Kálvária az üvegben
Egy versegi ezermester parasztember, Kalmár István az 1940 táján látott valahol egy türelem-üveget, amelyben valószínűleg Jézus keresztre feszítésének eszközei voltak. A különlegesség addig izgatta, hogy a készítési mód ismerete nélkül kísérletezgetni kezdett, rájött a titokra, és a fantáziájára támaszkodva hasonlót alkotott ő is. A kis remekművet bemutatták a máriabesnyői (gödöllői) kapucinusoknak, akiknek a kérésére több tucatnyi kálváriát készített, amiket aztán az ország minden részéből érkező zarándokoknak árusítottak.
A környezete főként arra volt kíváncsi, hogy a kereszt vízszintes része és a pálcikával átszúrt dugó miféle fondorlatos módon került a helyére. A titkát nem árulta el. A felesége és a gyerekei is csupán annyit tudtak, hogy a kis kompozíció létrehozása során bicskát, lószőrt, ragasztót és egy rossz esernyő küllőjéből fabrikált csipeszt használt.
Az üvegben a besnyői kálvária egyszerűsített változata. A talpán: Kalmár István Verseg Pest megye 1942. március 15.
Egy versegi ezermester parasztember, Kalmár István az 1940 táján látott valahol egy türelem-üveget, amelyben valószínűleg Jézus keresztre feszítésének eszközei voltak. A különlegesség addig izgatta, hogy a készítési mód ismerete nélkül kísérletezgetni kezdett, rájött a titokra, és a fantáziájára támaszkodva hasonlót alkotott ő is. A kis remekművet bemutatták a máriabesnyői (gödöllői) kapucinusoknak, akiknek a kérésére több tucatnyi kálváriát készített, amiket aztán az ország minden részéből érkező zarándokoknak árusítottak.
A környezete főként arra volt kíváncsi, hogy a kereszt vízszintes része és a pálcikával átszúrt dugó miféle fondorlatos módon került a helyére. A titkát nem árulta el. A felesége és a gyerekei is csupán annyit tudtak, hogy a kis kompozíció létrehozása során bicskát, lószőrt, ragasztót és egy rossz esernyő küllőjéből fabrikált csipeszt használt.
Az üvegben a besnyői kálvária egyszerűsített változata. A talpán: Kalmár István Verseg Pest megye 1942. március 15.