nyomokat. [1, 2]

"számszerűen nem bizonyítható"
"az mítosz, miszerint Magyarországon adták le a legtöbb feljelentést a világon".

irá ez a töténész, ki aztán olyan elkötelezett, hogy na.
Szóval, mesemese meskete, tán el kellene ejteni.
 

Friss profil üzenetek

Syndic wrote on rituevu's profile.
Szia!
Ne haragudj a zavarásért. Csak szólni akartam, hogy az általad feltöltött (köszönet érte) Kat Singleton könyv a sorozat 3. rész,nem a második. A fájl címe jó, csak a posztban írtál 2. részt.
Remélem nem gond, hogy szóltam.

Szép estét! :)
Panni, nem működik a kereső már pár napja.
Hiába írom be a keresőbe Az én elektronikus könyvtáram gyöngyszemei címet, mindig az az üzenet jön elő : Nincs találat Mi lehet a probléma? Tudna valaki segíteni?
Leslie62 wrote on dzsefff's profile.
Szia!

"Konrad Lorenz - A civilizált emberiség nyolc halálos bűne" helyett a link a "Viviane Theby - Értsük meg a kutyánkat!"
Tudnád javítani?
Köszi!

Statisztikák

Témák
39,249
Üzenet
5,059,727
Tagok
631,763
Legújabb tagunk
Zsuzsa1986
Oldal tetejére