Balaton mindenes

Brodszky Sándor

Brodszky Sándor 1819 - 1901

<table align="Left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr><td class="kepek"> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr><td align="center">
</td></tr> <tr><td><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"></table></td></tr> </tbody></table> </td></tr> </tbody></table> Festő, grafikus. A bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben folytatta művészeti tanulmányait. 1846-ban Tirolban és Svájcban dolgozott, 1856-ig Münchenben működött. 1856-ban Pesten telepedett le. 1849-től gyakran szerepelt hazai és németországi tárlatokon, gyakran állította ki műveit a Műcsarnokban.Sokat festette a Felvidék s a Dunántúl festői tájait. Több alkotása a Magyar Nemzeti Galériában van.

Balaton-felvidék

Balaton-felvidék

Részlet az "1100 év Európa közepén" című filmből.

Mr.Balaton

Gondoljunk a régi rendre:
gyógyulni jöttem Füredre,
de most nem csak rossz szívem,
de gutám is jött velem,
így hát botozva, félbénán
ülök a Rostáék présházánál
rendezett hagyományos
ünnepen, együtt a számos
régi baráttal, folyik az evés,
lássuk, milyen lett a termés.
Nem vedelni jöttünk, de kóstolni,
a barátságot ápolni,
jó kedvvel elbeszélgetve,
hogy nőjön mindnyájunk jókedve.


(Keresztury Dezső 1989 februárjában, mandulatörés közben írt pinceverse Rosta Sándor balatonfüredi présházának falán)


Hogy ki volt Rosta Sándor,akit Mr.Balaton jelzővel is illettek?
Kiderül ebből az újságcikkből.

Kersztury Dezső - Nádas

Keresztury Dezső - Nádas

Kvakvarjú a vakvarjúcska

A Töreki tavak melletti tanösvényen (Siófok környéke) olvastuk az egyik ismertető táblán a bakcsó - gémfélék családjába tartozó gázló madár, vonuló, balatoni csendes nádasokban, tavak mellett előforduló vízimadár - vagy más néven kvakvarjú ismertetője kapcsán, hogy hibás a gyermek mondóka! Érdekes "kvak" hangja után kapta a nevét, de a mondókában "népiesen" szerepel:
Csip csip csóka, vakvarjúcska... helyesen kvakvarjút kellene mondani.

Híres villák Földváron

Híres villák Földváron

Petőfi S. u. 11. Bajor Gizi nyaralója, "Tulipános"

Bajor Gizi (1893–1951) Kossuth-díjas, Kiváló művész, a magyar színjátszás kimagasló alakjának volt villája. Széchényi Imréné (Andrássy Mária) villáját a „Tulipános”-t a 30-as években vásárolta meg Bajor Gizi. Bajor Gizi a Színiakadémiát 1914-ben végezte el, és azonnal a Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol már növendék korában is feltűnt. Egy év kivételével (1924–25) haláláig a Nemzeti Színház tagja maradt, de a főváros számos magánszínházában is vendégszerepelt. Rendkívül széles skálájú művésznő volt: klasszikus és modern műben, drámában, vígjátékban sőt bohózatban is páratlan alakítást nyújtott. Gondosan kidolgozta, megszerkesztette szerepeit. Egyedülálló beszédtechnikával, mimikai készséggel, humorral és átváltozó képességgel képes volt a legellentétesebb figurákat is megteremteni. Néhány filmben is szerepelt, de a vásznon nem tudta tehetségét kamatoztatni. A Nemzeti Színház örökös tagja (1928), Kossuth-díjas (1948), Kiváló művész (1950).

Bajor Gizi szívesen töltötte pihenőnapjait a legcsendesebb visszavonultságban. „Délelőtt természetesen a Balaton! Fürdés, napozás, esetleg kimegyünk vitorlázni. Ebéd után következik az igazi üdülés. Az árnyas kertre nyíló elsötétített, jó hűs, nyitott zsalugáteres szobában végigheverni az alacsony, terebélyes kereveten, az igaz, hű barát, egy jó könyv társaságában… ez mindennél többet ér. Nagyon szeretek olvasni. Sajnos a színházi szezon alatt erre alig marad időm. De a nyári pihenő alatt igyekszem mindent bepótolni.” (Escher Károly és Vajda Miklós: Bajor Gizi, (Magvető 1958.)

Szerette Földvárt és ragaszkodott hozzá. Ez a ház nem hivalkodó épület. Szerény, családias, amilyen valójában ő maga is volt, kedvenc virága, a lángoló színű, vörös muskátli díszítette házát. Akik ismerték és emlékeznek rá, azt mondják, hogy jótékony, szeretetre méltó ember volt. 1951. február 12-én tragikus körülmények között halt meg. Több mint 50 év elteltével még mindig találgatás folyik: vajon mi is történt. Az egyik valószínű feltételezés, hogy férje Germán Tibor (orvos) indokolatlan félelmében, hogy feleségét teljes süketség, agydaganat és kínos halál fenyegeti, megzavarodott elmével megölte, majd utána öngyilkos lett.
Temetésén negyvenezer ember jelent meg. A színház nevében Major Tamás, a színészek nevében Somlay Artúr színész búcsúztatta. Szabó Lőrinc, aki többször látogatott Balatonföldvárra, Bajor Giziékhez is, megrendítő sorokat írt „ A huszonhatodik év” ciklusában (Harmadik rész, Utóhang) Öngyilkosok címmel. Földváron volt villájának falán 1962-ben helyeztek el emléktáblát. Az emlékbeszédet Vajda Miklós író mondta. Balatonföldváron Bajor Gizi nevét viseli a közösségi ház, a szabadtéri színpad és egy sétány. A közösségi házban 1997-ben a Földvár Fesztivál keretében avatták fel V. Majzik Mária Bajor Gizi domborművét. A közösségi házban fényképeken látható néhány színházi alakítása.

Várnai Zseni - Balatoni alkony

Várnai Zseni - Balatoni alkony

Az ég a vízre ráhajol
a láthatáron valahol...
az ég a vízzel összeér,
az ég, a víz
gyöngyházfehér.

Így látom én fektemben itt
a táj elnyugvó fényeit,
miközben percem elrepül...
az ég, a tó
elszenderül.

Oly nyugodalmas most a táj,
boldog vagyok...semmi se fáj...
tükörsima a Balaton,
sellők énekét
hallgatom.

A Balaton vizének mozgásai

Ha jól lapozgattam, akkor erről még nem találtam itt cikket. Egyszer régebben nyomoztam a téma után, mert mint balatonit, érdekelt volna, hogy ekkora vízfelületen érvényesül-e, ha csak ezredmm-ben is, az ár-apály jelenség. És az is nagyon érdekelt, hogyan keletkezett a Tihanyi-kút, hiszen a kb. 3 méteres átlagmélységnél azért ez elég érdekes, hogy nem töltődik fel a fenék. Erről találtam ezt az érdekes cikket, melynek eredetije, ábrákkal, fényképekkel, még részletesebben a tihany.info.hu-n található:
[HIDE]Cholnoky Jenő: A Balaton vizének mozgásai[/HIDE]
Meglepő "" fordulat: ár-apály nincs, a Balaton legjellemzőbb mozgását a szél okozza, és leginkább a meglöttyintett lavórban mozgó vízhez hasonlítható.

A Balaton vizének mozgásai

„A víz rendkívül „gördülékeny”, nyughatatlan, minden hatásra azonnal visszaható anyag. Minden szellő megmozdítja, minden belehajított kavics óriási területre szétgyűrűző hullámzást okoz rajta. Ezért a víz úgyszólván egy pillanatig sincs nyugalomban. A tengerek vizét négyféle mozgás nyugtalanítja. Az egyik a hullámzás, ezt a szél okozza. A második szintén a szél következménye, ez az áramlás. A harmadik a tengerjárás, vagy árapály tüneménye. Erről azt hiszem minden olvasóm tudja, hisz már a régi görögök is tudták, hogy a Hold vonzása okozza. A negyedik mozgás a víz rendkívül lassú köröző mozgása, a víz hőmérsékletkülönbségei következtében. A Sarkvidékeken lehűlő, sűrű, hideg víz a tenger fenekén az Egyenlítő felé áramlik, a tenger felszínén pedig a fölmelegedett víz az Egyenlítő felől a Sarkvidékek felé áramlik. Ez igen-igen lassú mozgás, de a hőmérsékletek eloszlásának tanulmányozásával biztosan ki lehetett mutatni.

Van végül a tengereknek egy ötödik mozgása is. A hirtelen kitört szélvihar a tenger vizét elnyomja azokról a partokról, ahol a szél a szárazföldről a tengerre lép s viszont megduzzasztja azokon a partokon, amelyeknek nekifúj a szél. Ezt a veszedelmes dagályt vihardagálynak nevezik és sokszor sok ezer ember életébe kerül.
....
Ha ilyenkor aztán a szél hirtelen megszűnik, a tenger vize siet visszafoglalni nyugalmi helyzetét, de túl lódul rajta s elkezd ide-oda lotyogni, mint a teknőben a víz, ha megemeljük kissé az egyik végét.
A Balatonon, kis terjedelme és sekélysége miatt sem az árapály, sem pedig a hőmérsékletkülönbség következtében beálló köröző áramlás nem jöhet létre. A Balaton vizének tehát csak háromféle mozgása van: a hullámzás, az áramlás és a szabályos ingadozás. Mindhárom valójában a szél hatásának következménye.
.....

A szél valósággal magával ragadja a víz felszínét s elszállítja a vizet a szél irányában. Tegyük föl, hogy nyugati szél fúj. Akkor a tó vizét Keszthely felől Kenese felé nyomja át, Kenesénél tehát megduzzad a víz, Keszthelynél pedig leapad.
....
A déli parton jól ismerik ezt a duzzasztást, sokszor egész messze kiönt a Balaton. De ha a szél a tó felszínét így kimozdította a vízszintes helyzetéből, akkor megbomlik az egyensúly s a víz a mélyben visszafelé áramlik.
....
A nyugalmi helyzetből való kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük s ennek eredménye mindig az a köröző áramlás lesz, amit a 65. ábra mutat.
....
...azonkívül egy nagyszerű tünemény is előkerült a tanulmányok alapján. Ezt a tüneményt először a Genfi-tavon vették észre, de a Balatonon, sekélysége miatt, nem volt várható.
Ha a denivellált vízszint fölött a szél hirtelen megszűnik, akkor a tó vize egész tömegében visszalódul nyugalmi helyzete felé. Csakhogy, mint a kilendített inga, nem áll meg nyugalmi helyzetében, hanem túl lódul rajta és a másik irányban tér ki. Ezt a lengést megismételi néhányszor, folytonosan csendesedve, míg végre megáll és nyugalomban marad
....
A Genfi-tó nagyon mély, legnagyobb mélységei 300 méteren is felül vannak, tehát vize aránylag kis surlódással, könnyedén mozog. Ezért benne a víznek ez a szabályos ingadozása gyorsan lengedezik és sokáig eltart. Általában 70 percig, tehát egy óra és 10 percig tart egy lengés, de sokszor 10-20 következik egymásután, olyan gyönyörű sorozatban, hogy valóságos csoda!
....
A Balaton közepes mélysége csak 3 méter, tehát rendkívül nagy surlódással mozog benne a víz. És mégis sikerült kimutatni ilyen nagyszerű, szabályos ingadozást! Csakhogy egy lengés 12 óra hosszat tart! Ez a leghosszabb időtartamú ingalengés, amit valaha ember a Földön mért! Erről a mi Balatonunk világhírű!
....
A 12 órás seiche ritkán mutatkozik a tavon, nagyon kedvező körülmények kellenek hozzá, de mivel Keszthely és Kenese limnografusainak rajza tökéletesen összehangzik, tehát semmi kétség sem lehet benne, sőt igazán meglepően szabályos dolog.
....
Ha a kádban, vagy a teknőben meglóbáljuk a vizet úgy, hogy az edény egyik végét egy kicsit megemeljük, akkor a mi Balatonunknak ezt a világhírű tüneményét kísérletileg előállítottuk.
.....
A szél tehát denivellálja a tó vizét, ezért a víz mélyén ellenáramlás keletkezik. Ez olyan lassú a nyílt tómedencében, hogy alig lehetne méréssel kimutatni. De összeszorul a Tihany-Szántódi-szorosban s ott igen sebes áramlás lesz belőle. Amikor a nyugati szél megindul, akkor eleinte a széllel együtt áramlik a víz az egész szorosban, de aztán megérkezik az ellenáramlás, lenn a mélyben s ez olyan heves, hogy sokszor elragadja a halászok hálóját s valahol Szárszónál szedik ki.
....
Elgondolhatjuk, hogy ha a keleti tórész ingadozása következtében Zamárdi előtt, tehát a tihanyi-szoros keleti nyílásában dagály van, a nyugati nyílásban pedig a nyugati tórész ingása következtében éppen apály van, akkor roppant heves áramlás keletkezhet keletről nyugat felé.
....
A szorulatban keletkező heves áramlások mossák ki a Kút 11 méteres mélységeit. Azaz, hogy az áramlások miatt nem rakódhat le oda a balatoni iszap. Ennek az iszapnak legnagyobb része a levegőből hulló porból keletkezett, azért nagyon sok dolomit-por van benne. De ez a por ebbe a hosszas, folyómederszerű mélyedésbe az áramlások miatt nem ülepedhet le.

Áramlások a tóban másfelé is vannak, de nagyon lassú mozgások.
....
Akármiféle mozgásokat végez is a Balaton vize: hullámzik, erre-arra áramlik, szabályosan ingadozik, vagy szabálytalanul kergeti a szél majd erre, majd amarra, egy áramlásnak állandóan, mindig ott kell lappangania s ez a Zala vizének lassú áramlása a Sió felé.

<table style="width:auto;"><tr><td><a href="https://picasaweb.google.com/lh/photo/nI3bzgAXXFTJlDcCRgOftw?feat=embedwebsite"><img src="https://lh5.googleusercontent.com/-0hQZo-LxzCE/SrpChzr_ZzI/AAAAAAAAAxA/pESJCRC4IA4/s144/K%2525C3%2525A9p2%252520027.jpg" height="108" width="144" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="https://picasaweb.google.com/andiemacleod/BalatonKorul?authuser=0&feat=embedwebsite">Balaton körül</a></td></tr></table>
<table style="width:auto;"><tr><td><a href="https://picasaweb.google.com/lh/photo/61AgJDQEjPdlwyzRwj2cGQ?feat=embedwebsite"><img src="https://lh4.googleusercontent.com/-TToboUCUDHA/SrpBPvzPKeI/AAAAAAAAAwA/LXQ-Ch4SU9A/s144/%252527Balj%2525C3%2525B3s%252520%2525C3%2525A1rnyak%252527.jpg" height="35" width="144" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="https://picasaweb.google.com/andiemacleod/BalatonKorul?authuser=0&feat=embedwebsite">Balaton körül</a></td></tr></table>
<table style="width:auto;"><tr><td><a href="https://picasaweb.google.com/lh/photo/8nqjKZIR4TsIRmOVmY8sOA?feat=embedwebsite"><img src="https://lh3.googleusercontent.com/-Q2R5dDSxgsY/SrpFwsTqujI/AAAAAAAAAzU/IAHIfTVtVH0/s144/K%2525C3%2525A9p2%252520057.jpg" height="108" width="144" /></a></td></tr><tr><td style="font-family:arial,sans-serif; font-size:11px; text-align:right">Származási hely: <a href="https://picasaweb.google.com/andiemacleod/BalatonKorul?authuser=0&feat=embedwebsite">Balaton körül</a></td></tr></table>

Híres villák Földváron, Sarolta-villa

Híres villák Földváron

Petőfi S. u. 1. "Sarolta-villa"ma a Városháza épülete

Rákosi Jenő (1842–1929) drámaíró, műfordító, színigazgató, lapszerkesztő, Rákosi Szidi (1852–1935) drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és vezető, Rákosi Viktor (1860–1923) író, újságíró, humorista.
Rákosi Jenő nyaralója volt a „Sarolta-villa” (ma kibővítve városháza, helyén korábban a Granárium állt), amely éveken át irodalmi találkahely volt. Ebben a nyaralóban élt többek között Rákosi Szidi (Szidi mama), a Nemzeti Színház művésznője, akinek színiiskolája 50 éven át nevelte a színészeket, és Viktor
(„Sipulusz”), lapszerkesztő, aki harmonisztikus írásai mellett írt tárcákat és novellákat.

Rákosi Jenő a Vas megyei Acsádon született. A „harmincmillió magyar” megálmodója, Ady és az általános választójog ellenfele, szabadelvű közéleti személyiség. Több magyar város, köztük Szombathely díszpolgára. A kommunista rendszerben szobrát ledöntötték, s még a szellemét is üldözték.Gazdasági írnokként kezdte pályáját, majd a budapesti egyetemen jogot végzett. Első irodalmi sikerét 1866-ban Aesopus c. a Nemzeti Színházban előadott vígjátékával aratta. Publicisztikai tevékenységét Kemény Zsigmond hívására 1867-ben a Pesti Naplónál kezdte Deák politikáját támogató cikkeivel. 1869-ben megalapította és 1875-ig szerkesztette a Deák-párti Reformot, majd ismét a Pesti Napló munkatársa és hét éven át a Népszínház első igazgatója volt. Több színművet írt, fordított és átdolgozott, színházában rendezőként is közreműködött. 1881-ben Csukási Józseffel megalapították a Budapesti Hírlapot, amelynek 1891-től főszerkesztője volt 1925-ig. Az 1890-es években Apponyi Albert politikáját támogatta: megalapította a Divatújságot és a krajcáros Esti Újságot. 1896-ban nemességet kapott, 1902-ben főrendházi tag lett. Tagja volt többek között a Kisfaludy Társaságnak, Petőfi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Fő művei: Ötödik László (dráma 1866), A Legnagyobb bolond (1882), Endre és Johanna (1885), A tragikum (tanulmány 1886), Rákosi Jenő művei (I-XII., 1912) Az önkormányzat 1999-ben a városháza épületének bővítése és felújítása alkalmából emléktáblát helyezett el a Rákosi Jenő és családja tiszteletére.


Juhász Gyula: Rákosi Jenőnek

Szép ifjúságom, mikor, büszke tornán
Ellenfelünk volt Rákosi Jenő,
Vad verseinket rendre kaszabolván
Küzdött vitézül és keményen ő.

A harcban mind a két fél győzedelme
A magyarság dús nyeresége lett:
A csillagok közt trónol Ady Endre
S Rákosi itt áll mindnyájunk felett!

Ma is verekszem néha, ímmel, ámmal,
De méltó ellen oly ritkán akad,
Csahos ebekre mért vinnék hadat?

Inkább az éghez fordulok imámmal,
Hogy a nagy, végső diadal előtt
El ne bocsássa Rákosi Jenőt!

Gárdonyi Géza - Balaton

Gárdonyi Géza - Balaton

Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,
égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!
Arcát a hold benned elmélázva nézi,
s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon.

Leülök egy kőre s elmerengek hosszan
az éjjeli csendben az alvó fa alatt.
Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom:
Balatont álmodom s melléje magamat.

A sport ereje, avagy a narancssárga pöttyös opti története

A sport ereje, avagy a narancssárga pöttyös opti története


Ha valaki ez idei évben ellátogatott legifjabb versenyzőink, az optimistesek viadalaira, feltűnhetett neki egy kis hajó, -

A pöttyös kishajó tulajdonosa Lászlófy Ábel, kilenc éves vitorlás versenyző, aki tavaly ikertestvérével, Leventével nagy reményekkel, álmokkal, célokkal kezdte meg pályafutását, mint vitorlás versenyző, s állt rajthoz élete első regattáján a tavalyi Országos Bajnokságon. A papa kezdeményezésére ízlelte meg az ikerpár néhány évvel ezelőtt a vitorlázás ízét, s ahogy az számos kis társukkal szintén megesett az évek során, ők is a víz, hullámzás, szél rabjai lettek, s szövögették álmaikat versenyeken elérhető sikerekről, győzelmekről, szépen csillogó érmekről, kupákról.
Ám az élet időközben közbe szólt, s Ábelnél a télen egy rosszullétet követően cukorbetegséget diagnosztizáltak. Egyhetes kórházi kezelést követően kiderült, hogy az eddigi élete fenekestől felfordul. A főszerepet átveszi az állandó kontroll, a vércukorszint mérések, szénhidrát számolások, inzulin adagolások, melyek alapvetően változtatják meg egy addig gondtalanul élő kisiskolás életét.
Sokan talán egy ilyen hír hallatán kétségbe esnek, s nyilvánítják „betegnek" gyermeküket, s óvják széltől, víztől, sportolástól, s zárják aranykalitkába csemetéjüket, akik élete nem csupán a folytonos kontroll végett, de az élet - és bánásmódváltás következtében is teljesen felfordul.
Ábel édesapja azonban igyekezett gyermeke életét továbbra is a már megszokott mederben tartva tovább terelni, s számos óvintézkedést alkalmazva biztosítani fiának- fiainak a korábban megszokott életmódot, melybe a Lászlófy család esetében a vitorlázás is beletartozik.

Így tűnt fel idén tavasszal az a bizonyos, korábban már emlegetett narancssárga pöttyös optimist a vízen, jelezve a társak, edzők, rendezőség számára, hogy tulajdonosa kitüntetett figyelmet igényel. Nem csupán a pöttyök jelentek meg a kishajón és annak vitorláján, de Ábel édesapja személyesen is felhívta az edzők, versenyzőtársak figyelmét fia betegségére, s az esetleges teendőkre, de maga is vásárolt egy gumimotorost, mellyel Ábelt követve folyamatosan szemmel tartja annak minden mozdulatát. Be lettek avatva nem csupán a felnőttek, hanem maguk a versenyzőtársak, klubtársak, azaz a gyerekek is. Mindannyian megismerkedtek e betegség nehézségeivel, követelményeivel és következményeivel. De mivel gyerekekről van szó, s az életet igyekszünk számukra nem túl komollyá, komorrá, inkább barátságossá és vidámmá varázsolni, így az ifjonc barátok is megismerkedtek az inzulin adagolás módjával, vércukorszint mérésével, s mintegy játékos keretek közé szorítva segítenek Ábelnek a napi rutin elvégzésében.
Szakemberek szerint a cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott a testmozgás. Bár a versenysport nem javasolt, olimpiai aranyérmesek és a hegymászók között is van diabéteszes. A cukorbetegség ugyan nem gyógyítható sportolással, ám a rendszeres mozgás segít a betegség egyensúlyának beállításában és fenntartásában, a szervezet anyagcsere állapotának normalizálásában, a cukoranyagcsere kiegyenlítettségéhez szükséges normál testsúly elérésében és megtartásában, a szövődmények elkerülésében. Némely biztonsági óvintézkedés betartásával (vércukor teszt, megfelelő mennyiségű, bizonyos időközönként biztosított harapnivaló és odafigyelés) a sportolás a cukorbeteg gyermekek, fiatalok számára nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott. A rendszeres sport segítségével a cukorbetegek betegségtudata, kirekesztettség érzése és stigmatizációja megszűntethető. Ők is élhetnek teljes, boldog életet, ahogy azt teszi a kis pöttyös optiban Ábel is, akinek nagy álma továbbra is a győzelem, a fényesen csillogó érmek, s persze az Olimpia. Kérdésemre, hogy mit tenne szabadidejében, ha nem vitorlázna, édesen mosolyog: „Olyan nincs, vitorláznék, hiszen ez az életem!"

A fiatal optimistes előtt még ott áll a lehetőségek tárháza, s bár neki minden egyes mozdulatára, étkezésére jobban oda kell figyelnie, megfelelő odaadással, munkával az ő álmai is megvalósíthatóak. Segíti ebben ikertestvére, Levente, aki a futamok során fél szemét mindig kistestvérén tartja, édesapja, aki állandó résztvevője a versenyeknek, s biztosítja a motoros kíséretet kisfia számára, edzője, Török Péter, klub - és versenyzőtársai, valamint barátai, akik játékosan, ám féltő gondoskodással segítik a kis optimistest.
Tegyük hát ezt mi is, s ha a Balatonon, vagy valamely tavunkon szembe találkozunk a kis narancssárga pöttyös optimisttel, jusson eszünkbe, hogy mi is kis kormányosa nagy álma, s ajándékozzuk meg egy nagy mosollyal és figyelemmel!


Forrás: byc.hu/Eszed Bernadett - PortHole Fotó: byc.hu/Eszed Bernadett - PortHole 2011. 11. 13. 09:48

Híres villák Földváron

Híres villák Földváron

Petőfi S. u. 12. Júlia-villa

A Júlia-villa tulajdonosa Edelsheim-Gyulai Lipót 1882-tól báró volt, 1906-tól gróf. (1863–1928): főrendiházi tag, festő. A Budapesti Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Fiatal korától tevékenykedett az emberbaráti mozgalmakban. A Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesület (1884) egyik alapítója és alelnöke, a Fehér Kereszt Lelencház Egyesület (1885) egyik alapítója és másodelnöke; 1906-ban megalapította az Országos Gyermekvédő Ligát. Ezt követően a hazai társadalmi gyermekvédelmi intézmények élethossziglani főfelügyelője, a pestvidéki törvényszék területén szervezett fiatalkorú bűnösök felügyelő bizottságának elnöke. Az I. világháború idején a Vöröskereszt Egyesület egyik vezetője volt. – Párizsban tanult festészetet, főként pasztellképeit 1905-től állította ki a Műcsarnokban. A Művészházban kollektív kiállítást rendezett, három évig alelnöke volt a Nemzeti Szalonnak. Legjelentősebb művei a spitzbergai jeges tengerről festett képei és vázlatai. Örökös tagja volt a főrendiháznak, majd a felsőháznak.

Híres villák Földváron

Híres villák Földváron

Petőfi S. u. 13. Dr. Korányi Frigyes villája

Dr. Korányi Frigyes (1828–1913) orvosprofesszor, egyetemi tanár, MTA tagja, főrendházi tag volt villája. A villában többször tartózkodott fia Dr. Korányi Sándor is. Korányi Frigyes 1848. március 15-én Jókai, Vasvári és Egresi Gábor mellett, egyetemi hallgatóként szónoklatot tartott a pesti egyetem orvosi karán. A szabadságharcot, mint honvéd orvos küzdötte végig. Ezért szülőfalujába, Nagykálóba internálták, s csak 1864-ben kerülhetett vissza Pestre. A fővárosban előbb a tífuszosztály, majd a kolerakórház főorvosa lett. 1866-ban kinevezték egyetemi tanárnak. A magyar orvostanban meghonosította az élettani és kórtani gondolkodást; megalapította a kísérletes belgyógyászatot, bevezette a korszerű klinikai és laboratóriumi vizsgálóeljárásokat. Elsőként foglakozott hazánkban a tuberkulózis elleni küzdelemmel. Mint tanító is kiváló tevékenységet fejtett ki, Európai hírű iskolát nevelt.

1876-ban megnyitott 80 ágyas klinikájáról indult ki a nemzetközileg elismert, ma is élő belgyógyászati iskola, az un. Korányi-iskola. Érdemei közé tartozik az első tbc-szanatórium és rendelőintézet alapítása. Korányi Frigyes a Széchényi család háziorvosa volt, ő beszélte rá a családot az üdülőhely alapítására. Bíztatta Széchényi Dénest egy fürdő, illetve fürdőtelep létesítésére, hiszen saját tapasztalataiból szerzett bizonyítékokat arra, hogy a Balaton
gyógyhatása felmérhetetlen. Fényes jövőt jósolt a fürdőtelepnek. Korányi Frigyesnek elsők között volt villája Földváron a mai Petőfi S. u. 13. sz. alatt. A várszerű, román stílusban épült nyári kastély jellegzetes képviselője a XIX. századvégi késő eklektikus historizáló építőművészetének. Ezt a tornyos, bástyás, várszerű kastélyt – Földvár egyik legfeltűnőbb épületét – Bobula János, híres magyar építész tervezte. 1896-ban készült el. Az elmúlt több mint 100 évben veszített építészeti jellegéből, de ma is jellegzetes épülete a városnak, volt parkjában lapos tetős épületeket emeltek.

A kastély falán lévő emléktáblát 1964-ben állíttatta a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala.

Dr. Korányi Frigyes emlékét Földváron utca is őrzi. Dr. Korányi Sándor, báró (1866–1944) orvos, belgyógyász, Korányi Frigyes belgyógyász fia. A budapesti egyetem tanára (1901–1936), az MTA tagja. A modern veseélettan és vesekórtan egyik nemzetközileg elismert megalapozója. Az elsők között alkalmazta a biokémia és a biofizika eredményeit a klinikai kutatásban.

Híres villák Földváron, Durcy-villa

Híres villák Földváron

József Attila u. 17. volt „Durcy-villa”

A Dajkovits család gyakori vendége volt Szabó Lőrinc, e villában. Dajkovits úr Gaál Franciska (1904–1973) színésznő férje volt. A Durcy-villát később megvette Leveldi Kozma Miklós (1884–1941) politikus, az MTI és társvállalatai elnöke, miniszter. ~ Ferenc (Bárd Miklós) örökbe fogadott fia. A Ludovika Akadémia után, mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a budapesti egyetemen jogot tanult. Részt vett az I. világháborúban. 1919-ben Szegeden az ún. nemzeti hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922. okt.-től az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke. 1934-től felsőházi tag. 1935. márc. 4-től 1937. febr. 3-ig a Gömbös-, majd Darányikormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, s ez vezetett lemondásához. 1937. márc.-ban ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén a Rongyos Gárdával be akart törni Kárpát-Ukrajnába. 1940–41-ben Kárpát-Ukrajna (Kárpátalja) kormányzói biztosa. Irathagyatéka a korszak történetének értékes forrása, az Országos Levéltárban van. – Fő művei: Egy csapattiszt naplója 1914–18 (1932); Beszédek, előadások 1919–1938 (1938).

Szabó Lőrinc a Balatonnál

Szabó Lőrinc a Balatonnál

Szabó Lőrinc (1900–1957) költő, legelőször 1921-ben járt Balatonföldváron. Graf Ferencéknél szállt meg. 1938 és 1957 között többször is felkereste a fürdőhelyet. 1941. szeptember 1–8. között, majd 1942. május 22–30-ig Németh László apósáéknál, a Démuszék panziójában üdült. 1943. július 9–20-ig a Zrínyi Szállóban lakott, 1951. július 24. és augusztus 5. között a Jókai utca 3. szám alatt vett ki szobát. Itt Moliere fordításán dolgozott az egyik fővárosi színház megrendelésére. 1942-ben írta "A Földvári vadgesztenyefákhoz" című versét. 1947 augusztus 2–3-án is járt Földváron és ennek a látogatásnak az emléke "A földvári mólón" című verse, amely Kabdebó szerint Szabó Lőrinc költészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása. A verset olvasva nem tudjuk mit csodálunk inkább: a látomásokat, vagy a kifinomult ritmust, vagy a balatoni emlékeket.


Ugyanez év szeptemberében még egyszer végigutazik a déli parton. Megáll Földváron is, és Bajor Giziéknél tölt egy kedves estét. Akkor még nem tudhatta és nem is gondolhatta, hogy pár év múlva "A huszonhatodik év" zárószonettjei közé kénytelen fűzni vendéglátói nevét, az öngyilkosokról szóló versben. Boglári tartózkodása alatt is átrándult Földvárra 1950–55 között. A vendéglátó Kovács József vaskereskedő említette, hogy Balatonföldváron, a vízmű mellett, fönt a Magasparton, ahonnan az egész Balatont át lehet ölelni volt egy kedvenc helye, egy kő, egy pad, ahol Moliere: Misanthrope című vígjátékát kezdte fordítani. Ezt bizonyítja feleségének 1950. júl. 25-én írt levele is: "A hegytetőn aztán folytatom majd Moliere-t egy padon, míg be nem sötétedik." Ekkor születhetett a Balatonföldvár című verse is.
1989-ben jelent meg Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1924–1944) a Magvető gondozásában. Ebből a gyűjteményből két idézet Balatonföldvárról: "Egyelőre iszonyú restség fogott el, olvasni se bírok, folyton aludni szeretnék, nappal is. Jó meleg van, csak el ne múljon. Mindenfelé vadul folynak a tavaszinyári készülődések, a Kupában is folyton kalapálnak, malteroznak. Élet még nincs, ismerőst eddig nem láttam." (Balatonföldvár, 1942. május 24.) "Csinálom, amit kell: sokat ődöngök: tegnap este volt mozi (Háry János). Szombaton förtelmesen zsúfolt vonatok jöttek, de azért így sincs túl sok ember. B. Gizi, látom az újságból mindennap játszik, de a villája csak úgy villogott a minap este, akkor arra mentem: nagyban takarították, bizonyára rokonai vannak itt máris. Démuszék panziót nyitnak, kevéssel a Gráf-villa alatt, a nagybetűs felirat messze hirdeti az egész Imre úton az új gazdát, az asszony állítólag már itt előrendezkedik."

Írta: Berkesné Hegedűs Márta

Boromisza Tibor: Gésák a Balaton partján

Boromisza Tibor: Gésák a Balaton partján (akvarel)

Boromisza Tibor katonai pályáját feladva 1903-ban Ferenczynél kezdett festészeti tanulmányokat Nagybányán, majd Rómában, Párizsban és Münchenben folytatta. 1908-ban részt vett a balatoni festőtelep alapításában, ahol személyesen is megismerkedett a mûvészetére érezhetõ hatást gyakorló Rippl-Rónai Józseffel. Az 1920-as évek első felében buddhista szerzetesként élt a Margitszigeten. 1927-28-ban a Hortobágyon a pásztorok életét tanulmányozta és festette.
A fiatal, neós festõk egyik vezéralakjaként éles, soha fel nem oldódó ellentétbe került az idõsebb generáció nagy tekintélyû mestereivel. 1914-ben elhagyta Nagybányát, Szatmárnémetiben, Budapesten, a Hortobágyon, majd Szentendrén alkotott, ahol 1953-ban letelepedett. Itt is hunyt el 1960-ban.

Reich Károly, Balatonszemes

Karácsonyi könyvvásárlásom kapcsán a gyermekeknek szóló pultokon rám mosolygott Vackor, a piszén pisze, Kormos István felejthetetlen mesefigurája Reich Károly illusztrálásával. Jobban körülnéztem és megmondom őszintén, alig bírtam a pulton hagyni azt a rengeteg szépséget, végül Vackor mellett tettem le a voksot Milánnak, bátyámék unokájának, aki már óvodás.


Reich Károly, Balatonszemes

"Balatonszemesen születtem 1922. augusztus 8-án. Apám itt volt bognár, - tisztességgel dolgozni tőle tanultam. Húsz éves koromig falun éltem, közvetlen kapcsolatban a természettel. Ezidőtájt gyarapodott útravalóm, amelyből mindmáig gazdálkodom. Szép mesterségemet az Iparművészeti Főiskolában tanultam 1942-től 1948-ig. Azóta mint grafikus művész dolgozom, főképpen könyveket illusztrálok. Ez a munka élteti a hitet bennem, hogy képességemmel jó ügyet szolgálok. Részt vettem több külföldi kiállításon, s majd minden hazai kiállításon is. Munkásságom elismeréséül két ízben Munkácsi-díjjal, 1963-ban Kossuth-díjjal, 1972-ben Érdemes művész, majd 1975-ben Kiváló művész címmel tüntettek ki."

Reich Károly Szemesen fejezte be a hatodik elemi osztályt. Szépen rajzolt és szobrászkodott, de elhivatottságot a művészet iránt nem érzett. Szívesen lett volna bognár, de ez a mesterség ekkor már hanyatlófélben volt. A kegyelmes asszony, Hunyady grófné közbenjárásával mód lett volna a taníttatására, Pestre is került, de aztán mégis hazajött. Tizenhét éves korában Karádon a Hangya Szövetkezet egyik boltjában lett kereskedőinas.
Az üzletben ha ideje engedte rajzolgatott, később ő készítette a dekorációt. 1942-ben Karád község ünnepséget tartott. A Hangya üzlet kirakatait Reich Károly csomagolópapírra rajzolt képei díszítették. Az egyik egy Kunnfy-kép másolata volt, a másik egy karádi menyecskét ábrázolt népviseletben. A Hangya Központból az ünnepségre érkező Vésey Frigyes osztályvezetőnek feltűntek a kiváló rajzok. Felismerve Reich Károly tehetségét, áthelyeztette budapesti reklámműhelyébe, és lehetővé tette, hogy tanulhasson.

Még ebben az évben felvételizett főleg állatokat: lovakat, teheneket ábrázoló rajzaival az iparművészeti iskolába. Rendkívüli tanulónak vették fel, mert nem voltak meg a szükséges iskolai bizonyítványai. A Hangyától szerény ösztöndíjat kapott, dolgozott, tanult és elvég...
1948-ban végzett és hamarosan az Athéneum Könyvkiadónál kapott állást. Az első illusztrátori megbízatását az Ifjúsági Könyvkiadótól kapta. Rengeteg munkája volt, számos ifjúsági és felnőtt könyvet illusztrált.

Reich Károly szülőföldjén, a Balatonnál tanulta megismerni a természetet, ami alkotásainak ihletője lett. Ihletője volt még a görög mitológia, annak derűje és klasszikus nyugalma. Különösen könyvillusztrációi emlékezetesek.
"Szeretem szép mesterségemet, a nekem mindig örömet adót, mely élteti a hitet bennem, hogy kapott képességemmel jó ügyet szolgálok" - írta.






<iframe src="http://www.youtube.com/embed/8Qw_9eJ_AXw" allowfullscreen="" frameborder="0" height="220" width="260"></iframe> <iframe src="http://www.youtube.com/embed/yjERsihBxy8" allowfullscreen="" frameborder="0" height="220" width="260"></iframe>

Az MTV meseműsorában Márkus László olvasta fel esténként Vackor kalandjait.

Győzőtt Vackor, a piszén pisze kölyökmackó!
Európa legszebb bélyege magyar. Az 52 ország részvételével rendezett versenyt sorozatban harmadszor nyeri magyar grafikus. 2010-ben az a bélyeg lett az első, amelyen az 1988-ban elhunyt, Kossuth-díjas grafikus, Reich Károly által rajzolt mesefigura látható.

Szabó Lőrinc: Öreg úr a Balaton partján

[FONT=verdana,sans-serif]Szabó Lőrinc:
Öreg úr a Balaton partján

Egy öreg úrral mentem én, –
nagy nyár, tó és szép esti partok.
Reszelős zene szállt felém:
gyönyörű nyárban jártam én,
de este a part fövenyén
békák guggoló népe vartyog:
az életemben jártam én
és brekegve zúgtak a partok.


Ez lesz, fiam, az életed
jövendő kisérőzenéje,
(fordult hozzám a jó öreg).
Ez lesz, mondom, az életed,

II. kötet 631
szép, nagy zene, de rengeteg
hamis hangot fonnak köréje,
e vartyogás lesz életed
állandó kisérőzenéje.


Nem voltam szent – folytatta – de
nem tűrtem, hogy más szidjon engem.
Tanulj példámból. Sohase
voltam az ég angyala, de
az ördögnek sem kegyese
s már mindenért megvezekeltem.
Gyalázkodtam magamra, de
nem tűrtem, hogy más szidjon engem.


És szidtak (tudtam, tudtam én)
barátaimnak s szeretőmnek.
Mindenütt vartyogtak felém
és szidtak, szidtak (tudtam én)
a guggoló lelkek, szegény
irígyek és gazdag letörtek,
szidtak, hazudtak (tudtam én)
barátaimnak és szeretőmnek.


S aztán titokban s kedvesen
elém járultak talpnyalásra,
jöttek hozzám, mind, szemtelen,
és meglapultak kedvesen
s mindegyik elmondta nekem,
hogy milyen aljas mind a társa,
mert titokban és kedvesen
elém járult mind talpnyalásra.


És én csak tűrtem szótlanúl
hisz elsorvadnak, mint a fűszál
s tudtam, hogy én vagyok az úr,
mégis dühöngtem szótlanúl,
noha szavuk semmibe fúl,
mint mikor a nagy égbe füst száll,
szenvedtem, büszkén s szótlanúl,
mert újranőttek, mint a fűszál.

II. kötet 632


S mert nem vesztek ki sohase,
megtanultam megsiketülni.
Fiam, lásd, ez a brekeke
nem hallgat itt el sohase:
nekik is szent joguk van e
parton ülni és hegedülni,
s mert nem hallgatnak sohase,
tanulj te is megsiketülni.


Elhallgatott. – Alszik a tó,
csak a kísérőzene vartyog.
A rossz, fűszernek, néha jó,
és szép a nyár és szép a tó.
Ki-ki brekeg magának, – óh,
barátaim, többet akartok?
Örök a nyár s örök a tó,
de az is örök, ami vartyog.

(Az Est, 1928. március 25.)[/FONT]

Mészöly Géza: Balatoni fürdőház (1875)

Mészöly Géza(1844-1887)Kezdetben joghallgatóként magyar mesterek tájképeit másolta. 1869-től a bécsi akadémiát látogatta, miközben Ligeti Antal pártfogoltja volt. 1872-től felváltva élt Münchenben és Magyarországon: alföldi és Tisza vidéki nyári motívumkörútjai után képeit Németországban dolgozta ki. 1877-ben Székesfehérváron telepedett le, majd 1885-től a fővárosi Női Festőiskolában tájkép- és csendéletfestészetet tanított. Lírai hangvételű képeinek gyakori szereplői az alföldi tájak, a balatoni és folyóparti halászok. Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják

Fürdőház, Siófok 1920 körül

Fürdőház, Siófok 1920 körül