BALOGH JÓZSEF: SZERETET-KARÁCSONY
Istenem, mondd, mért haragszol,
jó emberre mért gyanakszol?
Bocsásd meg a vétkeket,
s engedd meg, amíg lehet:
világodra nyíló szívvel
ünnepeljük ünneped!
***
Fény-Karácsony, jöjj közénk
és itt marad!
Szép Karácsony, hozz nekünk
új álmokat!
Messiások vándorolnak,
itt a tél,
tiszta pelyhe hull a hónak,
S földet ér.
Kinn a szélben sűrű porhó
útrakel,
benn a fenyőn csillagszóró
énekel.
Kisszobáknak fényei közt
gyermekek:
igaz szóval köszontik
az ünnepet.
***
Hull a sötét sűrű pelyhe:
befed házat, álmokat,
mégis fehér ez az éjjel,
és tisztának megmarad.
Jézus-béke, tested gyönge,
föl ne kapjon , jaj, a szél,
s ne vigyen el!, mert e béke
most mindennél többet ér.
Karácsony karja megóv,
így nem bánthat senki sem,
te szórsz havat a világra,
tőled fehér, azt hiszem.
***
Karácsony, karácsony:
Fenyőillat-álom,
Megváltó érkezik,
te is, én is várom!
Karácsony, karácsony:
csillag a világon,
tündöklő fényedet
terítsd szét a tájon!
Karácsony, karácsony:
gonoszságot szánnom
ne engedj! De tanítsd
jóban a jót látnom!
Karácsony, karácsony:
csend ül havas fákon,
Betlehem melege
győztes légy az átkon!
Karácsony, karácsony:
kisded-tiszta álom,
az emberi békét
segítsd megtalálnom!