Balaton mindenes

Tihanyi visszhang

Tihanyi visszhang


Tihany egyik legismertebb jelensége a visszhang volt. Valójában a XVIII. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta.
Ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. Ezalatt gyors tempóban elmondható egy hexameter, amely csendes időben jól hallhatóan visszaverődik. Közismert visszhangpróbáló szövegnek számított Kisfaludy Károly „Mohács” című verséből az alábbi idézet:
„Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntelek.”

A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet echókőnek neveztek; innen kellett a templom felé kiáltani. Echónak a helyiek nevezték a visszhangot. Ezt a kifejezést használta Csokonai Vitéz Mihály is „A Tihanyi echóhoz” című versében, amelyet a költő Balatonfüreden írt 1798-ban. Vörösmarty Mihály is írt róla verset, de legismertebb mind között Garay János visszhangról írt regéje, amelyet a kecskekörömárusok kívülről fújtak.

Már a század elején észrevették, hogy a visszhang ereje egyre csökkent. Többnyire az újonnan épült villákat hibáztatták. Különösen a Hevesi-nyaralót okolták, s nevezték el „visszhangrontó”-nak. Azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja a „bűnös”, s legalább ennyire az utóbbi időben, különösen a nyári hónapokban megnövekedett, zajjal járó idegenforgalom. A visszhangnak, mint idegenforgalmi nevezetességnek, kirándulócsalogatónak a felhasználása már a múlt század végén többekben felmerült. A balatonfüredi Balaton-egylet például a Visszhang-domb közelében egy kunyhót építtetett, s megállapodott a telek gazdájával, hogy nála az alkalmi kirándulók mindig kaphassanak tejet, vajat, kenyeret, túrót, bort. Egyéb próbálkozások is történtek a domb felhasználására. A század végén Jalsovits Alfréd bencés szerzetes csillagvizsgálót kezdett építeni a Visszhang-dombon, de a munkálatok rövid idő múl abbamaradtak. Amikor 1925-ben Tihany vízvezetéket kapott, a víztárolót a Visszhang-dombra építették. Ma már nem víztartályként működik; tetején éttermet alakítottak ki.

Tihanyi kecskeköröm

TIHANYI KECSKEKÖRÖM

Tihany másik nevezetessége a „tihanyi kecskeköröm”. Valójában ez egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény háromszög alakú sarka maradt meg. Más kagylók és csigák is megmaradtak a pannóniai rétegekben, de ismeretségében messze elmaradtak a kecskeköröm mögött. Pedig a két háború között a Cardium apertum nevű kagylót „úri főkötő”, vagy „menyasszonyfőkötő” néven árulták a tihanyi gyerekek. Lelőhelye a Fehérpartokon volt, de ép alig volt közöttük, mert a törékeny héja ásás közben könnyen összetört.

A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket.

Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikönyvben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi „kecskekörömbányák” voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök; innen származik a mai Gödrös elnevezés is.

Garay János regéje

Garay János (1812-1853) Szekszárdon született.


A Tihanyi visszhang és a kecskekörmök regéje, Garay János mondája alapján

A régi szép időkben
Egy szép királyleány
Aranyszőrű kecskéket
Őrzött Tihany fokán.

Sok kinccsel ért fel a nyáj
Mely a hegyen legel.
Még többel a leányka
Szépsége ékivel.

Szemének, éj-hajának,
Arcának párja nincs:
Csak rózsabimbó ajakán
Van néma bús bilincs.

„Adj szép leány nyájadból
Egy csésze friss tejet
Beteg fiam számára
S megoldom nyelvedet.”

Szólt Balaton tündére,
Az ősz hullámkirály,
Ajkáról térdig érvén
A hófehér szakáll.

Adott tejet fiának
A szép királyleány
S a szót a víz királya
Megoldotta ajakán.

S csengőbb lőn szép
(ezüstnél,
A méznél édesebb
A szép leány beszéde:
Meggyógyult a beteg.

De büszkeség kapá meg
A leánykát a vad negéd
Hallván, mi szép, mi
(bájos
Most ajakán a beszéd.

Mint pénzfukar
(kincsével
Bánt nyelve bájaival;
Nem zenge csak
(magának
E csattogányi dal

Isten dicsőségére
Meg nem nyitotta azt,
Szegénynek panaszára
Nem zenge lágy vigaszt

Testvérnek és barátnak
Irigyen zárta be,
Az esdö szerelemnek
Nem nyílt meg kőszíve

Amily hamar megnyerte
Sok ifjúnak szívét,
A rózsaláncot gőge
Oly rögtön tépte szét.

Csak egyet vitt sírjába
A mélyebb érezet;
Fiát a tókirálynak,
Ki érte elepedt.

Az aranyszőrű nyájnak
Tejéből itt szegény
Bűvös varázsszerelmet,
Mely méreg lett szívén.

A tónak ősz királya
Haragra gyúlt ezért
A bérctől a leányra
S a nyájra átkot kért.

A bérc tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt;
Három nap három éj,
(mint
Itélet napja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn
(veszett-
A tó máig is kihányja
A kecskekörmöket.

A lányt pedig örökre
Bűbáj kötötte meg,
Foglyául tartá máig
Ki tudja, mely üreg?
Szemmel nem látja senki,
Kézzel nem fogható-
De bárki megszólítja
Visszhangja hallható.

Mert büntetésül mondta
A tündér átka ki:
Hogy nyelvével lakoljon.
Mellyel vétett neki.

S ki csengő szép szavával,
Kevélyen visszaélt,
Istennel és emberrel
Negédből nem beszélt.

Most- bárki szóljon hozzá
Bár gazdag és szegény:
Felelni köteles rá
E bércek tetején.


A köztudatban Garay János mint Az obsitos költője, Háry János alakjának megteremtője maradt halhatatlan. Az antológiák őrzik még Kont című történelmi balladáját is, amely hosszú időn át a legnépszerűbb szavalnivalók közt volt divatos. A gazdag életműből a többit alaposan elhalványította az idő. Holott a reformkor éveinek irodalmi főalakjai közé tartozik, s ha költői nagyságrendben el is marad nemhogy Vörösmarty, de még Czuczor mögött is, romantikánk történetét mégsem lehet elmondani Garay János rokonszenves alakja nélkül.

Fürdőház Füreden?

A város és a Balaton új jelképe lehet

Grandiózus fejlesztés a Balatonon - Oszlopokon álló fürdőház

Újabb nagyszabású fejlesztést készítenek elő Balatonfüreden. Modern funkciókkal kibővítve újra felépítenék a Tagore sétány előtti vízfelületen egykor cölöpökön álló régi fürdőházat.



Az új változat kívülről szinte ugyanolyan lenne, mint a 122 évvel ezelőtt épített, 1945-ben elpusztult eredeti. A Tagore sétány nyitott részének keleti vége előtt, a parttól kétszáz méterre helyezkedne el. Az oszlopokon álló építmény két méterrel magasodna a víz fölé. A parttal egy négy méter széles fahíd kötné össze, ami alatt a közműveket is vezetnék. Több fürdőmedence, étterem, kávéház és egy ötcsillagos, negyvenszobás szálloda kapna benne helyet.
Megvan a cég, amelyik vállalná a pénz előteremtését, a kivitelezést, és megoldaná az üzemeltetést. Ha döntés még nincs is, a képviselő-testület tagjai informálisan már támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A hárommilliárdosra tervezett beruházás költsége szerint is, de főleg a látvány szempontjából minden eddiginél különlegesebbnek mondható. Az alig néhány napja nyilvánosságra került tervnek máris sok támogatója és ellenzője is akadt.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center">
A Tagore sétány keleti vége előtt, a parttól kétszáz méterre oszlopokon állna az építmény, és két méterrel magasodna a a Balaton víztükre fölé (Fotó: Penovác Károly)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> A tó és a város új jelképe lehet
Balatonfüred egykor nagy hírű, a város emblémájaként ismert létesítményét szeretnénk újraéleszteni a köz számára megközelíthető módon - beszélt a fürdőház újjáépítésének tervéről lapunknak dr. Bóka István polgármester.
- A városban más fejlesztésekkel is foglalkozó Gyetvai Fivérek Zrt. keresett meg bennünket az ötlettel. Korábban a Balaton-törvényben már megteremtettük a feltételeket az ilyen fejlesztésekhez, amikor belevettük a lehetőséget a vízben egykor álló létesítmények újraépítésére. Informálisan a képviselőkkel is beszéltem, mindenki támogatta az ötletet. Egy hónapon belül szeretnénk az ügyet hivatalosan is a testület elé vinni.
A vállalkozókkal is egyeztetett tervek szerint a város csak abba a néhány milliós tőkéjű projektcégbe szállna be, ami azután rendelkezne a milliárdos beruházás megvalósítása és működtetése felett.
- A cégben a városé lenne a többség, miközben a menedzsmentjogokkal a befektetők rendelkeznének. A többségi jogainkat arra szeretném használni, hogy a köz számára fontos ügyeket biztosítsuk. Garantálni akarjuk, hogy mindent csak az engedélyek betartásával lehessen csinálni, hogy biztosítsák azokat a funkciókat, amiben megegyezünk, hogy a létesítmény nagy része a közforgalom, a sétálók előtt legyen nyitott, kezelhetőek legyenek a logisztikai útvonalak, ne okozzanak túlságosan nagy terhelést senki számára. Ugyanakkor nem akarunk beleszólni olyan dolgokba, mint például a sör vagy a szállodai ágy ára, hogy milyen alkalmazottak lesznek... Ez az üzlet részét képezi. Nyilvánvaló, hogy aki beletesz ebbe több száz millió forintot, az azt szeretné, ha megtérülne a befektetése - mondta a polgármester.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center">
A parttal egy négy méter széles fahíd kötné össze. Fürdőmedencék, étterem, kávéház és egy ötcsillagos szálloda kapna benne helyet (Látványterv: Gyetvai Fivérek Zrt., Győrffy Árpád)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> Bóka István nagyon fontosnak tartja, hogy még a hivatalos döntések előtt elmondhassa mindenki a véleményét. Hogy nem hiába, azt bizonyítja, hogy az eredeti elképzeléseket módosítva nem a Tagore sétány közepe elé, hanem keletre elcsúsztatva építenék meg a fürdőházat. Az sem eldöntött, hogy lesz-e vitorláskikötő a bejárati híd két oldalán.
Sokan tartanak az építkezéssel járó gondoktól is. Gyetvai Zsolt, a megvalósítást kezdeményező vállalkozás egyik vezetője úgy véli, alaptalanok a félelmek.
- Szeptemberben szeretnénk elkezdeni a 95x33 méter nagyságú fürdőház megépítését. Apartmanok, az étterem és kávéház mellett az eredetihez hasonlóan három medencét alakítunk ki. Kettő 17x7,5 méteres, egy 7,5x7,5 méteres lesz, a kor igényének megfelelő vízforgatós technológiával. Ezek mellé még csinálunk egy néhány négyzetméteres babafürdetőt. A jövő nyárra készülne el a teljes szerkezet, majd a jövő szezont követő időszakban, a 2013-as szezon elejére befejeződik az építkezés, ha sikerül időben az engedélyeket megszerezni. Az anyagmozgatás teljesen, a munkák pedig 90 százalékban a víz felől zajlanának. A hajógyári kikötőt támaszpontként használva uszályokkal, hajókkal bonyolítanánk az építkezést. A működtetéshez nincs szükség nagyobb szállítói munkára, mint egy vízparti étteremnek. A vendégek gyalog közelíthetik meg a szállodát, a csomagjaikat elektromos golfautóval szállítanánk, parkolási lehetőséget a közelben lévő Alba villában biztosítanánk nekik.
Mint elmondta, a beruházás fővállalkozója a Gyetvai Fivérek Zrt. lenne. Részben saját pénzből, részben hitelből finanszírozzák, számítanak a leendő üzemeltetők befektetéseire, és nem titkolja, hogy az európai uniós és a hazai támogatási lehetőségeket is ki szeretnék használni. A vállalkozó szerint elsősorban nem az üzleti eredmény számít, hanem az egykori városi jelkép helyreállítása korszerű formában. Abban bíznak, hogy a működtetésből származó bevétel fedezi majd az üzemeltetési kiadásokat, de a beruházás teljes megtérülésére csak közvetett bevételekben számíthatnak nagyon hosszú idő alatt.


"Testednek nyújt vidor életerőt"
A füredi fürdőház 1889-es építése idején már nemcsak a parti források melegített vizét, hanem a Balatont is közvetlenül használták fürdésre. Azért építették a parttól távol, mert ott már biztosan tiszta a víz és nincs iszap - meséli levéltári kutatásai alapján Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A tizenkét tornyú balatonfüredi fürdőház volt az egyik legnagyobb a magyar tengeren. A bejárata fölött Czuczor Gergely 1844-ben írt sorai álltak: Lelked erejét a sors hullámai edzik, / E tó testednek nyújt vidor életerőt.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center">
Az 1889-ben épült tizenkét tornyú régi füredi fürdőház volt az egyik legnagyobb a Balatonon (Fotó: archív)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> Száz öltözőfülke, huszonhat magánfürdőszoba és több olyan közös fürdő volt benne, amilyenek Hévízen ma is láthatók. Hogy az úszni nem tudók is fürödhessenek, mindegyikben egy kosárszerű, fenyőből font alkalmatosságot eresztettek a vízbe. Valami olyant, mint amilyenben a burgonyát tesszük az elektromos sütő olajába.
A fürdőház a második világháború végén, 1945 márciusában felrobbant. A mintegy háromszáz tartóoszlopát csak az 1950-es évek elején szedték ki a vízből.

Az írás eredeti változatában még tévesen bombázásról írtam. A hibára Némethné Rácz Lídia, a Balatonfüred nevezetes épületei című könyv szerzője hívta fel a figyelmet. Mint írta, a fürdőházat 1944 júniusában még megnyitották, aztán a németek lefoglalták. Benne robbanóanyagot, aknákat halmoztak fel. Ezek robbantak fel máig sem tudni mi okból, elpusztítva az épület középső és nyugati részét. A szovjet csapatok 1945. március 25-én vonultak be Füredre. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők különböző napot jelöltek meg. Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett Pannonhalmára küldött beszámolójában. Ő sem tudta, hogy a németek vagy az oroszok robbantották-e fel. Zákonyi Ferenc szerint 28-án történt ismeretlen ok miatt. A fürdő anyagát elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben szedték ki - írta Némethné Rácz Lídia.

Nem vitás, hogy egy, a parttól kétszáz méterre lévő, focipálya hosszúságú épület ki fogja takarni a háttér, a túlsó part egy részét, például a siófoki szállodasor fehér kockáit. A jelenlegi elképzelések szerint legfeljebb a sétány tizedén alakulhat ki ilyen helyzet. Én azt remélem, hogy a fürdőház nemcsak kitakarja a panoráma egy részét, hanem új elemként tovább fokozza a szépségét. Talán egyszer a kellemes emlékeinkben ugyanúgy hozzátartozik majd a Balaton látványához, mint a Hévízi-tó képéhez vagy kisebb változatban a keszthelyi strandéhoz. Azzal egyetértek, hogy nem szabad mindent szó nélkül elfogadni. De a teljes elutasítás helyett inkább arra összpontosítanék, hogy a ma kialkudott környezeti, működési feltételeket be is tartsák a jövőben, azokon legfeljebb csak javítsanak.


Szerző: Győrffy Árpád

Balatonszentgyörgy

Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél, a 76-os főút mentén fekszik. Lakosainak száma meghaladja az 1650 főt.

Balatonszentgyörgy és környéke ősidők óta lakott. A területen római kori és népvándorlás korabeli leletekre bukkantak. A települést már az első katonai térképen is feltüntették akkor még Szt. Georg néven. A település a nevét valószínűleg a templomáról kapta, melyet Szent Györgynek szenteltek. A templomot, mely a temető helyén állt ma már nem láthatjuk.

Később Balatonszentgyörgy a Festetics-család1722-ben községgé alakult. 1816-ban a Festetics-család uradalmi magtárat építtetett a Battyán-pusztán. Az építkezéshez elhordták a Szent György Templom megmaradt köveit. A település új temploma csak 1928-ban készült el.

Balatonszentgyörgy ma főként az idegenforgalmából él. A településen nemcsak fürdőzésre nyílik lehetőség.
tulajdonába került. A település mai nevén
A környék látnivalókban is gazdag. A Faluház vagy Talpasház a Fő utcában található. Benne népművészeti és képzőművészeti kiállítást, valamint korabeli eszközökkel berendezett szobát és konyhát láthatunk. A Fő utcában sétálva több nevezetességet láthatunk. Az útszéli kereszt után a Csillag utcában látható az 1616-ban épült Szentháromság-szobor, a kőkereszt, melybe Szent György vitéz domborművét vésték és végül az 1801-ből való Szent Vendel szobor.

A Fő utca végén a jobb oldali aszfaltút a Bari erdő aljához vezet. Innen már láthatjuk a Csillagvár nevű érdekes épületet. Nevét csillag alakjáról kapta. A várról legenda is született. Régen az épületet középkori erődítménynek vélték. A Festetics-család előkerült dokumentumai szerint azonban a Csillagvárat Festetics László építtette 1820-1823-ig. Az építmény erdészlaknak szolgált. A kis várat négyszögletes várárok övezi, sarkain földbástyákat láthatunk. A kapun keresztül először az előcsarnokba jutunk, ahol egy 40 méter mély kutat láthatunk. A pincébe és a padlásra is csigalépcső vezet. A helységek kereszt alaprajzúak, de a négyzet alakú helységek között ék alakú előugrások láthatóak, ez adja az épületnek az érdekes csillag alakot. Az épületet szépen helyreállították, s ma a végvári vitézek életét bemutató vármúzeumnak ad otthont. Az épület hűen mutatja be a régi várak felépítését. A szobák berendezései és az itt látható használati eszközök mind korabeli tárgyak. Láthatunk konyhát edényekkel, őrszobát fegyverekkel és börtönt is korabeli büntető eszközökkel. A várban különös érzés fogja el az idelátogatót. A vár hűen adja vissza a végvári életet és annak hangulatát. A várból kilépve a telken álló istállóban italmérést találunk.

A Csillagvártól kék jelzés vezet a Bari-hegyi kápolnához. A közel 5 km hosszú séta után pillanthatjuk meg a kápolnát. Ezen a helyen falu volt, melyet a törökök pusztítottak el. A falu templomának maradványaiból építették fel 1785-ben ezt a kápolnát.

A környéken sok kialakított turistautat találunk. Balatonszentgyörgy közvetlen közelében található a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület. A Bari-hegy tetejére kialakított turistaút vezet. A fárasztó hegyháti utak megtételének jutalma a szemünk elé táruló festői látvány és a gyönyörű Balatoni panoráma.

Balatonszentgyörgy, a Csillagvár története

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is - ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.

Hagyományőrzés és érték teremtés Balatonszentgyörgyön

A házigazdák a Csillagvár megálmodása óta folyamatosan arra törekszenek, hogy eredeti ötleteiket korhű jelmezbe öltve megvalósítsák. Ennek köszönhetően a nyitás óta minden évben meglepetéssel szolgálnak: a tavaly ültetett fűz például szépen fejlődik, hogy majd az évek folyamán egyre bokrosabb jurtává váljon és újabb ritkaság legyen a Csillagvár bejáratánál.


A komplexum egyébként is hemzseg az egyediségtől: a régi időkből, messzi tájról ideszállított és újra rekonstruált nádtetős épület korabeli feliratos oromzatával a kézműves foglalkozásoknak ad otthont, ahol a legfiatalabbak nemezelést és gyöngyerezést tanulhatnak egy iparművésztől, az idősebbek pedig megcsodálhatják a hölgy munkáit.

A házikó szomszédságában két kedves, nádtetős információs oszlopon hajdan élt feltaláló honfitársainknak állítottak emléket: kevésbé ismert magyar találmányokról olvashatunk képekkel illusztrált, igényes táblákon.

A Csillagvár egész területén az ízlés és az igényesség harmóniája gyönyörködtet, miközben a szellem is megkapja táplálékát. A magyarságnak a jellegzetes elemeit olyan összhangban találjuk egymással, ami ma kevés helyen található, autentikus formában pedig már egyáltalán nem.


Megáll az idő, éppúgy, mint egykor, őseink idejében, és újra bizakodunk, hogy van jövője népünknek, nemcsak múltja, amíg Túri-Török István és a hozzá hasonló hagyományőrzők ilyen kincseket rejtenek el, amiket fel kell fedezni, hírüket továbbadni, hogy a Balaton partja még több kulturális értékkel gazdagodjon.

A balatonszentgyörgyi Csillagvárban Európában egyedülálló módon elevenedik fel a középkor vitézi élete. Közel két tucatnyi ruhába öltöztetett viaszfigura népesíti be a Festetics grófok egykori vadászvárát.

Túri Török Tibor múzeum alapító a Balatoni Híreknek elmondta, hogy a csillag alaprajzú épületben termenként kerül bemutatásra a végvári élet egy-egy szelete. Homokkő csigalépcső vezet le az egyedi alaprajzú kazamatákba. A pincében kapott helyet a világ első huszár babamúzeuma, az időszakos kiállításon másfél száz 80 cm magas huszár ad képet a múltbeli könnyűlovasság díszes viseletéről.

A Csillagvárban 2006-tól művészeti alkotótábor nyitotta meg kapuit.

A Csillagvár látogatói a belépést követően egy rég elfeledett világba csöppennek. Az őrszobában fegyvert éleznek és kockáznak, a szomszéd helyiségbe a várkapitány a falusi pappal vitázik, a füstös konyhában a nagy testű szakácsné és a kézilány tüsténkedik, kezük alatt ég a munka. A korabeli állapotokat hűen tükröző képben a falusi kovács, mint fogorvos húzza a végvári harcos fogát. Az épület kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik.

A karakterek hiteles megformálásában a Magyar Tudományos akadémia által felkért iparművészek vettek részt.

Balatoni hajózás képekben

Az egyik legjobb dolog a világon a vízisport!!!

A hajózás múltja a Balatonon képekben

Helka Balatonfüreden 1910 körül
Motoros vontató 1935-ből
A balatoni hajózás 125.évfordulójára rendezett ünnepség

Nagy István János,Mocó

Mocó: a mindenes a kikötőkben és a hajókon egyaránt. Amolyan hajósinas féle. "Tanuló hajóskapitány" kedves szóval, ha a gyerekeknek szánjuk ezt a szerepet a családban vagy a kikötői környezetben. Mocónak számít az a felnőtt is, aki ismerkedik a hajózás szabályaival, társ a hajón, segítség, de a vitorlás kezelésében még járatlan.

Egy szobrot szeretnék bemutatni Balatonfüreden, a Silver Resort belső udvarában Nagy István János szobrászművész munkáját, mely Beliczay Tamás felajánlásából valósult meg.

Mancsaft

Ha már szóbakerült a mocó, meg kell említeni a mancsaftot is. Mancsaft az, aki mindent jobban tud, mint a hajóskapitány, de nincs papírja róla.

Időnként a hajókormányt is kézbe veheti, de legfontosabb feladata a vitorlák beállítása, a kötélzet elrendezése a kapitány utasítása szerint, esetleg lehetnek saját ötletei, de gáz van, ha a hajó meglódul és a kapitány alul marad kitűnő tapasztalatával és tudásával a mancsafttal szemben.

Festetics vitorlás a Balatonon (1910)

Festetics vitorlás a Balatonon (1910)

A képen látható cutter a keszthelyi partok előtt horgonyoz. Mary vagy más hajó, nem 100%, nem a Kishamis ez egészen bizonyos.
Egy kis történet a Mary hajónevéről:
Miért is lett a hajó Mary!?
Gróf Festesics Tasziló, korának egyik legelegánsabb (és nagyon gazdag) előkelősége kedvéért Mary Hamilton, az egyik legelőkelőbb angol főúri család lánya kalandos körülmények közt megszökött kényszerű férjétől, aki történetesen a monacói herceg és trónörökös volt, és (kis protekcióval megszerezvén a pápai áldást)1880-ban lett Mary Festetics-Hamilton. (épült:1884-ben, 9,53m, Richard Young)

Ki vitorlázott először a Balatonon?

Ki vitorlázott először a Balatonon?

Az írás a Balatoni Szemle c. folyóiratban jelent meg dr. Madarassy László tollából, a Szemle 1942. decemberi számában. A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat valóban kincsesbányának bizonyul.

A szerző mindjárt a cikk elején rögzíti, hogy valószínűleg sohasem lesz lehetséges ezt a kérdést pontosan megválaszolni. E vonatkozású ismereteink a gróf Festetics családhoz köthetőek. Festetics Pál keszthelyi földesúr, 1770 körül Triesztből és Hollandiából hajóépítőket hozatott, akik sajkákat és vitorlás hajókat készítettek, miáltal a Balatonon a sót és egyebeket könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani. 1772-ben a császári főhajós mester Keszthelyen járván megnézte a hajókat, közülük a sóshajó 432 mázsa (43,2 tonna!!) sóval volt megterhelve. A hajók nagyon tetszettek neki és 1772. április 25.-én kelt levelében megígérte, hogy ismét eljön Keszthelyre és akkor a Kristóf hajón levő vitorlát máskép csináltatja.

A hajóvitorlának a Balatonon való megjelenése valószínűleg Festetics Pál nevéhez fűződik és a XVIII. század hetedik, nyolcadik évtizedére tehető. A fentebb említett, 43,2 tonna sóval terhelt hajó vízkiszorítása 50 tonna körül lehetett, feltételezve a teljes terhelést. Hogy fogalmunk legyen nagyságáról, hasonlítsuk össze Kolumbusz Kristóf hajóinak ismert méreteivel. Zászlóshajója, a Santa Maria hossza 75 láb (kb. 23 méter) merülése 6 láb (kb. 1,8m), Jánosi Dodója fedélzetének hossza valamivel több, mint 27 láb (közel 8,5 méter), merülése pedig 3 láb 9 hüvelyk (kb. 1,14 méter) volt. Fenti összevetésből két dolog látható. Egyik, Amerikát milyen kicsi hajókkal fedezték fel. A másik, a mi kis Balatonunkon milyen nagy vitorlás teherhajók közlekedtek.
Festetics György (Pál fia) gondolt arra, hogy a Balatonon szórakozás, időtöltés céljára vitorlás hajó alkalmas lehet. Erre az elöregedett, kis teherbírású Kristóf nem látszott alkalmasnak, ezért új hajót építetett és az a Phoenix nevet kapta. Nem tisztázott, hogy ki volt a tervezője a hajónak. Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos, orrán és farán, részben az oldalán is faragott díszekkel ellátott, piros-fehér-zöld lobogókkal ékesített, 90 láb ( kb. 27 méter) hosszú hajó volt. Több leírásban háromárbócos vitorlás hajóként említik. Alig hihető, hogy a Santa Maria 15 lábbal kisebb lett volna. A közel egykorú ábrázolásokon jelentős különbség mutatkozik, ami szokatlan, főleg az árbócok számát illetően, amelyek a legfontosabb részei voltak a hajóknak. Egy térképi ábázoláson olvasható Foenix Navis Annis 1796 et 1797 contructa. Eszerint 1796-97 években építették.

Megjegyzés: Más hírforrás szerint a Phoenix Sebestyén "főindzsellér" tervei alapján épült 1797-ben.

Új sport Magyarországon 1879.

Új sport Magyarországon 1879.


A Veszprém hetilapban 1879. XI. 9.-én, Új sport Magyarországon címen megjelent írás szerint, Richard Young 20 hajót akar építeni és ezzel a …Yacht hajókat meghonosítani… szándékozik. A hajóépítés megkezdődött és a versenyek megrendezésére is sor került. Például 1882. augusztus 23-24-én pályaversenyt rendeztek, 4 tonna feletti, 4 tonna alatti hajók számára, 6000 és 28000 méter, egyéb kategóriájú hajók számára pedig 3000 és 19000 méter távon. Egy érdekes adat: Szalay Imre 1884 nyarán, Senta nevű 2 tonnás hajójával, 6 ½ nap alatt körülhajózta a Balatont.

Az újsághír szerint megígérte, hogy a túra leírását könyv alakban kiadja. Ígéretét betartotta, mert 1885-ben „Hercules-könyvtár. A sportvilágból” című kötet egyik fejezetében a 6 ½ napos túrát naplószerűen leírja.

A Veszprém hetilap 1886. június 6.-i számában megjelent a Stefánia Yacht Egylet hajói című írás, amelyben ismertetik a vitorlás hajók adatait, a hajó neve, típusa, nagysága és a tulajdonos neve, lakhelye sorrendben a következők szerint: ALMA, (cutter, 30,5 tonna tartalom) Todesco Lajos Ödön (Bécs). GARDENIO, (schooner 22 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). ÁLMOM (cutter 16 t.t.) Nemo kapitány (London). HABLEÁNY (schooner 18,2 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). ARÁM (cutter 16 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). OLYAN NINCS (jawl 10,2 t.t.) gróf Esterházy Mihály (Cseklész). VÉSZMADÁR (10,1 t.t.) Mihalkovics és Gaál (Győr). JOLANTA (jawl 9,4 t.t.) Inkey István (Iharos-Berény). KIRÁLYNŐ (jawl 7.5 t.t.) Szarvassy Sándor (Budapest). MARY (cutter 6,5 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). MARISKA (jawl 6,2 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (Balaton-Füred). ARANY EMBER (cutter 3,5 t.t.) Gróf Esterházy Ferenc (Devecser). SÁRGA RÓZSA (cutter 3,5 t.t.) gróf Keglevics Gyula (Budapest). ILONA (cutter sloop 3,4 t.t.) Ádám Károly (Budapest). ADRIA (cutter 3,5 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). FLORIDA (cuttter 3,5 t.t.) Blue kapitány (B.Füred). MIGNONETTA (cutter 3,4 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). SZÉLVÉSZ (cutter 2,3 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). SENTA (cutter 2 t.t.) Szalay Imre (B.Lelle). SIÓ (bermuda 1,6 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). BLUE ROELE (cutter 1,8 t.t.) Pázmándy Béla (Budapest). LUCIFER (sloop 1,9 t.t.) gróf Szapáry Károly (Budapest). SIRÁLY (cutter 1,8 t.t.) Meszlényi Pál (Velence).

Megjegyzés: Az adatsor pontatlan, a 22 hajó közül csupán 3 hajó volt az Egyleté.

Bár magyar arisztokraták (pl. Széchenyi Ödön) már korábban is tartottak vitorlásokat a Balatonon, a sportvitorlázás meghonosítása angolok nevéhez fűződik. Grossling angol főkonzul igen megkedvelte a Balatont, el is hozta Angliából 7 tonnás hajóját a KIRÁLYNŐ-t. Ugyancsak ő beszélte rá 1879-ben Young Richard neves hajóépítőt, hogy Balatonfüreden – az akkor már ismert nyaralóhelyen – létesítsen egy hajóépítő telepet. Az első faépület és sólya 1880-ban készült el, s még ebben az évben megépült az első vitorlás a SENTA is. Young 1881-re alkalmassá tette a partszakaszt nagyobb vitorlások vízrebocsátására, kihúzására és felkészült üzemszerű gyártásukra is. 1882-ben a Győri Csónakázó Egylet nagyszabású vitorlásversenyt rendezett, s itt mutatkoztak be először a kis üzem termékei. A verseny után fellendült a vízisport élet, s Young sorra kapta a megrendeléseket. 1883-ban többek között egy 8,5 tonnás kuttert épített, a SÁRGA RÓZSÁT, majd egy gőzhajót is a 14,5 tonnás CAME COQ-ot. Ez volt az egyetlen gőzös, amit Balatonfüreden épített. Javaslatára alakult meg a Stefánia Yacht Egylet 1884-ben, s ettől kezdve minden évben megtartották a klub regattáit. Young 1885-ben személyes okokból elhagyta az országot, amit a Stefánia Yacht Egylet vett át.

Itt épült ismertebb hajók:
MARISKA, JOLÁNTA, HABLEÁNY, VÉSZMADÁR, OLYAN NINCS, ILONA, MOSQVITO, SIÓ, SZÉLVÉSZ, BELROCK vitorlások
1883-CAME COQ gőzhajó

Stefánia Yacht Egylet Hajóépítő Üzeme - Balatonfüred - 1886-1920

Balatonfüreden Young Richard hajóépítő telepét, miután a tulajdonos 1885-ben elhagyta az országot, az általa alapított Stefánia Yacht Egylet vette át. Vezetésével Szarvassy Nándort bízták meg, aki Young pótlására Ratsey E. Mihály cowesi hajóépítőt hívta meg. Itt maradt több angol hajóács is, akik magyar szakembereket kinevelték, így megteremtették a magyar sportvitorlás építés alapját.

Az általuk épített hajók ekkor még angol mintákat követtek, s leginkább tengeri hajózásra voltak alkalmasak, speciális balatoni típust ekkor még nem fejlesztettek ki. 1889-ben készítette az üzem első motoros hajóit, a Földművelésügyi Minisztérium számára két 3 lóerős és egy 1 lőerős motorcsónakot, amit Daimler géppel szereltek fel. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert csak 1887-ben jelent meg először a Rajnán Karl Benz találmánya, a világ első motorcsónakja. A régi kutter szerű vitorláshajók beszerzése és fenntartása nagyon sokba került, s a századfordulón ismét hanyatlani kezdett a vitorlázó kedv. A XX. Század elején kezdtek elterjedni a kisebb uszonyos jollék a Balatonon, de az I. Világháború után ezek, a módosabb polgárság számára elérhető hajók is csak ritkán épültek az üzemben.

A Yacht Egylet, amely időközben Királyi Magyar Yacht Clubra (KMYC) változtatta a nevét ekkor már nem tudott mit kezdeni a teleppel, s felajánlotta megvételre az Angol-Magyar Banknak. A bank átvette az üzemet és a club vitorlás parkját, s cserébe felépítette a KMYC Klubházát. A Hajóépítés folytatására pedig részvényeket bocsátott ki és megalapította a Balatoni Yachtépítő RT-t 1920-ban.

Itt épült ismertebb hajók:
ÁLOM, ALMA, DOBÓ, JOLÁNTA I., KISHAMIS I (később IRMA), KISHAMIS II. (még üzemel),

A Balaton legidősebb hajója a Kishamis

<table align="center" border="0" cellpadding="2" cellspacing="0"><tbody><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">A Balaton legidősebb hajója a Kishamis


A Széchenyi-család neve sokszorosan kötődik a Balaton illetve a balatoni hajózás ügyéhez. Aligha meglepetés, ha ez a Kishamis történetében sincs másképp. 1881-ben alakult meg a Balatonfüredi Hajógyár, Angliából hozott mesterek segítségével. A Richard Young vezette üzem számos nagy jacht építésén dolgozott. Úgy hozta a sors ugyanis, hogy a millennium évében Magyarországra készült Erzsébet királyné. A lokálpatrióta mágnás családok a Balaton pezsgő hajós- és klubéletével kívánták elkápráztatni a magasrangú vendéget. A lelkesedés a továbbiakban közel 15 nagyhajó építését eredményezte. Mint tudjuk, Sissi végül is nem jött el, de a jó szándékkal épült hajók és a Stefánia Yacht Egyletbe tömörült hajósok maradtak.
</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">

A skót származású Emil Ratsey tervei alapján, a Széchenyi-család jóvoltából épült meg a Kishamis nevű, gaff-kutter vitorlázatú hajó 1896-ban. Egy kedves legenda szerint a megépüléskor családi emlékeztetőként rögzítették, „a hajó neve mindörökre maradjon Kishamis, színeiben a kék legyen a domináns”.
A hajó honi kikötője Földvár lett, de a téli kisólyázását és karbantartását mindig Füreden végezték. A Stefánia Yacht Egylet színeiben versenyzett. Mindjárt megnyerte a millennium tiszteletére kiírt regattát. Széchenyi Pál kormányzásával 1924-ig három versenyen diadalmaskodott.

Az utolsó hitelt érdemlő feljegyzés szerint a Négy tó nemzetközi versenysorozatban, melyet a Chiemsee , az Attersee, a Ammersee és a Balaton vizein vívtak 1936-ban, az élen végzett a hajó. Legnagyobb eredménye a hajónak az 1992-es abszolút első helyezés a Fehér Szalagon, illetve több abszolút 2. és 3. helyezés a Kékszalagon. A Balaton vizét szelő mai modern hajókkal leginkább középszélben és a bőszeles menetekben képes felvenni a versenyt a Kishamis, mái napig a középmezőny éllovasa.

</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">

A Széchenyi-család közel fél évszázadon át gondozta a hajót szeretettel. Tolnai Laci bácsi, a Füredi Hajógyár nagy Öregjének anekdotája szerint egy ízben Széchenyi Ödön egy nagy viharban alaposan összetörte a hajót, melyet a javítás után ideiglenesen a „Csakazértis” névre kereszteltek.

Közvetlenül a háború előtt került a hajó egy textilgyáros tulajdonába, akit csak az „Őrült textiles” néven ismertek Balaton szerte. Nagy lelkesedéssel hajózott ugyanis ki minden időjárási körülmények között.

A II. világháború alatt a front elérkezett a Balaton medencéjéhez is. Az északi parton a németek, a délin a szovjet csapatok ásták be magukat. A németek felégettek minden átkelésre alkalmas vízi járművet. A becstelen feladat érdemtelenül a Füredi Hajógyár hajóácsaira várt. A Széchenyiekkel sokat vitorláztak a hajógyár emberei, a család iránt még mindig lojális hajóépítők a Kishamist kivitték Tihany alá és az elégetés helyett elsüllyesztették. Legtöbb társa viszont a tűz martaléka lett. Ez a tett mentette meg a hajót az utókor számára.

A háború befejezése után a hajót kiemelték és kijavították. Tulajdonosa azonban 1945-ben külföldre távozott, így a Kishamis sok társával együtt az Elhagyott Nemzeti Javak nyilvántartásába került. A hajó a háború után ismét vízre került és a hajógyáriak vitorláztak is vele. Érdekesség, hogy a sok huzavona után vízre bocsátott vitorlásra találóan ismét az egykori Csakazértis név került.

</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">

Az újjászületés nem sokáig tartott. A hajóra a Kronstadt név került és a hivatal félretette. A hajógyár hangárjában elfekvő hajóra felfigyelt Szilvássy Zoltán, fiatal vízügyi mérnök (aki a jelenleg is a hajón szolgálatot teljesítő állandó mancsaft, Szilvássy Péter édesapja). Referált a Vízügy akkori vezetésének, hogy a Széchenyi-örökség részét képező hajó sorsáról és a Kishamis Kronstadt néven, 1953-ban a Vízügy tulajdonába került, mint kutató hajó.

A hajó ekkor már latin vitorlázatot viselt, orrsudarától megfosztva, amit csak 1960-ban kapott vissza. A három néven nyilvántartott hajó visszakeresztelése az eredeti Kishamis névre 1956-ban történt. 1960-ban védett műszaki emlékké nyilvánították és a Közlekedési Múzeum felügyelete alá került. Ezzel a Kishamis „révbe ért”, visszatérhetett a balatoni vitorlás életbe!

A hajót ezek után több kapitány is vezette. 1954-62-ig Györke Olivér, 1962-től dr. Pásztó Péter. 1968-ban Hrehuss György és Vass Boldizsár felváltva versenyeztek, majd Hrehuss György a felújított Orionra került és Vass Boldizsár egyedül öregbítette a hajó hírnevét egészen 1978-ig. 1978-tól a dr. Pásztó-Hrehuss páros vezette a hajót. 1996-tól pedig Hrehuss György és fia, Hrehuss Pál viseli gondját a Kishamisnak.
</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2"></td></tr></tbody></table>

Krúdy, Léda és Gálos Kálmán

A Léda nevű hajóval kapcsolatban hadd osszak meg egy kis irodalmi idézetet.

Krúdy, aki személyesen ismerte a Léda nevű vitorlás egykori tulajdonosát, Gálos Kálmánt, az 1914-ben született "Az új regény" című publicisztikájában írja:

"... a szabályosan nyírt parkokban halkan kondul az üvegharang; pesti delnők fehér és fekete útikosaraikkal a fürdőhelyekre pályáznak, Hajdúné Vlissingenben énekel, Siófokon Ányos Laci nótáját muzsikálják kék és fekete szemű asszonyoknak, a Léda nevű yacht régi idők ábrándosságával siklik a Balatonon; midőn teljes, tökéletes sivárságában és reménytelenségében nyikorgott az életunalom az öreg gavallérok bokájában, mint a Barokáldi-cirkusz bohócának fagottozó térde, és minden második ember arra gondolt a városban, hogy a legnagyobb ostobaság az élet, a szerelem tűrhetetlenül igénybe veszi időnket, és a nők csalfábbak, mint valaha..."

Gálos Kálmán sajnos 54 évesen elköltözött az élők sorából, de számos, ma is élő dolog rejti gazdag életpályája egy-egy darabkáját. Talán elég, ha annyit mondunk: ő volt az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat (igen: az IBUSZ) alapító-vezérigazgatója, részt vett a Balatoni Jachtépítő Rt. megalapításában és ugyancsak kulcsszerepe volt a balatonfüredi Királyi Magyar Jachtklub gründolásában is. S ez még mindig csak a jéghegy csúcsa…


Sok is, kevés is, amit a zsidó származású Gálos Kálmánról őriz ma az internet, az emberi tudás eme egyre gyarapodó „tároló háza”. Lássuk először is, mit ír róla a Zalai Életrajzi Kislexikon.

”Gálos Kálmán (1889-ig Goldspitzer, Rábapordány, Sopron vm., 1871. - Budapest, 1925. május 18.) közgazdász. Hírlapíróként kezdte a pályafutását, majd svájci és németországi tanulmányútjai nyomán az idegenforgalom fellendítésén kezdett dolgozni. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat vezérigazgatójaként sokat tett a Balaton idegenforgalmának fejlesztéséért. Részt vett az ÉGISZ, a NAUTIKA és a Balatoni Jachtépítő Rt. megalapításában; a balatonfüredi Királyi Magyar Jachtklubnak tagja, majd háznagya volt. Könyvet írt az idegenforgalomról s irodalmi színvonalon álló jelentéseket szerkesztett. Gyakran kérték fel külföldi nemzetközi konferenciák vezetésére, s vállalatának szervezetét a külföldi intézmények is átvették. Harcolt a Balaton vidéke fejlesztéséért. A Tátra körül is múlhatatlan érdemeket szerzett. Elnöke volt a Belvárosi Polgári Körnek, valamint a Royal Vívóklubnak. 1896 és 1914 között szerkesztője volt a Magyarország és a Nagyvilág c. folyóiratnak. Számos könyve is megjelent e témában. 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki.”

Gálosnak nagy tisztelője, de még inkább barátja volt Krúdy Gyula, aki több írásában név szerint emlékezik meg róla.

Azt is tudjuk, hogy nem csak az utaztatás elméletét, de gyakorlatát is művelte hogy nem csak amerikaiakat csábított Pestre, de számos, vagy talán számtalan pestit is a Balatonhoz, elsősorban Balatonfüredre, ahol mindig otthonosan érezte magát.

Imádott hajózni is és ezt a szenvedélyét sem rejtette véka alá. A siófoki könyvtár mikrofilm állományában találtuk azt a (nyilván nyomdatechnikai okokból) keményre exponált fotót, amelyen Gálos hajóskapitányi ruhában pózol és a Balaton című újság egyik, 1916-os számában jelent meg. (Kis kép) A vezérigazgató úrnak természetesen saját vitorlása is volt. Erről Csernussi Gábor a Vitorlás Magazin hajózástörténeti rovatában, Pólától Amszterdamig című cikkében olvashatunk:

„A XIX. század második felében a nemzetek egymástól sokszor igen eltérő hajóépítési elvei miatt a világon már mintegy 21 különböző rendszer volt érvényben. Nagy előrelépés volt, amikor a britek ,Thames Measurement’ rendszerét a Yacht Club of France 1870-ben elfogadta. A Balatonon a századfordulón érvényes ,Thames Measurement- rendszer élő tanúi a Balatonfüreden 1896-ban épült ,Kishamis’, valamint a visszaemlékezések szerint id. dr. Lóczy Lajos részére Angliából behozott ,Léda’, mely 1912-ben már Gálos Kálmán tulajdona volt.”

Gálos nem is amatőr szinten hajózhatott, hiszen megemlékeznek róla a balatoni Kékszalag vitorlásversenyek kiemelkedő alakjai között is.

Gálos Kálmán gazdag életútját befejezvén 1925-ben tért örök nyugalomra. Ő építtette a Glóriát, de sajnos a hajója vízretételét már ne érhette meg, 54 évesen más vízekre távozott. Igy lett Kandó Kálmáné.

Krúdy megélhette barátja halálát, s gyakran ellátogatott sírjához. Erről a „Régi pesti históriák”-ból értesülhetünk.

Mai tisztelői szerint Gálos oly sokat tett a maga idejében a balatoni idegenforgalom fejlesztéséért (is), hogy igazán megérdemelne egy emléktáblát az északi part fővárosában, talán valahol éppen a Balatonfüredi Yacht Klub közelében. Lehet, sokan utánanéznének, ki volt ő és mit alkotott életében. Tanulhatunk belőle.

A balatonfüredi Hungária Yacht Club története

<table style="width: 499px; height: 438px;" border="0"><tbody><tr> <td> A Hungária Yacht Club (HYC.) Grofcsik János és Dr. Tuss miklós vitorlásversenyzők kezdeményezésére 1933. évben alakult. – Az alapító tagok: Hankóczy Jenő mint elnök, Dr. Kemény Győző alelnök, Grofcsik János klubkapitány, Dr. Antal Miklós titkár, Káldy Ferenc és Krayer-Krausz Arnold, valamennyien a vitorlázás élsportolói, továbbá a Balatonfüredi Sporthajó Üzem hajókonstruktőre: Benacsek, később Hankóczy Jenő.
Az alapítás körül hivatali beosztásánál fogva a Club alapítás engedélyezésének megszerzése és szervezése körül jelentős munkálatokat végző, ugyancsak aktív sportoló Klaszek, később Kaposi Ödön.

Az alapítók elgondolása a versenyzés intenzivitása. Ezért a tagfelvételnél, mely 50-es létszámra volt maximálva, az aktív sportolási tevékenység volt a döntő, továbbá az, hogy a tagnak hajóval kell rendelkeznie, vagy pedig valamelyik hajóosztályban „manchaft”-ként szerepelni. Az 50-es létszám a későbbiek folyamán sem szaporodhatott, ellenben azon eredeti kikötést, hogy nők tagok lehetnek, akkor már a nőknek a vitorlás sportba való bekapcsolódása miatt figyelmen kívül kellett hagyni. – A tagok részéről a hajók beszerzése, saját költségükön való fenntartása, a vitorlás sport érdekében igen jelentős anyagi megterhelést jelentett, - ezért a tagok létszáma az 50-es létszámot sosem érte el.

Az újonnan alakult Clubnak az első időben clubháza sem volt, sőt az alapításkor azzal indult, hogy ilyenre szükség nincsen, a sporttevékenység clubház nélkül is megoldható. – Az összejöveteleket az első időben a tagok magánlakásán, de legtöbbször a budapesti Kárpátia étterem különtermében tartották.





A HYC alapította minden második évben való megrendezéssel a balatoni kékszalag versenyt, mely első ízben 1934. július 27-én került lefutásra.
Ezen verseny első pályája: Balatonfüred-Keszthely- Balatonfüred. Későbbiek folyamán Balatonfüred – Keszthely – Balatonkenese – Siófok – Révfülöp – Keszthely – Tihany.

Az első versenyen Németország is részt vett 30-as tőkesúlyos cirkálóval, igen előkelő második helyet megszerezve, míg az első helyet Ugron Gábor vezetésével, RABONBÁN nevű 30-as tőkesúlyos cirkálóval nyerte.
A második versenyt Kovács Béla nyerte, 22-es versenyjolléval, ami külön nagy sport-teljesítménynek számít, egy jolléval végig-vitorlázó részről.
A kékszalag verseny győztese a HYC díját nyerte, ezen kívül mindaddig, árbócának csúcsán viselhette ugyancsak a HYC által adományozott kékszalagot, amíg a következő versenyen az első helyet el nem vesztette.
Grofcsik János kitűnő eredményéről is itt kell megemlékezni, ki SIROCCÓ nevű 22-es tőkesúlyos cirkálójával évekig tartotta a Kenese-Keszthely-i távon való rekordot.


Kovács Béla a megnyert kékszalag után

Példamutató tevékenységet fejtett ki azonban a HYC a túra-vitorlázás terén is. Tagjainak részvételével minden évben 10 napos túra-vitorlázást rendezett, mely túra elsőnek 1935. évben indult, Keszthelyen mindig összekötve a Kesztelyi Yacht Club által rendezett különböző hajóosztályú versenyekkel.
Így a Balaton keleti részén élénkebb és a nyugati, keszthelyi részen lanyhább vitorlás-versenyzésre is a HYC igen eredményesen hatott és egyben propagandát fejtett kis a vitorlás sport érdekében.
E 10 napos túra-vitorlázáson, - Füredről kiindulva – a HYC hajói majdnem minden parti települést felkerestek. Az első 10 napos túrán részt vevő hajók: METEOR tőkesúlyos Hankóczky Jenővel, NEMERE 40-es versenycirkáló Berzsenyi ZoltánnalKABALA I. 22-es cirkáló Gallus Ernővel, NYÍL 22-es versenycirkáló Jalsoviczky Lajossal, KARI 22-es tőkesúlyos versenycirkáló Káldy Ferenccel, LUCIFER I. 22-es versenycirkáló Krayer-Krausz Arnolddal,
SIROKKÓ 22-es versenycirkáló Grofcsik Jánossal, KABALA II. 30-as versenycirkáló Dr. Tuss Miklóssal.




A háború a clubot is érzékenyen sújtotta. A háború végeztével azonban új erőre kapva, igyekezett elfoglalni a múltban kivívott helyét.
1945-ben az elnökséget újból Dr. Tuss Miklós látta el, ki a vitorlázással talán még orvosi hivatását is túlszárnyalta. Gyermekkora óta vitorlázó, vagy 10 különböző hajó tulajdonosa, ki hajóépítési igényeivel ugyancsak próbára tette Benacsek /Hankóczy/ hajótervezőnket. A vitorlázást jolléval kezdte, - utolsó hajója a TALIZMÁN 6 R yacht.

A háború után, 1947-ben a társadalmi egyesületek feloszlatása után megszűnt a HYC is.
A clubházat a budapesti ELŐRE sportegyesület kapta. A HYC tagok is szétszóródtak, az ELŐRE-nek egyikük sem lett tagja.




A Club jelvénye és lobogója:
kék mezőben fehér csíkkal
szegélyezett piros kereszt





</td></tr></tbody></table>

Imádom a Balatont. Nézzétek mag a Krisna - völgyet, az Afrika múzeumot, Balatonmáriafürdőn a szerzetesek faluja, de ha csak a parton ültök és este nézitek a túlpartot.

Nemere II.

Nemere II.



A Balaton zászlóshajója

A Balaton Zászlóshajójaként számon tartott Nemere cirkáló fél évszázada készült a balatonfüredi Hajógyárban. Számtalan túra és pályaversenyen győzedelmeskedett.

1955-ben a Kékszalag versenyen elért időrekordját a mai napig nem sikerült megdönteni.

A legenda néhány éve újjászületett: miután Láng Róbert személyében új tulajdonosra talált, teljesen újjáépítették.

2000 júliusában Nemere II. névvel a Legenda újjáéled. Vízrebocsátásával folytatódik a sikertörténet: a hajó osztályában megnyeri a Magyar Bajnokságot.

A Nemere névvel több mint fél évszázada szorosan összeforr a Siker és a Hírnév fogalma.

Legendás hírnevén túl ma is a Balaton legelegánsabb és legszebb hajója, mely gyorsaságával és eredményességével hívja fel magára a figyelmet.

Jó szelet Nemere II.!

A Nemere cirkáló legendás története


1944 júliusának végén Benacsek Jenő tervei és irányítása szerint dr. Márkus Andor számára építették az akkoriban Európa-hírű balatonfüredi Hajógyárban.

Egy három darabból álló 75-ös schärenkreuzer sorozat első hajója. Testvérei: a Sirocco, amely Big Boy-ként került vízre, és a turistákat hajóztató Lillafüred, amelyből sosem lett versenyhajó.

A tölgyfából készített vitorlás a háború viszontagságait a parton sértetlenül vészelte át, majd évekig nem került vízre. Végül Németh István kezdeményezésére a Balatonfüredi Vasas S. C. vette bérbe a Márkus családtól, és az 1950-es évadnyitó regatta megnyerésével a hajó megkezdhette igazi, versenyző életét.

Sokszor nyert a Nemere II., de leghíresebb, legszebb győzelmeit a kétévente rendezett Kékszalagokon aratta. Hétszer állt rajthoz a tókerülőn, és ötször diadalmaskodott. Háromszor (1951, 1953, 1955) Németh István, egyszer-egyszer pedig Schmalcz József (1957) és dr. Balogh György kormányzásával (1991). Legemlékezetesebb természetesen az 1955-ös menete, amikor a Nemre II. máig is érvényes időrekordot futva 10 óra 40 perc alatt vitorlázta le a versenytávot.

A kilencvenes évek közepére a nagyon leromlott állapotú hajó partra került. Az időközben tulajdonosává lett Magyar Vitorlás Szövetség megvizsgálta a felújítás lehetőségeit. Mivel a Nemere II.-t már csak a teljes újjáépítés menthette meg, a szövetség elnöksége -belátva, hogy ez meghaladná a szervezet erőforrásait- a hajó eladásáról döntött. Pályázatot hirdettek, és a beérkezett ajánlatok közül Láng Róbertét találták a legjobbnak. Ő jól ismerte a 75-ös cirkálót, hiszen Cittel Lajos csapatában évek óta versenyzett a Siroccón. Személye garanciát jelentett arra, hogy a Nemere II. eredeti formájához hűen születik újjá, gondos kezekbe kerül, és hosszú évekig versenyhajóként él majd tovább.

A munkálatok 1998 őszén kezdődtek Veszprémben a Navaliánál Dobó Pál hajóépítő műhelyében. Az újjáépítés munkáját Cittel Lajos, a hajó új kapitánya, elismert hajóépítő irányította. Sokan közreműködtek rajtuk kívül is, például a szép formájú kabintető a GaHo műhely, a karbon árboc Paulovits Dénes, a vitorlázat Fekete Imre szakértelmét dicséri. Mindannyiuk célja az volt, hogy a Nemere II. még hosszú éveken át a Balaton büszkesége lehessen. Így a Nemere II. eredeti formájában, tölgyfa helyett mahagóniból újjászületve, modern felszereléssel és vitorlázattal szeli a habokat.

A hajó történetéről 2000. július 6-i újbóli vízre bocsátása alkalmából Simon Károly írt könyvet "Nemere II. - A Balaton zászlóshajója" címmel.