A G7 szerint egyszerű trükkel gyarapodik tovább Mészáros Lőrinc, Szíjj László és társaik vagyona.
Hogyan küldik tovább a strómanok a tíz- és százmilliárdokat a kormányközeli oligarcháknak? Egy elég egyszerű trükkel, egy speciális részvény segítségével, írja a G7.
A lap kiderítette, hogy a folyamatot az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény segítségével oldják meg. Ez olyan értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Az ilyen papírok tulajdonosai úgy zsebelhetik be a profit nagy részét, nem ritkán a 95-99 százalékát, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
A gyakorlat az, hogy a strómancégek a sokmilliárdos állami szerződések megkötése előtt ilyen részvényt bocsátanak ki, alacsony értékben, melynek tulajdonosa a végső haszonélvező. A strómancég így a szerződés teljesítésével keresett nyereség túlnyomó részét így ennek a haszonélvezőnek termeli meg.
Ezzel a módszerrel az oligarchák neve nem kerül be a nyilvános adatbázisokba, nem ismerhető meg, hova mennek a nagy pénzek, és mindez még teljesen legális is. Törvény szerint ugyanis minden érdemi céges változást jelezni kell a cégbíróságnak, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni.
A cégbíróság mellett a NAV-nál is lehetne nyoma a változásoknak, néhány éve ők is vezetnek nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról, ide az adatokat ráadásul a bankok küldik, a cégtulajok nem is tudnák elhallgatni a változásokat. Csakhogy a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot.
HVG
Hogyan küldik tovább a strómanok a tíz- és százmilliárdokat a kormányközeli oligarcháknak? Egy elég egyszerű trükkel, egy speciális részvény segítségével, írja a G7.
A lap kiderítette, hogy a folyamatot az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény segítségével oldják meg. Ez olyan értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Az ilyen papírok tulajdonosai úgy zsebelhetik be a profit nagy részét, nem ritkán a 95-99 százalékát, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
A gyakorlat az, hogy a strómancégek a sokmilliárdos állami szerződések megkötése előtt ilyen részvényt bocsátanak ki, alacsony értékben, melynek tulajdonosa a végső haszonélvező. A strómancég így a szerződés teljesítésével keresett nyereség túlnyomó részét így ennek a haszonélvezőnek termeli meg.
Ezzel a módszerrel az oligarchák neve nem kerül be a nyilvános adatbázisokba, nem ismerhető meg, hova mennek a nagy pénzek, és mindez még teljesen legális is. Törvény szerint ugyanis minden érdemi céges változást jelezni kell a cégbíróságnak, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni.
A cégbíróság mellett a NAV-nál is lehetne nyoma a változásoknak, néhány éve ők is vezetnek nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról, ide az adatokat ráadásul a bankok küldik, a cégtulajok nem is tudnák elhallgatni a változásokat. Csakhogy a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot.
HVG
