Balaton mindenes

Agárkosbor

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett növénye

Agárkosbor (Orchis morio L.)

A kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, évelő 20-25 cm-es védett növény. Leggyakoribb kosborfajunk, azonban az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Májustól júniusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található. Bíborszínű virágai füzérben fejlődnek, azonban nagyobb állományaiban gyakoriak a halvány virágú példányok és a különböző színárnyalatok is. Erre utal tudományos fajneve is, hiszen „moros” görögül bolondot jelent.

A Fradi egykor volt szakosztálya: Vitorlázás

A Fradi egykor volt szakosztályai: Vitorlázás

VITORLÁZÁS: 1955

Széchenyi Istvánról tudjuk, mennyi mindent tett. Egyebek mellett, már akkor, abban a korban vitorlázott is. Angliában építtette meg Himfy nevű vitorlását, amelyet egy ideig a Fertő tavon tárolt. Aztán a balatoni gőzhajózás megszervezésekor azt átvitette a Balatonra. 1867-ben, amikor híre ment, hogy Erzsébet királyné meglátogatja a Balatont, a hazai arisztokrácia megalakította a Balaton-Füredi Yacht Egyletet. Hajókat is hozattak hozzá külföldről. A királynő látogatása azonban elmaradt, a hazai vitorlás-sport még nem igazán talált érdeklődőkre. Akkor következett be fellendülés, amikor Richard Young a 19.sz végén Angliából Balatonfüredre költözött és ott hajóépítő üzemet létesített. Üzeme sorra építette a vitorlásokat, így már volt mivel versenyezni. Az első vitorlásversenyt 1882. augusztus 22-én rendezték meg. Elkezdtek alakulni a yacht klubok. Az arisztokraták és a polgárok is külön klubot alakítottak. Szaporodtak a vitorlások és a versenyek.
A füredi hajóépítő üzemet 1931-től a Balatoni Hajózási Rt. vette át. Az első Kékszalag versenyt 1934-ben rendezték. Útvonala: Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely- Balatonfüred. A leghosszabb távú tókerülő verseny Európában. Érdekessége, hogy a rekordot – 10 óra 40 perc – a Nemere II. 75-ös cirkáló tartja 1955 óta.
Miért ez a bevezetés? Mert egyes hírek szerint pont erre az évre tehető a Fradi vitorlás szakosztályának kérészélete. Balatonföldváron mutatták meg, hogy léteznek. Egy vagy két hónapig tartott a létük, ennyi volt a történelmük. Nem tudtak kikötni az egyesületben.
A vitorlázás kapcsán még egy emberről meg kell emlékeznünk, akinek a Fradi a vérében volt. Dr. Springer Ferencről, ezen a néven a harmadikról, akinek a Fradihoz köze volt. Róla mondta testvéröccse, Miklós a fél évvel ezelőtt készült interjúban: Simon Sándor

Yardstick, KLR, ORC

Yardstick, KLR, ORC

A szomszéd elõnyszáma mindig zöldebb...

A jelenleg a német nyelvterületen kívül többek között Magyarországon is alkalmazott Yardstick elõnyszámrendszerre a korábbi idõszakhoz képest állítólag többen panaszkodnak, ugyanakkor a hazai versenyeken részt vevõ hajók száma az össz-képet tekintve bõvült.
Ha változást keresünk, azt a magyar bajnokságok YS-résztvevõi között találhatjuk, ahol viszont fõleg a YS I. és YS III. osztályban egyértelmû csökkenés mutatható ki.
Talán meglepõ, de a Yardstick õshazájában, Németországban eleve leszögezték, hogy ezt a módszert kizárólag a bajnokságon kívüli versenyzésre alkalmazzák. Ezt könnyen megtehették, mert náluk már mintegy száz éve nemzeti hagyomány, hogy típushajókban gondolkodnak, melyek közül a nemzeti osztályokká válókat mindig is erõs kézzel választották ki.
Saját bevallásuk szerint nekik is kissé elegük van a YS-bõl, de a szélesebb társadalmi körbõl származó, nagyobb létszámot felvonultató átlagversenyekre akkor is ez a legolcsóbb és legegyszerûbb módszer, ezért azt változatlanul fenntartják. Emellett náluk a klasszikus hajókra a KLR, a modern típusokra és a bajnokságokra pedig az ORC az ajánlott és használt elõnyszámrendszer. Mivel több rendszer együttes alkalmazása is bekövetkezhet, több más európai országhoz hasonlóan a nagyobb létszámú túraversenyeken az egyébként különbözõ rendszerekben értékelt hajók közös értékelését nem feltétlen végzik el.
Olyan ország már talán nincs is, ahol kizárólag egy elõnyszámrendszert alkalmaznának. Lengyelországban a belvizeken kizárólag az egyéni fejlesztésû elõnyszámrendszerüket alkalmazzák, az ORC-t pedig csak a tengeren használják. A más elõnyszámrendszert is alkalmazó tengeri nemzetek egy része elindult az ORC alkalmazásának irányába, míg mások a hazai fejlesztésû rendszerüket részesítik elõnyben.
Néhány éve maga az ORC indított el egy új versenyzési irányt, az ORC Sportboat kategóriát. Ennek lényege, hogy a 6-9 m hosszúságú, modern elvek szerint tervezett típusokból álló mezõny a saját típusának megfelelõ ORC elõnyszám szerint versenyez. A kategóriában világszerte 47 ilyen elfogadott, önálló osztályt is képezõ típus van, melyek részére kontinens- és világbajnokságot is rendeznek. Ha valakinek nincs ORC minõsítése, de rendelkezik megfelelõ felmérési okmánnyal, ezeken a versenyeken a nevezési felár megfizetésével indulhat.
A nemzetközi szinten elfogadott típusok közül Magyarországon a 8mOD, a Melges24, a Scholz22 és az UFO22 van jelen, így egy nagy létszámú csoport egymáshoz képest történõ értékelése automatikusan biztosítva van, és hasonló tartalmú versenyek itthon is rendezhetõk részükre. Az ORC-rendszer hazai elindítása érdekében a versenyzési lehetõség több más, az osztályelõírásoknak történõ megfelelést igazoló, ORC elõnyszámmal rendelkezõ osztályhajónak is biztosított, melyek közül itt a J24-et, a Sudarat és az X-35-öt emeljük csak ki.
Amíg a jelenleg alkalmazott elõnyszámrendszert sokan le szeretnék váltani, addig a változás kivitelezésével kapcsolatban nincs túl nagy aktivitás, a meghirdetett lehetõségre elég kevesen jelentkeztek.

Csernussi Gábor

Apró nőszirom (lris pumila L.)

Balaton-felvidék Nemzeti park védett növénye

Apró nőszirom (lris pumila L.)


A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó kis termetű, mindössze 8-12 cm magas védett növényfaj, mely egyike legszebb tavaszi vadvirágainknak. Az lris (írisz) görög eredetű szó, jelentése szivárvány. Ez különösen illik az apró nősziromra, hiszen virágai valóban a szivárvány csaknem minden színében pompáznak. Leggyakrabban sötét, lilás vagy kékes egyedeivel, találkozhatunk, de a nagyobb állományokban gyakori a sárga, előfordul a fehér, a világoskék, a vöröslő és a barnás virágszín is. E faj - hazai, szintén védett rokonainak felével egyetemben ún. "szakállas" nőszirom, mivel a külső lepellevelek felszínén elálló, szőrszerű képletekből összetevődő sávot láthatunk. Szürkészöld, 1-2 cm széles, kard alakú leveleiről egész évben felismerhető, de a legfeltűnőbb áprilisban, amikor színpompás virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. Kedveli a délies kitettségű, nyílt, száraz gyepeket; így egyaránt találkozhatunk vele hegyvidékeink sziklagyepeiben, valamint domb- és síkvidékeken, lösz- és homoki gyepekben. Pontus-pannóniai elterjedésű flóraelem, szerencsére országunkban ma még nem olyan ritka.

Illyés Gyula Balatonon

Illyés Gyula Balatonon

A fiatal Illyés sokfelé lakott. 1941-ben épült fel feleségének a családja számára a Józsefhegyi úton az a családi ház, amely haláláig otthona lett. Magánéletében Illyés kifejezetten zárkózott volt, ám a hatvanas évek közepétől egyre többen keresték fel.

A Balaton mellett, Tihanyban a család nyaralóházában a költő szinte önkéntes emigránsként töltött hosszú hónapokat, egyszerre volt ez pihenő és munkahelye.

Illyés Gyula Látogatók

Illyés Gyula

Látogatók

Írok. Bejön a halszag. „Jónapot”
– szól némán, orromba, tüdőmbe,
egyenest szívembe köszönve –
„a tó küld: hogy vagy?” – Megvagyok.

Sürget az asztalon a munka.
De nem dolgozhatom.
Új vendég. Gomba-szag? A hegymögötti
erdő lép be az ablakon.

Aztán, fülig szerelmi lázban
egy jegenye, szinte dadog.
Egy szántóföld, harsány-vidáman:
tavaszra friss trágyát kapott.

Venyige-füstjével egy kémény.
Bőgve a szomszéd tehene.
Aztán a rét minden fűszála,
ég minden fellege,

s oly testvérien magyarázzák,
hogy élni jó és kell s lehet,
hogy szemem alig tartja vissza
válaszomat, a könnyeket.

Illyés Gyula: Új nép a parton

Illyés Gyula:

Új nép a parton

Fürdőruhában széplépésű nő –
Jó alakja az eleganciája.
Hogy ideillik! Mily „előkelő”!
S mi mindent mond el, ahogy kisfiára

pillantva elkiáltja:
„Hun mész te, Fercsi! Vigyázz, beeső!”

Kasza Béla versei Hegyesdről

Kasza Béla:


ÁLLJ MEG, VÁNDOR

Pipacsokat szórt a május a Hegyesdre,
széllel flörtölt a heverésző béke.
Harangok kondultak és zúgtak remegve,
felszállt a hangjuk a folt-felhős égbe.


HEGYESD

Olyan mesés, mint az álom,
kicsiny hegyen csöppnyi várrom.
Esik eső, vígan ázom,
repülök a vizes tájon.

Hegyesd

Hegyesd

Hegyesd hegye mindig messziről kitűnik környezetéből: a tanúhegyek kistestvére, a leginkább vulkáni kúpformát felvettként, igazán vonzza a tekintetet, eltéveszteni nem lehet. Bár a várromból messzire látszódó, magas falak nem maradtak, az omladékokat elvéteni nem lehet, az azonos nevű faluból a hegycsúcsra a sárga jelzésű erdei szerpentin vezet, minden évszakban élménybeli felkapaszkodni ide. A természet sokszínűsége és a hegytetőről elénk táruló kilátás kárpótol mindenért, s mivel felfelé sietni nem igen lehet, marad időnk a szemlélődésre, az egyedi növényzet külön fejezetet érdemel. A romok méteres maradéka lombhulláskor és tavasszal mutat magából a legtöbbet, de télen-nyáron kitapintható. Magam is azt hittem, csak a kőkupacok maradtak az egykor büszke várból – melyet utoljára a török erősítettet meg – de az alaprajz, és egyes magasabban megmaradt falelemek tisztán kivehetőek. A hegy lábánál erdei pihenőt, tanösvényt találunk, de megpihenhetünk bent Hegyesden a tópartközeli játszótérnél kialakított rönkasztalok körül.

Hegyesd

Hegyesd (281 m)



„Ahol a Bakony déli hegylábai a Balaton*-felvidék lankás dombjaivá simulnak, olyan varázslatos vidékre érkezünk, amelyet méltán nevezhetnénk a dunántúli táj kicsinyített másának. E mindkét nagy tájegység jellegzetességeit magában hordozó sokszínű vidéken éppúgy megtalálhatjuk az erdőségeket, a hullámzó füvű réteket, mint a vizes élőhelyeket és a sziklaormokat, csodálhatjuk a vulkáni kúp merész csúcsát, vagy megnyugodhat tekintetünk a domboldalak lankáin. A hegyesdi táj élőhelyeit színesíti a Szent Péter- hegy lábánál fekvő Hegyesdi- Monostorapáti- víztározó mentén kialakult kiterjedt, több mint 36 hektárnyi nádas, amire a helybéliek mindig is vizenyős területként emlékeztek, s amelynek „savanyú füve tele van békarokkával”, azaz mocsári zsurlóval, ami „az állatokat, a teheneket megbetegíti”. Ezeket a nedves réteket ezért legfeljebb kaszálták, de nem legeltették. A tavat tápláló források karszt eredetűek. A Mária-kút, amelyet ma a tó teljesen elfed, volt a számos forrás közül a leggazdagabb és a legbővizűbb.”
-/Gyarmati Krisztina: Egy szeletnyi pannon táj/ -


Várát, melyet 1329-ben említ először oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven Diósgyőrhöz hasonlatosan több ízben birtokolták asszonyok. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték. 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsolt benne, majd 1398-ban Szécsényi Frank feleségéé. Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1554 után Hegyesd valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került.
A hegy csúcsán ma is láthatók az egykori gótikus vár kerek tornyának alapjai. Hegyesdről indulva sárga sáv és rom (L) jelzéseken egy nagyon könnyű 3 kilométeres és mindössze 100 méteres szintkülönbségű körúton járhatjuk be a hegycsúcsot és romokat.
Kollát Gyula

Hegyesd míves kőhídja

Hegyesd míves kőhídja

A Balaton-felvidékén eredő, időszakosan igen bővizű patakok, melyek a Balatonba tartanak, bizony jól megépített hidakat követelnek meg. Amíg a mértéktelen szocialista bauxit bányászat el nem apasztotta vízutánpótlásukat, e sebes vízfolyások bizony messze földön híres malmok kerekeit hajtották, melyek nem csak a környék szemes terményeit őrölték, sajtolták. E vizeken, melyeket anno a helyiek kis túlzással folyónak neveztek, Pulától, Kapolcson át, Diszelig (de másutt is) míves építésű egy, vagy több nyílású kőhidak biztosítottak átkelést. A kérdés már csupán az, mikortól? Mert például a hegyesdiről is azt tartják az ottaniak, hogy hídjuk római kori… Ránézésre magam is annak könyveltem el, de más írott források a 18. századinak datálják őket. Minden valószínűség szerint, Schracz Károly sümegi kőmívesmester keze-munkájáról van szó a vármegye megbízásából.
A két nyílású, barokk stílusú híd, melynek közepén egy fülkében látható Nepomuki Szent János szobra – aki a hidat és a rajta átkelőket hivatott vigyázni – a mai napig a Tapolca-Nagyvázsony út felől érkező forgalmat viszi át az Eger-vízen, szerényen. Azt, hogy a helyén már a római időkben is állt-e híd, nem firtathatjuk, ám legyen, a kérdés egy régészeti feltárást talán megérdemelne…
Annyi bizonyos csupán, hogy a római birodalom korában is éltek itt, a környéken kiszántott cserépedények és eszközök tanúsága szerint. A Balatonba futó friss vizeken pedig akkoriban is át kellett kelni valahogy. A híd, műemlékként hivatalosan számon tartott, járjunk hát csodájára, megérdemli, sok víz és halandó koptatta már, mégis jól bírja magát, szépsége, mit sem csorbult. (Mondom ezt, úgy, hogy megtapasztaltam Ivo Andric, a sebes, zavaros a Drinán átívelő kőhídja hosszabb, de nem szélesebb!) Ha meg már ott vagyunk, vár a Hegyesd másik csodája, ahogy a falu is, mivel az is csodálatos a maga nemében.


Forrás: Ivcsek

Ozora képekben

Ozora egy csöppnyi település Tolna megyében. Nem tartozik a Balaton közvetlen környezetéhez, de egy kevésbé esős (mint amilyen mostanában volt), hideg napon, amikor az ember csak lógatja a lábát a jól megérdemelt szabadsága idején a tó partján, érdemes egy hosszabb kirándulást tenni. Megéri, sőt! Nagyon is !!!

Békakonty (Listera ovata (L.) R. BR.)

Balaton-felvidék Nemzeti park védett növénye


Békakonty (Listera ovata (L.)

Az Orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó 20-70 cm magas évelő védett fajunk. Szerény megjelenésű, sokszor elkerüli a figyelmünket, pedig két jellegzetes, a szár alsó harmadában található átellenes tojásdad vagy elliptikus leveléről már bimbós állapotban is könnyen felismerhető A szár alsó harmadában találhatók a két (ritkán három, négy) széles tojásdad, majdnem átellenes levelei. A május-júniusban megjelenő virágzat nyúlánk, többé-kevésbé tömött fürt. A virágai zöldek, nem feltűnőek. A sisakszerűen összeborult lepellevelek közül nyúlik hosszan előre
az épszélű, széles szálas mézajak.

A Laposa Pincészet 2010 legjobb ipari épülete

A Laposa Pincészet 2010 legjobb ipari épülete

A badacsonytomaji Laposa Pincészet lett 2010 legjobb ipari épülete az ArchDaily nemzetközi építészeti portál versenyén.

A címet a közönség szavazatai alapján ítéli oda a három éve alapított építészeti portál: február 13-ig bárki voksolhatott kedvenc épületeire. A négy hét alatt mintegy harmincezren szavaztak a Building of the Year (Az év épülete) elnevezésű megmérettetés tizennégy kategóriájának versenyzőire, köztük oktatási, hivatali, iroda-, vallási és sportlétesítményekre. A badacsonytomaji pincészet az ipari épületek kategória győztese lett.

Laposa Bence, a Bazaltbor-Badacsony Kft. ügyvezetője elmondta: már az épület terveinek elkészítésekor céljuk volt, hogy modern kortárs üzemet hozzanak létre, ezért esett a választásuk a Kis Péter vezette építészműteremre.

"A szándékunk nem az volt, hogy a világ legmodernebb épületét tervezze meg nekünk, de amikor az első látványtervek elkészültek, nyilvánvaló volt, hogy úttörő épülettel állunk szemben" - fogalmazott Laposa Bence, hozzátéve, hogy uniós pályázati források felhasználásával, mintegy egymilliárd forintos beruházással tíz hónap alatt készült el a badacsonyi hegyoldalba a terepszinttől 12 méter mélyre besüllyesztett háromszintes borászati üzem.

Az épület különlegességeként említette az anyaghasználat mellett a homlokzati betonelemekbe egyedileg "nyomott" szőlőinda-mintákat és az épület formáját, amelyet a kiömlő vulkáni lávafolyam ihletett. Az ezerötszáz négyzetméteres bazaltpincészet üvegfelületeinek érdekessége, hogy a fémperforációkkal az üveg előtt futó indaminta egységes homlokzatot alkot, és a környék présházainak szőlővel befuttatott falait idézi.

A borászati üzemben az ügyvezető elmondása szerint gravitációs technológiát alkalmaznak, amelyben a szőlő a szürettől a hordóig a lehető legkíméletesebb módon, saját súlyánál fogva jut el; az első szüret éppen tavaly ősszel volt.

Laposa Bence szólt arról is, hogy a helyiek körében "nem egyértelmű az épület fogadtatása", de reméli: a díj hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény jobban elfogadja majd az úttörő épületet.

A helyi civil szervezetek állítólag már az építkezés előtt lakossági fórumokon tiltakoztak a túl modern borászati üzem megépülése ellen, mivel szerintük az nem illeszkedik a badacsonyi tájba és a borászati hagyományokhoz sem; a formabontó épület ellen további tiltakozó akciót is szerveznek.

Az ArchDaily.com a világ egyik, ha nem a leglátogatottabb építészeti weboldala. A site új projekteket mutat be, díjakat, pályázatokat, építészettel kapcsolatos híreket gyűjt. Havonta legalább négymillió látogatóval és 30 millió oldalletöltéssel büszkélkedhet.

Gulács (393 m)

Gulács (393 m)



Keresztury Dezső a magyar Fudzsi -nak nevezte. Teteje jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve. A hegy teljesen vad, természetes erdős vidék, sem műtárgyak, sem pincék nincsenek itt, az elhagyott bánya-sebet leszámítva civilizációnak semmi nyoma. A csúcsra is csak egy keskeny, egyszemélyes spirális gyalogút vezet fel. A részben bokrokkal és fákkal fedett hegycsúcsról felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre. A hegy északnyugati oldalán találjuk a Sér-kút nevű forrást.


A 393 méter magas Gulács a- a hegy neve egyébként az ómagyar gula szóból ered - a Tapolcai-medence egyik tanúhegye, a medence más tanúhegyeihez hasonlóan ez is vulkanikus eredetű, bazaltból épül fel. A hegy lejtőin, hasonlóan a környék többi hegyéhez a római idők óta virágzó szőlőtermesztés folyik A hegy nyugati oldalán található Nemesgulács falu és a hegy oldalában halad el az országos kéktúra útvonala is.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds.)

Balaton-felvidék Nemzeti park védett növénye

Bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds.)

kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, nemzetségének egyik legtermetesebbre növő (30-60 cm) hazai védett faja, mely a Középhegységekben általánosan elterjedt, de az Alföldön igen ritka. Mészkedvelő, karsztbokorerdőkben, melegkedvelő és száraz tölgyesekben, erdőszéleken, ligeterdőkben ritkábban pusztafüves lejtőkön fordul elő, de a többi kosborfajtól eltérően megtalálható teljesen zárt erdőkben is. Termetes és látványos, tömött 30-100 feletti fürt virágai május-június hónapokban nyílnak, de kitettségtől függően egyes területeken a virágzási időszak eltolódhat.

Tóti-hegy (347 m)

Tóti-hegy (347 m)



A Gulács kistestvére, egymás mellett állnak a Badacsony és a Csobánc között. Csúcsa teljesen kopár, így a körkilátást semmi nem akadályozza. A hegyet alig bányászták, oldalában nagyon szép hasadozott bazalt látható. Annak ellenére, hogy jelzett turistaút vezet a hegytetőre, kevesen ismerik és járják.


A két hegy „szomszédvár”, így egy túra keretében bejárható. Indulhatunk Nemesgulácsról (ekkor ejthetjük útba a Sér-kutat, oda-vissza 11,4 km, szint 550 m), Salföldről (ez a leghosszabb, oda-vissza 12,6 km, szint 550 m) vagy Káptalantótiból. Ez utóbbiból körtúra formájában kereshetjük fel a két hegyet. Kék háromszög jelzésen a Tóti-hegy felé indulva, majd onnan zöld-, kék sáv, kék háromszög jelzéseken jutunk a Gulácsra, végül kék sáv jelzésen vissza a kiindulópontra. A körtúra hossza 10,2 km, melyen 410 méter szintkülönbséggel számolhatunk.

Kasza Béla: SZENT GYÖRGY-HEGY

Kasza Béla: SZENT GYÖRGY-HEGY

Gyalogolok az ösvényen,
léptem kéj a sziklán,
szárnyasodik sérült lelkem,
Isten ölel immár.


Magam állok a hegytetőn,
gondjaim a mélyben,
szótlan fények átragyognak,
szívem zúg a széllel.


Belehalok e gyönyörbe,
könnyem száll a tájon,
felhők között tiszta a kék,
hogy semmi se fájjon.

Nádasdladány, Nádasdy-kastély

A Balatonnál töltött, kirándulásra szánt napok egyik úti célja lehet Nádasdladány, a sok évszázados múlttal és hatalmas vagyonnal bíró Nadasdy család kastélya.
A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya 1873 és az 1880-as évek eleje között épült. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár.
Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták.
A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat.

Szigligeti várhegy (213 m)

Szigligeti várhegy (213 m)



Kevés olyan tája van a Balatonnak, ahol így együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, susogó nádas, hullámzó Balaton öleli körül a várhegyet.
Szigliget sokáig sziget volt, csónakkal, illetve hajóval lehetett megközelíteni. A 19. században került sor a Közép-Dunántúl végleges vízszabályozására, ezen belül a Balaton lecsapolására. Ennek következtében szigetből félszigetté vált, északnyugati részeiről eltűnt a víz. Egy 1260-ból származó oklevél szigetként említi. A környékbeliek ma is „Sziget”-nek nevezik.
A török hódoltság idején a Várhegy köré települt az Öregfalu. A fehér, nádtetős házak őrzik az elmúlt évszázadok hangulatát. Mintha megállt volna itt az idő, olyan különös, nyugalmat adó hangulata van a vár alatti kis Ó-falunak. Csodálatos természeti környezetével a magyar költők által egyik leggyakrabban megénekelt tájak közé tartozik.


A félsziget látnivalóit a Kamon-kő tanösvény fűzi fel. A szigligeti templomtól induló és oda visszatérő útvonal a falu hangulatos utcáin halad, útba ejti az Avasi templomromot és bemutatja az egykori tűzhányók világát is. A 6 kilométeres távon 290 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk.
Kis „Fudzsijainkról” szebben, mint Cholnoky Jenő, senki sem írt:
„Kicsiny kis vulkánocskák ezek a Vesuvióhoz, meg az Etnához képest. Ha az Etnát ideállítanánk a Dunántúl közepébe, bizony majdnem az egész Balatont eltakarná, meg a Balaton-felvidéket és Somogy északi részét. Hát még a 6000 m magas kelet-afrikai Kilimandzsáró! Majdnem az egész Dunántúlt elfoglalná, s csúcsa messze túlszárnyalná az Alpokat, s 4000 méternyi felső része állandóan hóba és jégbe volna temetkezve. A mi szerény kis balatoni vulkánjaink nem ilyen zord fennségűek, hanem annál kedvesebbek, bájosabbak.”