A farsang a legjelentősebb eseménye a bál, amelyet a farsang három utolsó napján rendeznek meg. Számos helyen már kövércsütörtökön elkezdődőtt a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi volt, amely éjfélig tartott. A farsang valamelyik napján tartották meg a páros és nős bálokat is. A Dunántúl egyes vidékein (Fejér m.) a zártkörű farsangi mulatságot batyu bálnak is nevezték. Palócföldön háromnapos, ún. farsangi ivót, ijót, iót tartottak
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
DOROTTYA vagyis A DÁMÁK DIADALMA A FÁRSÁNGON
Az 1799-i „kurta farsang” miatt sok ifjú és idősebb leány maradt pártában. Ezért harcot indítanak a házasságra nem hajlandó férfiak ellen. Elsősorban a leányságuk szégyenét és éveik számát nyilvántartó Carnevál herceg ellen. A Farsangot megbüntetni. A dáma sereg fővezére Dorottya „ egy öregkisasszony”.ki mindenkinél inkább vágyódik férfi után. Bár a vénkisasszonyoknak a táncban való mellőzöttségük miatt is okuk van a felháborodásra, Erisz a viszály istennője fokozza még ezt. Egy fánk formájában jut Dorottyába. A merész és elszánt dámák csatáznak az ifjakkal. Opur az ifjak vezére igéretet tesz, hogy elveszi azt a kisasszont aki legelőször megcsókolja.
