Ez a mondat:-
Szűz Máriáról tudniillik, hogy ő Magyarország védőszentje, akit Szent István ajánlott fel.-Majnem tökéletesre sikerült.Csak annyit változtatnék "Szent" István.További magyarázat itt:
A Magyarok Nagyasszonya, egyben a Világ Győzelmes Királynője – ennek kifejezését megtaláljuk Szent István felajánlásában, de természetesen csak akkor, ha a hiteles Intelmekkel és nem a félremagyarázottal hozzuk összhangba (!) – Magyarország patrónusa, minden magyarok Úrnője, a Szent Koronának, amelyben Isten égi és földi birodalmának az egybeszövődése fejeződik ki, a harmadik központi alakja. Ennek a felfogásnak
dogmatikai alapja Mária mennybevétele,
történelmi alapja a magyar nép ősi Boldogasszony-hagyománya, közjogi alapja pedig Szent István felajánlása, amellyel a Szent Szűznek örökségként helyezte oltalmába a Szent Koronát, a hozzá tartozó országrészekkel és azokban élő népekkel. E hármas alapon áll szilárdan a Szent Korona tana, amelynek bontakozása folyamán mélyült a magyar nemzet hitében a Regnum Marianum gyönyörű eszméje, s forrott megbonthatatlan egységbe a Szent Korona a Nagyasszony, a magyarok hites, igaz védelmezője, Égi Királynője személyével. Az angyalnak a magyar népről alkotott elgondolása magasztos üzenetével küldte Isten a koronát a nemzetnek, hogy vállaljon szent küldetést az élő égi igazság szolgálatában. Nincs is hát abban semmi hiteltelen, hogy a Szűzanyát és a Szent Koronát magyar földön felfoghatatlanul nagy tisztelet övezi, minden magyar egyéni és közösségi – családi, lovagi, egyházi, állami – életében.
Magyarország felajánlása a Nagyasszonynak a magyar nép őstörténetéből eredő Nagyboldogasszony hitével összhangban történt, éppen Szent Gellért püspök tanácsára, a Szent Korona pedig a magyar államhatalom alanyává, kötelező erejű, világszerte magasztalt közjogi tanná vált. Erről szól a magyar nemzet évezredes története, erről szólnak mélységes értelmű imáink, ezt tanúsítják nagyhírű közjogi győzelmeink. Itt még egy másik idézet is:
Vallásról beszélve, ugyancsak hangsúlyozni kell, hogy itt nem (csupán) katolikus kérdésről van szó. Egyrészt a Korona készítésekor és korai történelme idején, még Szent István idejében is a nyugati (és így a magyar) kereszténység egységes volt, így közös katolikus-protestans nemzeti hagyományról van szó. A Korona tan kérdésében sem volt katolikus vagy protestáns, csak keresztény és magyar szempont [l. Dr. Molnárfi által idézett Prohászka vélemény, Dr. Molnárfy Tibor, A KORONA (Regnum Mariánum) 31 o. és Bartis Ferenc utószava: 146 u.o.]. Kocsis István szerint Horthy Miklós “protestáns államfőnek soha eszébe nem jutott, hogy szembefordulhatna a Szent Koronával, megsérthetné a szentkorona-tant
[1]. Végül a hagyomány szerint a két koronaőr közül az egyik mindig katolikus volt, a másik protestáns, tehát még szimbolikusan is, a Korona minden történelmi vallásé!
Azonkívül még az ősi magyar vallásban hívők sem ellenezhetik a Szent Korona tiszteletet, ugyanis mint azt Zakar András és Csomor Lajos is kimerítöen tárgyalják, Isten az általában
pogánynak tartott Ószövetség korabeli népeknek is adott profétákat, és azok a népek is
ismerték az “őskinyilatkoztatást,” amely bár eltorzult az idők során (azért lettek a zsidók a választott nép, hogy a kinyilatkoztatást és az egy Isten hit tanát profétáik segítségével tisztán megtartsák),
többek közt az Istent szülő anya fogalmát megtartották. Így lett ez a
suméroknál “Bavu,” vagy Babba, és később a magyaroknál Nagyasszony, vagy Boldogasszony, aki a katolikus tan szerinti Szűzanyával azonosítható. Sükösdön Jézus mint őskereszténységre hivatkozik erre a korra, ami Noéval kezdődött
[2]. Így tehát a Korona felajánlása
nemcsak a katolikus dogmatika szerint
magyarázható, hanem a
magyarok által magukkal hozott Boldogasszony fogalmával is összefér. Fejtegethetjük tovább a titkokat.