Hein
Reakciók pontszáma
41

Profil üzenetek Friss tevékenységek Hozzászólások Róla

  • Szia kedves barátnőm!
    Örülök, hogy látlak és már beléptél ide.
    Nagyon más lett itt minden.
    Hogy vagy, mi van veled???
    Olyan jó lenne tudni rólad.
    Szeretettel gondolok rád: Marika
    Kedves Hein!
    A vízek fohásza című verset Lehocczky János 1997 március 22.-re a Kék Forrás Környezet és Természetvédelmi Egyesületnek írta a Víz Világnapja ünnepség tiszteletére.
    Bandi-47 (Obermayer András az egyesület elnöke)
    - a bilincs, mint másnál a kilincs
    összezárt s kívül már semmi sincs
    de belül erős a vágy -, összeköt
    mint két rab kínozva vonz térerőd
    "Legyen tiéd ez a mai nap:
    Minden fényével
    és minden borújával,
    minden bajával
    és minden örömével."
    .
    Nyugat-afrikai ima-részlet Bánhegyi Miksa fordítása
    Szia kedves Hein!

    Köszönöm a barátságod és a kedves üzenetedet.
    Kellemes, vidám, szép napot kívánok!
    Szeretettel. Manócska11
    (sajnos még képeket nem tudok küldeni,.... de majd megtanulom!)
    - egy ablak, ha jégvirágos épp,
    azt jelenti , hogy jövök feléd;
    Jövök szedni jégvirágot ám,
    jövök hidegben, s száguld a szán
    Wass Albert-Rózsaszirmok

    Leszállt az alkony s egy lenge szellő
    Tündér rózsát hintett az égre,
    Fülembe suttogott egy bús mesét,
    S tova libbent a messzeségbe...

    Egyszer, régen, mikor még volt öröm,
    Egy tündér élt nyíló rózsák között,
    Alatta vígan csillogott a tó
    S a zord szikla bíborba öltözött...

    Ha jött az est, ott dalolt a szellő,
    A bércen harsogott a vadpatak,
    S a szellő halk suttogása mellett
    Táncolt a köd, s ezüst hold sugarak...

    Hanem egyszer, zúgó fergetegben
    A szélkirály orkán csapatja jött,
    És elragadva a tündérleányt
    Eltűnt a sötét fellegek mögött...

    Azóta mindig, mikor jön az est,
    S bíborban úsznak a hegyoldalak,
    A szellő halkan az égre szórja
    A fonnyadt tündér-rózsa szirmokat...

    Én is olyan bús szellő vagyok,
    Verseim picinyke rózsaszirmok,
    Mi őket most, hogy alkonyom leszállt,
    Haloványkék végtelenbe szórom
    Vass Albert-Májusi találkozás.

    Májusi estén,
    mikor a lombok holdsugárt szitálnak
    s a bodza közt csalogány hegedül:
    ugye rossz járni egyedül?
    Olyankor a szíved mélyén
    soha nem csókolt csókok égnek.
    Még el nem ölelt ölelések
    Tépnek, szaggatnak szüntelen.
    Minap, mikor egy ilyen estén
    a fehér úton elkószáltam,
    nagy- nagy magányba varázsoltan,
    fehér arcú szép szeretőmmel:
    Halálasszonnyal találkoztam.
    Az úton szembe jött.
    Köszöntem. Ő visszaköszönt:
    Jó éjszakát!
    Bartalis János-Várlak

    Éjfél van, és én még nem alszom.
    Hallgatom a csendes éjjeli zajt.
    A mező piheg.
    Fáradt csillagok bóbiskolnak
    A hold lezuhant a kertek mögé!
    Várlak, hogy jöjj.
    Várlak, hogy egyszer besuhanj.
    Hold-lábaid nesztelen röptét lesem
    a bokorközön.
    Szellőlengésed fehér szárnyalását.
    Várlak, hogy itt légy,
    hogy eljöjj és megörvendeztess.
    Várom a lombzajt.
    Várom a harmatcseppek
    piciny csengetését.
    Várom az apró füvek suttogását.
    Várlak Téged!...
    ...szívem ős mély dobbanását
    várom a csendes éjben.
    KÖSZÖNÖM .....:smile:

    Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?...
    Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság.....
    ... Ha valaki jó hozzánk..., hirtelen melegünk lesz....

    Érezted már?...
    Hogy átsuhan rajtad valami..... megnevezhetetlenül kellemes érzés...

    Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán.....
    Egy jó szó...., egy jó tett - és szinte megszédülsz...
    Érezted már....?

    [Müller Péter]
    A nap lepihen...
    A felhő mögül kandikál a nap rám:
    Incselkedik, kacsingatva kommunikál.
    Meg- meglebbenti nagy udvarát,
    Mint aki haragszik, mert nem várták.
    Ejnye - ejnye! - mondja, és tovább áll.
    Ne menj el! - kérlelem, ő picit megáll...
    De tovább suhan tüzes szárnyán.
    Nem vár, nem áll, nincs ideje, neki
    Menni kell, és alig mutatta meg magát,
    Máris elszalad, itt hagyván árnyát.
    Árnyék csupán az egész világ nekem.
    Én is erre, arra ingatom a fejem,
    Nem jól van ez így, semmi sem
    Működik, aminek kellene, minden,
    Minden áll, és néz a nap után, velem.
    Ő eltűnik csendesen, és e vég nélküli
    Bús ceremónián ismét túl van, lepihen.
    Pihenj hát te is le vele együtt, kedvesem.
    (Dezső Ilona Anna)
    A szeretet és szerelem nem maradhat meg puszta költeménynek vagy álomnak - valóságosan jelen kell lennie az életedben! Meg kell elevenítened, hiszen sosincs túl késő a megtapasztalásához. A Szerelmesen arra fog ösztönözni, hogy fenntartás nélkül tudd befogadni életedbe a szeretetet, és a maga teljességében élvezd az életet. Többek között megtudhatod, hogyan: szerethetsz ragaszkodás nélkül, szabadulhatsz meg az elvárásoktól, szabályoktól és kötelességektől, oszolhat el a magánytól való félelmeid, lehetsz teljességgel jelen a kapcsolataidban, őrizheted meg szerelmedet frissen és elevenen, válhatsz olyan élettárssá, aki mellett a másik folyamatosan tovább fejlődhet és változhat.
    OSHO
  • Betöltés…
  • Betöltés…
  • Betöltés…
Oldal tetejére