Balaton mindenes

Koporsó formájú tanúhegyek

A Balaton-felvidék cukorsüveg alakot formázó hegyei: a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festői kúpjai.
Koporsó alakot formázó hegyei:Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc .

Valaha a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Később a Pannon-tó tükrén csillant a napsugár, partján őselefántok, háromujjú őslovak kóboroltak.

Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket beborító Pannon-tenger mélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A kiömlő bazaltláva megszilárdulva páncélként fedte be az alatta megbúvó szigethegyeket. A víz eltűntével a természet erői pusztították a tengeri üledéket, de a bazalt ellenállt hőnek, fagynak, szélnek. Egyre jobban kiemelkedtek a valahai vulkáni kúpok. A mai napig is állnak, tanúskodván a tengerfenék egykori magasságáról. Ezért is kapták a tanúhegyek elnevezést.

Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva ott kúp alakú (cukorsüveg), ahol pedig terjedelmesebb ott koporsó vagy csonkakúp alakú hegyek jöttek létre. A messziről koporsó alakot formázó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók.

Badacsony (437 m)

Badacsony (437 m)



A Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. Jelzett turistautak sokasága hálózza be, melyeken körtúra formájában járhatjuk végig nevezetességeit. Induljunk el a Szegedy Róza ház melletti parkolótól. Rövid szakaszon a sárga sáv jelzést követve érjük el a piros sáv jelzést (Kuruc-körút), melyen balra térünk. Elérve a kék sáv jelzést, jobbra a Bujdosók lépcsőjén folytatjuk utunkat (összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről -Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna- nevezték el).
Egy helyütt, a balra kiágazó kék háromszög jelzésen „kötelezően” kitérőt kell tennünk a Tördemici kilátóhelyhez, mert az onnan nyíló gyönyörű panorámát kár lenne kihagyni. (A pontról a Szent György-hegy bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldala tűnik elénk, balra Szigliget vára trónol az egyik dombtetőn, jobbra a Kő orra, a Csobánc, a Gulács. A távolban pedig a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.)
Visszatérve a kék jelzésre a Ranolder-kereszt, Menedékház-kilátó érintésével jutunk el a Hertelendy kilátóponthoz, majd a Kisfaludy-kilátó (erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk) érintésével a Kőkapuhoz (kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger alakult ki).
Jobbra, sárga sáv és piros kör jelzésre térve jutunk a Klastrom-kúthoz (Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kolostorban lakó szerzetesek telepítették a francia, burgundi eredetű pinot gris, azaz szürkebarát nevű szőlőt, melynek bora híressé tette Badacsonyt).
Piros kör és piros sáv jelzéseken a Rózsakő (A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.) és a Páholy kilátóhely (csodálatos panoráma nyílik a szomszédos hegyekre) érintésével jutunk vissza kiindulási pontunkra.
A Badacsony megannyi szépségét érintő körutunk bő 6 kilométeres távján 400 méternyi szintkülönbséggel kell megbirkóznunk.

Ranolder-kereszt, Badacsonytomaj

Ranolder-kereszt, Badacsonytomaj



A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé 1857. szeptemberében. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
A Badacsony hegyének nevezetes pontja ez már a kereszt fölállítása előtt is, hiszen a gyönyörű panoráma mindig idevonzotta az embereket. És itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.

A néphagyomány szerint a püspök egyik körútján Badacsony vidékére is ellátogatott. Fölment a hegy tetejére, és körülnézett. Annyira varázslatosnak tartotta a helyet és az innen nyíló kilátást, hogy uradalmai kormányzójának meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állíttasson egy óriási keresztet, hogy az ide látogatóknak eszébe jusson, ilyen csodát csak az Isten tud alkotni.

Ranolder János püspök élete

Ranolder János püspök élete

Ranolder János püspök élete.
Pécsett született 1806.május 16-án Ranolder Ferenc kesztyű-készítő és Hubáts Cecília szülőktől.
A vékony testalkatú ,nagyon eszes tanulni vágyó fiú a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában minden osztályt kitűnő eredménnyel végezte el. 1824-ben felvételt nyert a pécsi kispapok közé. Püspöke a pesti egyetemre küldi,hogy a hittudományi karon tanuljon tovább.1829.május 17-én szentelték pappá. Ezután a bécsi Agusztineumba kerül , ahol 1830-ban doktorált. A szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára Pécsett és Pesten.. A pécsi szeminárium igazgatója 1846-1848 októberéig. 1834-35-ben tevékenyen részt vállal Szepessy püspök mellett a Szentírás magyar nyelvre való fordításában. Hermeneutica (szentírás-magyarázat) latin nyelvű tudományos munkáját tankönyvként használták. 1843-as római útján ebből a könyvből a pápának is adott, kinél nagy tetszést aratott a mű.
1850. május 27-én szentelik veszprémi püspökké. Az 1848-as szabadságharcban résztvevő papjait kolostorokban bújtatta. Elősegítette a kiegyezést és 1867.június 8-án Ő koronázza mag Erzsébet királynét.
Rendkívül művelt ember volt, hat idegen nyelven beszélt. Nevét főleg az általa alapított nőnevelő iskolák a „Ranolder Intézetek” tették híressé. Veszprémben, Keszthelyen, Pápán, Tapolcán, Kaposváron és Pesten épített iskolákat, majd az Irgalmasrendi és az Angolkisasszonyok apáca rendekre bízta. Szociális lelkülete is közismert olt, nagylelkűen gondoskodott a szegényekről, elesettekről. Csak csodálni lehet, hogy arra is volt ideje és ereje, hogy Csopakon, Badacsonyban, a Somlyó hegyen és a Hegyalján szőlőt telepítsen. Modern alapokra helyezte a fajtanemesítést . Milliókat érő szőlőoltványt adományozott a népnek. Boraival számos kiállításon a legmagasabb díjakat nyerte. A betegeskedő püspök sokat tartózkodott az 1861-ben épített csopaki kastélyában, itt is éri a halál 1875.szeptember 12-én miután a paloznaki plébános részesítette a végső szentségekben. Veszprém város hálából az alsóvárosi temetőben sírboltot építtetett számára, ahonnan néhány éve átvitték a Szt. Mihály Székesegyház kriptájába a püspökök temetkezési helyére.

Szegedy Róza

Szegedy Róza



SZEGEDY RÓZA (Ötvöspuszta, 1775. ? – Sümeg, 1832. május 18.) - múzsa.
Kisfaludy Sándor (1772–1844) felesége. Rokonságban állt gr. Festetics György nagyanyjával, férje szintén távoli rokona volt a grófnak. Anyját korán elvesztette. Apja halála után nagybátyja, Sz. János felsőörsi prépost lett a gyámja. St. Pöltenben, az orsolyita apácáknál tanult. 1800-ban kötött házasságot Kisfaludy Sándorral. Öt évig Kámban éltek, majd Sümegre költöztek. Festetics barátságot tartott fenn velük, zeneiskolája számára tőle kért magyar zenedarabokat. 1817-ben elkísérte férjét a Festetics által rendezett első keszthelyi Helikoni Ünnepre. Badacsonyi házuk ma emlékmúzeum. Kisfaludy Liza költői néven a Kesergő szerelem, a Boldog szerelem és a Két szerető szívnek történetében örökítette meg.

Badacsonyi fénykép



Badacsony. Túristák ballagnak lefelé a hegyről 1940 körül.
Fent Szegedy Róza háza és a Kisfaludy ház

Kisfaludy Sándor

Kisfaludy Sándor



KISFALUDY SÁNDOR(Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október. 28.) - költő, író, színházvezető, zeneszerző.

Régi nemesi családból származott. Apja főszolgabíró volt. Hat éves korában Sümegről Csécsényre, majd Tétre költöztek. 1788–91 között Győrött középiskolai tanulmányokat, majd Pozsonyban filozófiát és jogot végzett. Látogatta az országgyűlést, a színházat, megtanult hegedülni, s érdeklődött az irodalom iránt. Barátja volt Fejér György, Horváth János. 1792-ben apja mellett Téten dolgozott joggyakornokként, majd belépett a Nádor-huszárezredbe. 1793-ban felvették a nemesi testőrségbe. Bécsi tartózkodása alatt bekapcsolódott a kulturális életbe, megismerkedett többek között Batsányi Jánossal, Takács Józseffel. 1796-ban Észak-Itáliába vezényelték, ahol francia fogságba esett. 3 hónap múlva szabadult. 1796–97 telét Klagenfurtban töltötte. 1797-ben áthelyezték a Rajna menti sereghez, itt is a franciák ellen harcolt. 1799-ben lemondott tiszti rangjáról, és hazatért. Feleségül vette Szegedy Rózát. 1800-tól Kámban, 1805-től Sümegen élt. Részt vett az 1809-es nemesi felkelésben, mint őrnagy és a nádor szárnysegédje. Komponált egy inszurrekciós indulót, mely nyomtatásban csak 1929-ben jelent meg a Muzsika c. folyóiratban (1929). Később megírta a felkelés történetét, kiadását a bécsi udvar megtiltotta. Az 1810-es években több, a magyar nemességet dícsőítő drámát írt ( Hunyady János, Kun László, A Dárday-ház, Bánk, Az emberszívnek örvényei stb.). Költészetét és prózai műveit is a nemesi világkép határozta meg. Szentimentális, eszményített szerelmi történetet beszélt el Himfy szerelmei c. művében az általa alkotott műfajban (dalciklus) és strófaszerkezettel (Himfy-strófa), mellyel országos sikert aratott. A mű első része A kesergő szerelem címmel 1801-ben, a második része A boldog szerelem címmel 1807-ben jelent meg. A Himfy-verseket többen meg is zenésítették. Elindította a magyar irodalomban az ún. várromantikát Regék a magyar előidőkről c. művével, melyben ötvözte az epikát a lírával. Regéiben megörökítette a Balaton környékét, a Csobáncot, a Tátikát, a Somlót, Szigligetet, Badacsonyt és a Szent Mihály dombot. Prózai műveiben itáliai és franciaországi katonáskodásának élményeit örökítette meg. Regénnyel is kísérletezett. Barátságot ápolt vele gr. Festetics György, kinek ő és felesége is távoli rokona volt. 1811-ben verset írt a gr. könyvtárának albumába. 1817-ben részt vett az első keszthelyi Helikoni Ünnepen. Óda Tolnai Gróf Festetics Györgyhez c. versét hozta magával, melyet Festetics nem engedett felolvasni, mert „ a grófot igen dicsérte, a többi nagyjainkat pedig igen alázta” (Berzsenyi Dániel Kazinczy Ferencnek írt levele). A helikoni eseményekről a legrészletesebb beszámolót Kisfaludy írta a Tud. Gyűjteményben.
A nyelvújítási vitában Kazinczy ellen foglalt állást. Komponált két magyar táncot, az Aurora 1822. és 1823. évfolyamában jelent meg. 1828-ban részt vett a M. Tudós Társ. szabályzatát előkészítő biz. működésében 1828–34-ig a Dunántúli Színjátszó Társ. főigazgatói tisztét töltötte be.
1830-ban kezdeményezte a balatonfüredi színház felépítését, Zala vm. megbízásából felügyelte a munkálatokat, majd 1831–44 között főigazgatója volt. Zala és több vm. is táblabírájának választotta. 1830-ban a M. Tudós Társ. tagja, 1842-ben az öccse, Kisfaludy Károly emlékére alapított Kisfaludy Társ. tagja lett. Hagyatékát Darnay Kálmán gondozta Sümegen.

Szent György-hegy (415 m)

Szent György-hegy (415 m)



Szinte kettéosztja a tetejéről egészében belátható Tapolcai-medencét. A legszebb, a népek által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak nevezett képződmények ezen a hegyen találhatók. A helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. A Szent György-hegy bazaltoszlopai azért egyedülállóak, mert nem csak függőleges, hanem vízszintes hézagok is tagolják őket. A különálló korongok miatt minden torony olyan, mintha óriási pénzoszlop lenne.
Az öregek a hegyet nevezik „Dőlthegynek” is. Az 1757-es suvadáskor, amikor a hegy megcsúszott, a közelben tartózkodó emberek a rendkívüli természeti jelenség láttára térde rogytak, kezüket összekulcsolva az égre emelték tekintetüket, így várták a katasztrófa végét. A suvadás leglátványosabb következménye a Vércseszirt kialakulása, ami nem más, mint a suvadáskor kiemelkedett bazaltdarab.
A hegy másik nevezetessége a Jégbarlang (a néphagyomány Sárkány-barlangnak is nevezi, mivel úgy tartották, hogy Sárkányölő Szent György itt végzett a gonosz sárkánnyal). A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott sziklák miatt csak éppen be lehet lépni a barlangba. Érdekessége, hogy a barlangba tett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.
A Szent György-hegy a Badacsonyhoz képest sokkal kevésbé populáris és elüzletiesedett; a vidék kicsit vadabb, szögletesebb, a turistautak keskenyek, olykor csak egyszemélyesek.
A hegy turistautakkal sűrűn behálózott, több irányból is nyílik mód a feljutásra. Tapolca, Kisapáti vagy Raposka felől érkezve a turistaháztól, Szigliget irányából érkezve pedig a Lengyel-Tóti kápolna parkolójából indulva kezdhetjük a hegyet bejáró körtúránkat. A Tapolcát Raposkával összekötő útszakaszról, az egykori bazaltbánya udvarából induló „Bazaltorgonák tanösvény” végigjárásával is megismerhetjük a hegy látnivalóit.

A hegyet bárhonnan nézve más-más "arcát" mutatja felénk. A hegy teljes szélességét nyugatról
és keletről láthatjuk, míg északról és délről a keskenyebbik fele látható. Keleti oldalán a hegynek
láthatóak a bazaltorgonák, a Vércseszirt, és innen jól látható a horpadás. Dél-délkelet felől a
hegyből csak a suvadást és a Vércseszirtet látjuk, de ezen az oldalon gyönyörű présházak vannak,
s itt van a Lengyel-kápolna is. A nyugati oldalon láthatjuk a már bezárt bányákat, és innen jól
kivehető a hegy salakos csúcsa. Az észak-északkeleti oldalon vannak a híres bazaltorgonák.

Erdei sikló (Elaphe longissima)

Balaton-felvidéki nemzeti park védett állata

Erdei sikló (Elaphe longissima)

Testhossza akár a két métert is elérheti. Nagy, karcsú, hajlékony testű siklónk. Bozótos erdőszéleken, világos cserjékben gazdag ligetekben gyakori. Kisemlősök, madarak,, fiókák, és gyíkok jelentik fő táplálékát. A zsákmányát szilárdan megragadja, hajlékony testének néhány körültekeredésével gyorsan megfojtja.

Csobánc (378 m)

Csobánc (378 m)



A Tapolcai-medence keleti oldalán emelkedik. A Balaton-felvidéki tanúhegy-trió legkisebbike, de csupasz, lapos teteje lévén erről a legszebb a kilátás.


Várának legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Rabutin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget. Az ostromban 300 német katona, 52 tiszt és az ostromot vezető Kreutz tábornok is elesett. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták.



A várhegyre Gyulakesziről vagy Diszelről indulva is feljuthatunk a zöld sáv turistajelzésen. Előbbiről oda-vissza mintegy 4,5 utóbbiról 5 kilométeres távval kalkuláljunk. A szintkülönbség mindkét esetben 240 méter. A legrövidebb feljutási lehetőség a Káptalantóti és Diszel közötti országútról adódik, ahonnan a kék sáv, majd a kék rom (L) jelzést követve oda-vissza 2,9 kilométeres távval és 200 méter szintkülönbséggel számolhatunk.

Gyulaffy-napok, Csobánc

Gyulaffy-napok, Csobánc

<iframe width="260" height="240" src="http://www.youtube.com/embed/59GsH5R3BIc" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Gyászcincér (Morimus funereus Müll.)

A Balaton-felvidék nemzeti park védett állata

Gyászcincér (Morimus funereus Müll.)

Hazánkban különösen a tölgyesekben előforduló, a cincérek (Cerambycidae) családjába tartozó védett bogárfaj. Nagyméretű, zömök, röpképtelen faj, szárnyfedői a varrat mentén összenőttek, a hártyás szárnyak csökevényesek. Hamvasszürke, szárnyfedőin két-két szabálytalan alakú bársonyos fekete folt van. Középhegységeink tölgy- és bükkerdőiben, valamint irtásokon a földön fekvő rönkök alatt található, alkonyatkor aktív.

Paloznak, Pongrácz kastély

A Pongrácz-kastély Paloznak egyik nevezetessége, a Mandula utcában található.

A kastélyt valószínűleg az 1700-as évek második felében építették barokk stílusban. Eredeti állapotában 1860-ig maradt fent, akkor átépítették és bővítették. Az épületet 1894-ben Pongrácz Jenő koronaügyész vásárolta meg. A ház mediterrán stílusú felújítását, javítását 1927-ben végezték. A ház igen nagy méretű pincével rendelkezik, amelyből rejtett csigalépcső vezet a felső lakószintre egy falszekrénynek álcázott kis helyiségbe.
A ház a második világháború végén lakatlanul állt, az orosz csapatok kifosztották, még az 1950-es évek elején munkásszálló is volt. Annyira tönkrement, hogy a felújítását a Pongrácz örökösök nem tudták megfizetni, a leromlott állapotú házat el kellett adniuk. Az új tulajdonos Márffy István a munkákat az 1970-es évektől végezteti, a felújítás napjainkban is tart. A kastély mellett van egy kisebb méretű épület is az úgynevezett "kis ház", vagy vincellérház, mely Paloznak legrégebbi épülete, az 1600-as évek végéről való.
Márffy István a háromszintes romos épületet 1978-ban vette meg, miután felfedezte Paloznakot. Beleszeretett a tájba és kihívást jelentett számára a lerobbant épület felújítása, amelyet 340.000 forintért vásárolt meg. Mivel szakmája képzőművész, a felújítást is aprólékos gonddal, a régiségek, műtárgyak beszerzésével végezte. Restaurátor fiával minden egyes bútort külön szereztek be és újítottak fel. Az épületben reneszánsz lovagterem, barokk kápolna, szalonok találhatók. (Wikipédia)


Sajnos nem látogatható, kívülről fényképeztük. Magántulajdon. De megnézném milyen az a sok szépség belülről!

Paloznak, Olvasóliget

Paloznak, Olvasóliget

Paloznak képekben

Paloznak képekben

A tihanyi Templom-hegyen

Illyés Gyula verse

[FONT=&quot]A tihanyi Templom-hegyen

[/FONT] Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton, tavasz, hegyorom!
Alig tudom magamba szedni.
S egyszerre – sok nagyon!

Szeretném – azért, hogy te is nézd –
szemembe tenni szemedet.
Magányba zár, fojt, fáj a szépség,
ha nem együtt látom veled.

Nem érzed, amit én – ez is fáj;
semmi se jó már nélküled.
Szeretném a szivembe tenni
lüktető, élő szivedet.

Mennyi szín! Nem tudok betelni.
Mekkora távlat! Mennyi fény!
Szeretném, szeretném, ha lennél
tetőtől talpig én!

Paloznak-Endrődi kilátó

Paloznak, Endrődi kilátó

Paloznakon a Fő térről indulva kezdjük utunkat a Fő utcán észak felé. Balra a Tájházat (Diószegi ház), majd a műemlék ref. haranglábat láthatjuk. Hamarosan elérjük a kálváriát és a stációk között folytatjuk utunkat. A kálvária végén lévő kis kápolnát balra elhagyva a második utcán (Rizling utca) fordulunk balra és az egyre emelkedő aszfaltozott úton érkezünk az erdő szélére itt vessünk egy pillantást magunk mögé és gyönyörködjünk az elénk táruló balatoni panorámában. A kék jelzés itt letér az útról és egy balra a fák közé vezető ösvényen a jelzést követve jutunk fel a hegygerincen vezető erdei útra. Az úton ismét balra fordulva néhány száz méter után a jobb oldalon egy bevágásban megpillanthatjuk az Endrődi kilátót. A kilátóból csodálatos panoráma tárul szemünk elé. Az útra visszatérve továbbra is a kék jelzést követve érünk le Csopakra. A temető mellett elhaladva leérünk a csopaki főutcára (Kossuth utca) és azon lefelé a Balaton irányában haladjunk. Jobbra hamarosan megpillantjuk a csopaki csonka tornyot majd a nosztori vendéglőnél balra fordulva az új községházát. Folytassuk utunkat az úton haladó Olaszrizling tanösvényen, ahol megismerkedhetünk a szőlőművelés alapjaival a tanösvény táblái segítségével. Balra Ranolder kastély, ma Megyei Növényegészségügyi Állomás parkja mellett haladunk, jobbra a Jásdi pince épülete emelkedik ki a szőlők közül. Útközben gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre. A tanösvény tábláit követve jutunk vissza Paloznakra a kálváriához.

Csopak és Paloznak, Olaszrizling tanösvény

Olaszrizling tanösvény <table class="contentpaneopen"> <tbody><tr> <td valign="top">


Csopak és Paloznak községek önkormányzatának támogatásával 2006. tavaszán hozták létre az Olaszrizling Tanösvényt.
A csopaki Petőfi Sándor utcától a paloznaki Tódi útig 12 darab ismertető tábla mutatja be a Balaton-felvidék jellegzetes szőlőfajtáit, ezen a vidéken jellegzetes vörös színű talaj kialakulását, a szőlőművelés fontosabb lépéseit, az ökológiai egyensúlyt befolyásoló tényezőket, a szüreti munkálatokat, a borvidék jellemzőit.
Az egyedi népművészeti motívumokkal díszített táblák ismertető szövegét Tamás Jenő csopaki borász írta, a fotókat Tamás Ervin készítette.


</td> </tr> </tbody></table>

Keresztury Dezső: Széljegyzetek Bernáth Aurél festményeihez – Kisörsi táj Read more:

Keresztury Dezső: Széljegyzetek Bernáth Aurél festményeihez – Kisörsi táj


A föld hullámzik? A szép tó
kíván szeretetreméltó
tárgyakat ringatni sekély,
fehérzöld tükre színén?

A két hegykúpot a Pannon-
tenger rakta le kettős
örvénnyel a túlsó parton,
s itthagyta a messzezúdult ős.

Ideát szőlők, jegenyék közt
pince fehér fala, nádas
tetején az ecset szürkét föst
vén, sohasem volt módos.

Még álmos, nagy nyugalom
ringat; ámde siet már
port verve a néppel telt nyár
idegenforgalmával a kalmár
új Balaton.


Bernáth Aurél: Kisörsi táj 1940
(Magyar Nemzeti Galéria)

Devecseri Gábor: Balatoni hajnal

Devecseri Gábor: Balatoni hajnal

Ezüstkék, feketerózsaszín.
Milyen színek!
Lassan zöldítő szélben lengenek
a levelek;
a víz gyűrűkben itt, selyemként
amott – remeg,
Lassan de megfigyelhetően
kéket levet,
Fehéret ölt, tündérként bálba készül.
Milyen színek!
Milyen idill! Egy ember ott a mólón
- még sziluett –
fekete-frissen, a kezében zsák és
horog, siet,
hogy a halak, kik éjjel nélkülöztek,
meg ne sértődjenek.

Függelék:

Az az ember ott a mólón
feketén elindult;
mikor kiért a középre,
rajta három szín gyúlt;
hogy a móló végébe ért;
olyan volt, mint máskor,
minden színét visszakapta
hajnalhasadáskor.

(1953)