A német városok új bunkerek építését szorgalmazzák, hogy egy esetleges háború esetén megvédjék a lakosságot. Az elképzelés kritikusai ezt teljesen értelmetlennek tartják. Bunkereket egyébként Magyarországon is építenek.
Aggasztóan jó üzleteket köt a berlini székhelyű BSSD Defence, amely magán-, illetve katonai használatra, sőt cégek számára épít óvóhelyeket. Egy fapados otthoni „menekülőszoba” nagyjából húszezer euróba, 8 millió forintba kerül, egy hagyományos, tágas bunker ennek csaknem a tízszeresébe.
A kereslet a járvány idején ugrott meg. Magánszemélyek, tűzoltóságok és önkormányzatok fordultak a céghez. Ukrajna orosz megszállása után az érdeklődés ismét felerősödött.
„Senki sem számított arra, hogy Európában ismét hagyományos háború tör ki, a történelem azonban sajnos folyton ismétlődik” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Mario Piejde, a BSSD műszaki igazgatója.
Hasonló létesítmények építésére Magyarországon is több cég szakosodott, amelyek például az „óvóhelyépítés” keresőkifejezéssel találhatók meg.
Az egyik azt hirdeti, „rendkívül biztonságos”, és felteszi a kérdést: „vajon az ön otthonában nem lenne jó egy biztonsági szoba zavargások, lopás, betörés” idején?
Németországban már kormányzati szinten foglalkoznak a kérdéssel. A belügyminisztérium egy „menedékkoncepció” tervét dolgozta ki három hónappal az után, hogy a 14 ezer önkormányzatot tömörítő szövetség felszólította a kabinetet: az elkövetkező tíz évben 10 milliárd eurót fektessen be a polgári védelem korszerűsítésébe, beleértve kétezer hidegháborús bunker felújítását.
A német katasztrófavédelem szerint ezeknek valamivel több mint egynegyedét jelölték ki nyilvános menedékhelyként, s bennük 478 ezren férnek el, vagyis a német lakosság alig több mint fél százaléka.
Ráadásul még ezek az óvóhelyek sem mind „működőképesek”, és nem állnak használatra készen, miután a rendszer korszerűsítésével 2007-ben felhagytak.
A teljes német lakosság védelméhez egyébként egészen pontosan még 210 100 további bunkert kellene építeni.A kivitelezés 25 évig tartana, és valamivel több mint 140 milliárd eurót emésztene fel.
A lakosság védelmét elhanyagolták az eltelt 35 évben – jegyezte meg Piejde. Ez idő alatt a technológia nemigen változott: a fal szilárdsága, vastagsága és a szűrőrendszer ugyanaz, legfeljebb az akkumulátorok tápellátása és hatékonysága javult.
Ezzel szemben sokkal korszerűbb a fegyverzet.
mélyén
Az Alpok
Épp ezért a szakemberek megkérdőjelezik a bunkerek építését. Oroszországnak például már most vannak olyan hiperszonikus rakétái, amelyek Kalinyingrádból 2-5 perc alatt gyakorlatilag bármelyik európai várost célba vehetik, és persze lőhetik.
A második világháborúban a Hannover felett elrepülő, Berlinbe tartó bombázók 15-20 perces időkeretet adtak a lakosságnak arra, hogy menedéket találjanak – emlékeztetett a Witteni Egyetem biztonsági intézetének igazgatója. A mai reakcióidő ennél sokkal rövidebb.
Ezzel tisztában van a német kormány is, amely szerint egy esetleges háború esetén a központi bunkerek helyett sokkal biztonságosabbak a lakóépületeken belül kialakított, védett terek.
Borries ennek sem látja túl sok értelmét, lévén hogy a mai nukleáris töltetek sokkal pusztítóbbak a már elavultnak tekinthető hirosimainál.
A pusztítás láttán onnan azonban már senki sem akarna előbújni – mondta a tartalékos katona.
necsny -
Aggasztóan jó üzleteket köt a berlini székhelyű BSSD Defence, amely magán-, illetve katonai használatra, sőt cégek számára épít óvóhelyeket. Egy fapados otthoni „menekülőszoba” nagyjából húszezer euróba, 8 millió forintba kerül, egy hagyományos, tágas bunker ennek csaknem a tízszeresébe.
A kereslet a járvány idején ugrott meg. Magánszemélyek, tűzoltóságok és önkormányzatok fordultak a céghez. Ukrajna orosz megszállása után az érdeklődés ismét felerősödött.
„Senki sem számított arra, hogy Európában ismét hagyományos háború tör ki, a történelem azonban sajnos folyton ismétlődik” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Mario Piejde, a BSSD műszaki igazgatója.
Hasonló létesítmények építésére Magyarországon is több cég szakosodott, amelyek például az „óvóhelyépítés” keresőkifejezéssel találhatók meg.
Az egyik azt hirdeti, „rendkívül biztonságos”, és felteszi a kérdést: „vajon az ön otthonában nem lenne jó egy biztonsági szoba zavargások, lopás, betörés” idején?
Németországban már kormányzati szinten foglalkoznak a kérdéssel. A belügyminisztérium egy „menedékkoncepció” tervét dolgozta ki három hónappal az után, hogy a 14 ezer önkormányzatot tömörítő szövetség felszólította a kabinetet: az elkövetkező tíz évben 10 milliárd eurót fektessen be a polgári védelem korszerűsítésébe, beleértve kétezer hidegháborús bunker felújítását.
A német katasztrófavédelem szerint ezeknek valamivel több mint egynegyedét jelölték ki nyilvános menedékhelyként, s bennük 478 ezren férnek el, vagyis a német lakosság alig több mint fél százaléka.
Ráadásul még ezek az óvóhelyek sem mind „működőképesek”, és nem állnak használatra készen, miután a rendszer korszerűsítésével 2007-ben felhagytak.
A finn megoldás
A finn fővárosban ezzel szemben 5500 óvóhelyet tartanak nyilván, amelyekben 900 ezren azonnal fedezékre találnak. Helsinkiben 650 ezren élnek, az ingázókkal együtt hét közben akár napi egymillióan is lehetnek, ezért még 60 óriási, mélyen a sziklába vájt óvóhelyet is építettek, amelyek szükség esetén további 180 ezer embert képesek befogadni.A teljes német lakosság védelméhez egyébként egészen pontosan még 210 100 további bunkert kellene építeni.A kivitelezés 25 évig tartana, és valamivel több mint 140 milliárd eurót emésztene fel.
A lakosság védelmét elhanyagolták az eltelt 35 évben – jegyezte meg Piejde. Ez idő alatt a technológia nemigen változott: a fal szilárdsága, vastagsága és a szűrőrendszer ugyanaz, legfeljebb az akkumulátorok tápellátása és hatékonysága javult.
Ezzel szemben sokkal korszerűbb a fegyverzet.
mélyén
Az Alpok
Épp ezért a szakemberek megkérdőjelezik a bunkerek építését. Oroszországnak például már most vannak olyan hiperszonikus rakétái, amelyek Kalinyingrádból 2-5 perc alatt gyakorlatilag bármelyik európai várost célba vehetik, és persze lőhetik.
A második világháborúban a Hannover felett elrepülő, Berlinbe tartó bombázók 15-20 perces időkeretet adtak a lakosságnak arra, hogy menedéket találjanak – emlékeztetett a Witteni Egyetem biztonsági intézetének igazgatója. A mai reakcióidő ennél sokkal rövidebb.
Ezzel tisztában van a német kormány is, amely szerint egy esetleges háború esetén a központi bunkerek helyett sokkal biztonságosabbak a lakóépületeken belül kialakított, védett terek.
Borries ennek sem látja túl sok értelmét, lévén hogy a mai nukleáris töltetek sokkal pusztítóbbak a már elavultnak tekinthető hirosimainál.
– ecsetelte a világvégét a szakember, aki szerint ezeket a támadásokat csak az Alpokban, több ezer méteres mélységben létesített bunkerekben lehetne túlélni.
A pusztítás láttán onnan azonban már senki sem akarna előbújni – mondta a tartalékos katona.
necsny -
