Lenne egy kérdésem, amit nemcsak EL_LA-nak tennék fel, hanem mindenkinek a fórumon, aki már gondolkodott ilyen dolgokról, vagy van valami véleménye róla.
Szóval a kérdés:
Mi a véleményetek arról, hogy egy megvilágosult ember mindent és mindenkit szeret. Legyen az fa, fű, bokor, ember, állat.
De mi van a negatív lényekkel... (Dávid könyvében szereplőkkel is pl. annunaki - gyíkemberek stb.)
Ha őket is szeretjük (mivel erről van szó), akkor lehet, hogy a szeretetünk megváltoztatja őket? Mivel úgy tudom a szeretet energia képes ilyesmire.
Vagy mi van az ember gyilkos emberekkel..... azokat is szeretjük? Vagy úgy szokták mondani, hogy magát az emberi lényt szertjük bennük, nem a tevékenységüket, amit végeztek.
De akkor mi diszkriminációt alkalmazunk? Pont mi, akik azt hiszik magukról, hogy már "jobbak"?
Mert hát a gyikemberek nem emberi lények.... de az állatokat is szeretni kell.... nem?
Akkor most mi a teendő? Vagy hogy érezzünk? Tényleg olyan rosszak, hogy nem lehet köztük jó?
De sok emberre -embercsoportra is ezt mondják..... pl. Arabok, Írek - terroristák, Olaszok-maffia, stb. Általánosítunk... mert ezt halljuk, ezt sulykolják belénk.
Ha erre van valami jó elméletetek, azt szívesen meghallgatnám!
Szeretettel: Nilem