Hallgattam e kismadár dalát,
ki ma reggel ablakomba szállt,
elmesélte mit szíved üzent,
én sem tudok élni nélküled.
Várom már a boldog percet,
mikor két karom ölelhet,
ajkad édes ízére vágyom,
finom mikor érzem számon.
Minden perc oly nagy gyötrelem,
mikor távol vagy kedvesem,
a bánattól oly szomorú vagyok,
nélküled lassan semmivé sorvadok.