Hamis magánokirat felhasználásában bűnösnek találták Simon Gábor egykori MSZP-s elnökhelyettest, ezért a bíróság első fokon összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte – írta meg a 24.hu. A bíróság ugyanakkor azt is jelezte, hogy a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti az előzetes letartóztatásban, valamint a kényszerintézkedés alatt eltöltött idő miatt. A költségvetési csalás vádja ugyanakkor nem állt meg.
Az ügy 2014 februárjában, a parlamenti választások előtt nem sokkal robbant ki, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy az egykor munkaügyi államtitkár, Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig összesen több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, azaz nagyjából 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. A politikus vagyonnyilatkozataiban ezek a tételek azonban nem szerepeltek, jövedelemként sem vallotta be őket, így a nagyjából 120 millió forintos adót sem fizette be utánuk.
A vád szerint ezzel 120 millió forintos vagyoni hátrány okozott a költségvetésnek. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűntettel, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta Simont.
A bíróság szerdai ítéletében arra jutott, hogy Simon Gábor védekezését – miszerint az általa külföldön tárolt pénz a megtakarítása, befektetése volt – a vádhatóság nem tudta megdönteni. A bíróság emellett azt sem látta bizonyítottnak, hogy a külföldi számlákon tartott összeg adóköteles lett volna. A Simontól lefoglalt 120 millió forint lefoglalását feloldották, az összeg sorsáról várhatóan az adóhivatal dönt.
A hamis magánokirattal kapcsolatos vád viszont megállt, hiszen Simon ezeket a pénzeket valóban nem tűntette fel a vagyonnyilatkozatában.
Az ítélethirdetés előtt utolsó szó jogán Simon azt mondta, kitart ártatlansága mellett, és hogy szerinte ügye túlmutat egy szokványos büntetőügyön, amit egyértelműen kampánycélra használt fel a Fidesz 2014-ben a legnagyobb kihívója, az MSZP ellen.
Simon az ítélethirdetés után a lapnak azt mondta, 50 hónapon át volt kényszerintézkedés alatt, állandó büntetőjogi fenyegetettségben élt, 12 éven át tartott az eljárás. Simon szerint aktív élete legértékesebb időszakát egyedül, karanténban, kényszerintézkedés alatt töltötte.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntéssel szemben: részben a lefoglalt 120 millió forint feloldása ellen, részben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlott ellen. Simon Gábor szintén fellebbezett felmentésért és enyhítésért, így az ügy másodfokon folytatódik majd.
Bódog Bálint
Az ügy 2014 februárjában, a parlamenti választások előtt nem sokkal robbant ki, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy az egykor munkaügyi államtitkár, Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig összesen több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, azaz nagyjából 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. A politikus vagyonnyilatkozataiban ezek a tételek azonban nem szerepeltek, jövedelemként sem vallotta be őket, így a nagyjából 120 millió forintos adót sem fizette be utánuk.
A vád szerint ezzel 120 millió forintos vagyoni hátrány okozott a költségvetésnek. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűntettel, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta Simont.
A bíróság szerdai ítéletében arra jutott, hogy Simon Gábor védekezését – miszerint az általa külföldön tárolt pénz a megtakarítása, befektetése volt – a vádhatóság nem tudta megdönteni. A bíróság emellett azt sem látta bizonyítottnak, hogy a külföldi számlákon tartott összeg adóköteles lett volna. A Simontól lefoglalt 120 millió forint lefoglalását feloldották, az összeg sorsáról várhatóan az adóhivatal dönt.
A hamis magánokirattal kapcsolatos vád viszont megállt, hiszen Simon ezeket a pénzeket valóban nem tűntette fel a vagyonnyilatkozatában.
Az ítélethirdetés előtt utolsó szó jogán Simon azt mondta, kitart ártatlansága mellett, és hogy szerinte ügye túlmutat egy szokványos büntetőügyön, amit egyértelműen kampánycélra használt fel a Fidesz 2014-ben a legnagyobb kihívója, az MSZP ellen.
Simon az ítélethirdetés után a lapnak azt mondta, 50 hónapon át volt kényszerintézkedés alatt, állandó büntetőjogi fenyegetettségben élt, 12 éven át tartott az eljárás. Simon szerint aktív élete legértékesebb időszakát egyedül, karanténban, kényszerintézkedés alatt töltötte.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntéssel szemben: részben a lefoglalt 120 millió forint feloldása ellen, részben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlott ellen. Simon Gábor szintén fellebbezett felmentésért és enyhítésért, így az ügy másodfokon folytatódik majd.
Bódog Bálint
