Balaton mindenes

A keszthelyi kikötőnél-Magyarnóta

MÉG EGY MAGYARNÓTA BALATONRÓL...

A keszthelyi kikötőnél-Magyarnóta

A keszthelyi kikötőnél éjjel-nappal táncol a szél kedvére.
Hangos ott a matrózcsárda a sok leány párját várja estére.
Szerelemről susog a nád a víz csobban
A csókot meg mind gyakrabban cserélik.
Nem tudja meg senki fia a Balaton elhallgatja, ha kérdik.

A keszthelyi füzesparton gyönyörű szép holdvilágos az este.
Oda vártam a galambom, had öleljen, had csókoljon kedvére.
/:Halványodtak a csillagok hajnal hasadt
A szívem meg nála maradt örökre.
Forró csókját visszaadtam tanú erre a Balaton nagy tükre.:/

Ahol énekelnek nyugodt lehetsz<o:p></o:p>
rossz embereknek nincsenek dalaik.<o:p></o:p>
 
Hajó vízretétel

Hajó vízretétel képekben

Kezdődhet a nyár, bár a mai napon nem volt nagy öröm vízparton lenni.
 

Csatolások

  • DSC02758.JPG
    DSC02758.JPG
    122.7 KB · Olvasás: 5
  • DSC02743.JPG
    DSC02743.JPG
    148 KB · Olvasás: 5
  • DSC02759.JPG
    DSC02759.JPG
    136.6 KB · Olvasás: 5
Jégvágás a Balatonon

Jégvágás a Balatonon

Január végén, februárban , amikor már acélosra hízott, akkor kezdtük a jégvágást.Vonalban vágtuk a jeget, kétélű csákánnyal, hatalmas kockákra, aztán jégcsákánnyal húztuk a partra. Kint - muzsikálva pattan a jég, öröm volt hallgatni, - daraboltuk, minél kisebbre zúztuk, annál több fért

a kocsikra. A vendéglősök több jégvermet is tartottak,egybe-egybe, száz-százhúsz kocsi jeget is beterítettünk. Szalmára raktuk akár az újévig is kitartott. Odavitték a húst, a tejet, a halat, mindent, ami romlandó.Vidám dolog volt az! Került egy kis bor is, volt aki legénykedett, s meg is fürdött a feltörő vízben. Jégvágásnál nemigen eshetett bajunk, itt voltunk a parton. De a hevesek. Azok sok embert elnyeltek! A befagyott jégen nem könnyű észrevenni, csak annyit látni közelről, hogy bugyborékos, vizes a jég.Ezek amolyan feltörő hőforrások a vízben,soha nem fagy be fölöttük biztonságosra a jég. Alattomosak ezek. Az idegenek mindig a rianásokat emlegetik. Pedig annak helye van tud róla az ember.Addig mentünk a rianás szélén, míg olyan keskeny sávot nem találtunk , ahol aztán átkelhettünk rajta.

Jégvágók, 1954.

Balatonlelle_1954_jegvagok_szeker.JPG


Buba blogja
 
Korlátlan vonatozás és hajózás: Balaton Mix

Korlátlan vonatozás és hajózás: Balaton Mix



A tavalyihoz hasonlóan idén is nagy utazási kedvezményekkel támad a MÁV. Balaton Mix, ez a kulcsszó.

Május eleje óta megint lehet venni Balaton Mix jegyet a vasútállomások jegypénztáraiban. Ezt a MÁV START és a Balatoni Hajózási Zrt. főzte ki, és lényege, hogy egy vagy két szabadon választott napon annyit utazunk a tó körüli vonatokkal, amennyit akarunk – plusz a balatoni hajójáratokon is meghúzhatjuk magunkat napokra, ha úgy tetszik. És még valami: a bicikli ingyenes szállítása is benne van a Balaton Mixben. Van felnőtt, gyermek és családi változat is. A tóhoz utazók 50%-os retúrkedvezményt kapnak a jegy típusától függően 50 km feletti távolságra vagy kilométerkorlátozás nélkül.
Emellett májusban egységesen 400 forint a Balaton kerékpárjegy – ami azt jelenti, hogy bárhol szállunk fel az országban a biciklinkkel, ha a jegyen az utazás végpontjaként egy Balaton-parti állomás van megjelölve: ennyit kell fizetni. Sőt, az érintett vasútvonalon egy napon belül annyiszor szállhatunk le és fel, ahányszor kedvünk tartja.

(Castellum blogja)

Balaton_Balatonkenese_vonat.jpg
 
Nagy volt a lárma a Balatonon hétvégén

Nagy volt a lárma a Balatonon hétvégén, legszebben a fülemülék szóltak, még éjszaka is teljes hangerővel zengték a mondókájukat.

  • A fülemüle a rigófélék családjába tartozik. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek, és azonnal territóriumfoglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani. Az éneklés május első felében éri el csúcspontját, utána már a fiókák nevelése foglalja le a hímeket. A fiókák még röpképességük elérése előtt szétugrálnak a talajon, ahol a szülők tovább etetik őket. Szeptember végére az utolsó fülemüléink is útnak indulnak Afrika felé.

  • A fülemüle hazánkban védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft. Korábban, éppen különleges hangja miatt a madárkereskedők "vad pusztítást vittek már végbe a remek madárban", manapság szerencsére ez a tevékenység alábbhagyott.
71659_300132017_small.jpg


<iframe src="http://www.youtube.com/embed/DNbP_E3u7oc" allowfullscreen="" frameborder="0" height="20" width="100"></iframe>
 
Balatoni nádasparton-Bussay Antal

Evvel gazdagitom a Balaton topikot

Balatoni nádasparton-Bussay Antal

Balatoni nádasparton három vízirózsa,
Harminchárom pille szállt egy jegenyére róla,
Könnyű szárnyuk úgy lebeg a friss tavaszi szélben
Mint az anyám kendőjének fehér csipke széle.


Hazamegyek édesanyám,haza nemsokára,
Hazamegyek amikorra kinyílik a mályva
Kis falumtól hej de nagyon,nagyon távol estem,
Ha a szívem megállana,haza szállna lelkem.

Ahol énekelnek nyugodt lehetsz
rossz embereknek nincsenek dalaik
 
Bölömbika

Bölömbika

A gémfélékhez tartozó bölömbika tyúk nagyságú, vagy annál valamivel nagyobb madár. Az öreg példányok alapszíne rozsdássárga, a fiataloké szalmasárga. Az öreg madarak megkülönböztető jegye a feketésbarna fejtető és a jellegzetes sötét színű bajuszsáv.

b%C3%B6l%C3%B6mbika.jpg
Rendkívül lassan, óvatosan mozog. Tollazata olyan finom és puha, mint a bagolyé, ezért rendkívül nesztelenül repül.
Veszély közeledtén csőrét az ég felé emelve mozdulatlanná merevedik, teljesen beleolvad környezetébe, az őt körülvevő nádtengerbe. Órákig tud így állni, de közben nagyon lassan elaraszol a veszély helyszínéről. Napközben a nádasban húzódik meg, csak szürkületkor élénkül fel. Rejtőzködő életmódja miatt sok babona kapcsolódott alakjához. A márciusi-májusi nászidőszakban hallható „pü-bumm” hangja jellegzetes és feltűnő, egész nap szól, de főként mikor esteledik. A szakemberek sokat vitatkoztak, hogy a madár hangadás közben a csőrét a vízbe dugja-e vagy sem. Az elmélet könnyen megdőlt, a jellegzetes hangadás annak köszönhető, hogy a madár nyaka kiáltás közben ballonszerűen felfújódik.

Széles sávban egész Eurázsiában elterjedt, valamint Dél-Afrika nagy részén. Hasonló fajok élnek Amerikában és Ausztráliában is. Gyakori a Fekete-tenger környéki országokban, ahol a hímek valóságos koncertet rendeznek a nádasokban. Hazánkban is költ minden nagyobb nádasban, igaz kis számban. Őszi vonulása november második feléig elhúzódik. Bár ritkán kerül az ember szeme elé, gyakran tanyázik kikötők, stégek közelében. Ősszel a közép-európai állomány nagy része a Földközi-tenger vidékére vonul, de vannak áttelelő példányok is Magyarországon a be nem fagyó vizeken. Legfontosabb hazai fészkelő területei: Szeged környéki, hortobágyi és Tisza menti halastavak,Kis-Balaton valamint a Kiskunság.

Halakat, békákat, piócákat, apró madarakat, rágcsálókat fogyaszt. Prédáját lassan, óvatosan közelíti meg, aztán hirtelen vág felé. A költési idő áprilistól júniusig tart. A hímek már kora tavasztól féltékenyen őrzik territóriumukat betolakodó fajtársaikkal szemben. A tojók maguk építik fészküket, magányosan költenek. Csak a tojó kotlik, a hím a fiókák etetésében sem vesz részt. A fiókák 3-4 hét után válnak röpképessé. A bölömbika állomány nagyságát nehéz felmérni, mert a hímek poligámok (nem lehet tudni, egy hím hány nősténnyel párosul), így nem lehet felbecsülni a hímek hangja alapján, hány tagú csapatról is lehet szó egy adott területen. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 Ft.

<iframe width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/3GcMmndWA7A" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
 
Kis-Balaton madárvilága

[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-1]Kis - Balaton:[/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2] 14 745 hektáros területe 1979 április havától Ramsari terület. [/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2] A Kis - Balaton mesterségesen kialakított medre két részre osztható. Egyrészt az elhagyott szántókon létrehozott nyílt vízfelületű tóra, másrészt a környező mocsaras, nádas, vízzel borított területekre. Mindkét területre, főként vonulási időszakban vízimadarak tízezrei érkeznek meg, táplálkozni, pihenni. A vonuló madarak közül meg kell említeni a vetési ludat (Anser fabalis), amely sajnos nem élvez védettséget hazánkban, mégis figyelemreméltó, hiszen Európai populációjának 1 % - a itt telel. A migrációs fajok főként a récefélékből (Anatidae) és a gémfélékből (Ardeidae) tevődik össze.
A vizes területeken, növényvilágát tekintve állományalkotóként jelenik meg a nádas (Phragmitetum), és vizililiomos (Nymphaetum albo-lutae) társulás. Jelentős növényfajai: sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök (Nuphar luteum).
A térség számos madárfajnak ad otthont, így a nagy kócsag (Edretta alba) és a nyári lúd (Anser anser) egyaránt megtalálható. Az üstökösgém (Ardeola ralloides), a kis kócsag (Egretta garzetta), a kanalas gém (Platalea leucorodia), a fekete gólya (Ciconia nigra) fészkelő állományai jelentős természetvédelmi értéket képviselnek a Kis - Balaton mocsaras, vizes területén.
Természetesen nem hiányozhat a térségből a tőkésréce (Anas platyrhynchos), a védett cigányréce (Aythya nyroca), a fokozottan védett fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), gémfélék közül a törpe gém (Ixobrychus minutus) vagy a bölömbika (Botaurus stellaris) sem.
A térség az intenzív feliszaposodás miatt egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az ellenlépésként tett kotrás, csatornázás, azonban szintén negatív behatásnak bizonyult. Az orvhalászat miatti emberi zavarás is jelentős.
Jelentős a területen történő nád és gyékény, valamint sás folyamatos pusztulása is, melyek fészkelő és búvó-, valamint táplálkozó helyeket jelentettek a vízimadarak számára.
Védettség: Tájvédelmi körzet, a Balaton - felvidéki Nemzeti Park része.
[/SIZE][/FONT]
 
Ramsari területek Magyarországon

[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-1]Ramsari területek Magyarországon[/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2] A köztudatban Ramsari Egyezményként bevonult egyezmény illetve hivatalosan: a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény (az alapegyezmény kihirdetéséről korábban az 1979. évi 28. törvényerejű rendelet rendelkezett) rendelkezik azokról a területekről, melyeket mi csak "ramsari terület" - nek nevezünk.

A Ramsari Egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, elsősorban az egyezmény részes államainak együttműködésére építve, továbbá az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény létrehozta a "Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékét", amelybe minden részes államnak legalább egy vadvizes területét felvetet. Az egyezmény alapállása nem a tiltás, hanem az ésszerű, fenntartható gazdálkodás, a területek megóvásával, ami természetesen más - más hasznosítást jelent a különböző területeken. Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Hazánk 2003 - ig 19 területet jelölt a Ramsari listára, amely összesen 154 147 ha területet jelent. 2003 - ban került bejegyzésre a Felső - Tisza Ramsari terület, melynek kiterjedése 22 310,7 hektár, a Csongrád - bokrosi Sós - Tó 770 hektárja, és a Böddi - szék és Sóséri - puszta 2734 hektáros területe. Az egyezmény értelmében "vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert."
Így jelenleg a 8004/2003. KvVM tájékoztatója szerint 23 terület tartozik az érvényes törvényi hatályok alá, köztük a Kis-Balaton térsége is.
[/SIZE][/FONT]
 
A Balaton Európa legnagyobb édesvízi tava, mely 1989. március 17. óta Ramsari ter

[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-1]Balaton[/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2] A Balaton Európa legnagyobb édesvízi tava, mely 1989. március 17. óta Ramsari terület. [/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2]A Balaton három megyén, Zala, Veszprém és Somogy megyén is átível. Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. [/SIZE][/FONT]​
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2]Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely, parti sávjában kiterjedt nádasokkal. [/SIZE][/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2]Több kilátót is elhelyeztek a parton, melyről megfigyelhetjük a fészkelő és ide érkező vízimadarakat.
A víz eutrofizációjának sebessége, a magas foszfortartalom miatt elég gyors, éppen ezért, közel 2000 algafaj figyelhető meg a Balatonban.
[/SIZE][/FONT]​
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2]A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser fabalis).
Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica).
[/SIZE][/FONT]​
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif][SIZE=-2]A Balaton élővilágának veszélyeztető tényezője egyrészt a fentebb említett megnövekedett szerves anyag tartalom, melyet a környék túlzott vegyszerhasználata idéz elő, másrészt az ide érkező, nagy számú turista, kik szintén felborítják a tó ökoszisztémáját.
Szükségtelen károkat okoz a tavon folyó túlzott halászat és nádkitermelés is.

jpg_menukep.php

[/SIZE][/FONT]​
 
Kis-Balaton

Kis-Balaton

A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de -főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt védett vagy valamely nemzetközi egyezmény által érintett madárfajok száma 260, ezek közel fele fészkel is a területen. A teljesség igénye nélkül megemlíthető közülük a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), a cigányréce (Aythya nyroca), és legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas (Halliaetus albicilla) is.

kis_balaton_terkep_kicsi.jpg

A Kis-Balaton térképe - nagyít

Az emlősök közül a vidrának (Lutra lutra) jelentős állománya él itt. További ritka, védett fajok az északi vagy patkányfejű pocok (Microtus oeconomus), a csalitjáró pocok (Microtus agrestis), a nyuszt (Mustela martes) és a hermelin (Mustela erminea). A Kis-Balaton hüllő- és kétéltűfaunája igen gazdag, valamint fontos táplálkozóterülete a denevéreknek is. A védett halfajok közül pl. a lápi póc (Umbra krameri) és a réti csík (Misgurnus fossilis) tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, értékes mocsári fajokból áll. Változatos élőhelyeinek köszönhetően a nemzeti park szitakötőfajokban egyik leggazdagabb területe, a számos elterjedt fajon kívül 7 ritka, védett szitakötőfajt tartunk számon a Kis-Balaton területéről.
A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán (Urtica kioviensis), valamint számos orchideafaj is. Kiemelt érték továbbá a nádi boglárka (Ranunculus lingua), a gyilkos csomorika (Cicuta virosa) és a mocsári lednek (Lathyrus palustris).

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.
A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert élővilággal együtt.
A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak külön belépési engedéllyel, a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel látogatható. Azon látogatók számára, akik a szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük nyílik más helyszínen látogatást tenni, ahol bemutatóhelyeket és tanösvényt vehetnek igénybe.
 
Fülemüle éneke

Fülemüle éneke, apró madár hatalmas hangerővel!

<embed flashvars="" src="http://www.metacafe.com/fplayer/1378744/nightingale_song.swf" wmode="transparent" allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" name="Metacafe_1378744" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" type="application/x-shockwave-flash" width="440" height="272">
Nightingale Song - Click here for this week’s top video clips
 
Balatonederics

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.


csodabogyos_01.jpg
 
Elragadta galambomat a Balaton tőlem-Magyarnóta

MÉG EGY MAGYARNÓTA BALATONRÓL

Elragadta galambomat a Balaton tőlem-Magyarnóta

Elragadta galambomat a Balaton tőlem,<o:p></o:p>
Éjjel-nappal siratgatom, jaj.mi lesz belőlem.<o:p></o:p>
Kérdezgetem a habokat:merre fekszik, hol van?<o:p></o:p>
Egy se tudja, csak azt mondja,<o:p></o:p>
Csak azt mondja :itt a Balatonban.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Játszik a szél a Balaton homokos partjával.<o:p></o:p>
Körös-körül beültetem szomorúfűzfával.<o:p></o:p>
/:Körös-körül ráhajlik mind, ráborul a tóra,<o:p></o:p>
Mintha, mintha valamennyi,<o:p></o:p>
Valamennyi egy-egy fejfa volna.:/




Ahol énekelnek nyugodt lehetsz
rossz embereknek nincsenek dalaik
 
Kovácsi hegy

Már említve volt a Kovácsi hegynek egyik fantasztikus helye a Bazalt utca. Szeretném a figyelmeteket felhívni, ha arra jártok nézzétek meg dr. Loksa Imre emlékére állított emlékkövet.
"
A jeles zoológus kutató, LOKSA IMRE (Budapest, 1923. ápr. 24. – Budapest, 1992. jún. 21.) biológia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, majd 46 éven át az ELTE Állatrendszertani és Állatökológiai Tanszékén tanított. Fő kutatási területe az alsóbbrendű rovarok és a pókok rendszertana valamint cönológiája (társulástana) volt. Az utolsó zoológiai polihisztornak tartották, mivel rendkívül gazdag faj- és formaismerettel rendelkezett. Kutatta a magyar barlangok, természetvédelmi területek és bioszféra rezervátumok állatvilágát; sok értékes terület éppen neki köszönhette a védetté nyilvánítást. Az MTA és az UNESCO szervezésében tropikus területek talajzoológiai kutatásában vett részt, ennek keretében expedíciók tagjaként járt Chilében, Argentínában, Paraguayban, Ausztráliában, Új-Guineában és Ceylonban. Legjelentősebb munkája az az 500 oldalas monográfia, amelyben a hazai és délkelet-európai karsztbokorerdőkben végzett kutatásainak eredményeit összegzi."


MFUZ053a.jpg


Az emléktábla a fölöttébb ritka természeti jelenségnek, a Bazalt-utcának a közepén, a Vadlány-lik előterében .


Saját élmény alkalmával készült fotó.
 
Munkácsy Keszthelyen

Ahogy még sosem láttuk címmel kiállítás nyílt Munkácsy Mihály festményeiből a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. Október 1-ig látogatható.
A kiállításon eddig még sosem látott festményeket is közszemlére tettek a szervezők a Nemzeti Galéria és Pákh Imre gyűjteményéből. Látható az 1870-ben a párizsi Salon aranyérmével jutalmazott Siralomház című festménye, emellett népi életképek, sokalakos kompozíciók (Éjszakai csavargók, Zálogház), a világsikert hozó Milton és különleges tájképek (Poros út, Hazafelé, Fasor) is helyet kaptak a tárlaton. A Pákh Imre-gyűjteményből megtekinthető az Ásító inas álló formátumban készült, életképi változata, ezen kívül számos tanulmány és vázlat, arcképek, tájképek, szalonképek is.
 
Oldal tetejére