Brazil biológusok vizsgálatai lesújtó eredményeket mutattak a Bahamák térségében úszkáló különféle cápafajok egészségéről. Kábítószer, koffein és gyógyszerek voltak az eddig érintetlennek és tisztának tartott területek lakóinak vérében, vagyis sürgősen foglalkozni kell ezekkel az emberektől eddig védettnek tartott ökoszisztémákkal is.
Óriási cápabuli készül a Bahamáknál, vagy nem, de valamiért nagyon bekokainoztak az ott élő tengeri ragadozók. Brazil kutatók fedezték fel, hogy a szigetcsoport térségében úszkáló karibi szirti cápák, dajkacápák és citromcápák túl sok koffeint, fájdalomcsillapítót és kokaint fogyasztottak. Akkor mégis mi ez, ha nem ráfordulás egy gigantikus cápapartira?
A három érintett cápafajról érdemes tudni, hogy a citromcápák nem is annyira rikító sárgák, mint nevükből sejtenénk, inkább barnás homokszínűek, hogy be tudjanak olvadni a talajba, ahonnan éjszaka lesik ki zsákmányaikat. Ránk nem veszélyesek, inkább egymásra, mert a nagyobb példányok szívesen megeszik kisebb társaikat, vagy madarakat, puhatestűeket. Mi cápauszonylevesben kóstolhatjuk meg őket, úgyhogy nem elég, hogy mérgezzük őket, meg is esszük. Általában éjszaka vadászik akár 3 méteres testével és 250 kilójával, és a kutatók jó segítője, mert nagyon jól tűri a bezártságot és a kísérletezést. Persze enyhén, de ő is veszélyeztetett, mert szűkül élettere, és vadásszák is húsa és „divatos” bőre miatt.
A dajkacápa trópusi, szubtrópusi vizek alján úszkál szintén rejtőzködő barnás színben kecses, kisebb testével és a delfinéhez hasonló sima bőrével, a szirticápák viszont azért különlegesek, mert soha nem állnak meg, akkor lesüllyednének és meghalnának. Az áramlatokban pihennek meg néha, és főleg kisebb halakra, rákra, tintahalra vadásznak.
Az Environmental Pollution folyóiratban megjelent tanulmányban publikálták azokat az adatokat, amik nem adnak okot a jókedvre, mert kimutatható mennyiségben mérték az anyagokat a cápák szervezetében – ez már rég túl sok. A legtöbb cápát a parttól körülbelül hat kilométerre fogták, egy halfarm környékén, ami népszerű a búvárok körében.
Brazil biológusok Natascha Wosnick vezetésével korábban már a Rio de Janeiro partjainál élő cápák szervezetében is találtak kokaint. Az új vizsgálatban 85 cápától gyűjtöttek vérmintákat az Eleuthera-sziget közelében, ami a Bahamák egyik távoli pontja, úgyhogy ha valahol, itt „tiszta”, érintetlen cápáknak kellett volna lenniük.
Ebben a „világvége régióban” a cápáknál koffeint, valamint nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat, például diklofenákot és acetaminofent, a Tylenol hatóanyagát mutatták ki.
A pozitív tesztet produkáló fajok egyedei között volt bébi is, egy pici citromcápa vérében is kimutatták a kokaint, és bár nem volt olyan nagy mennyiség, mint a korábban Brazília partjainál élő cápáknál talált, de az a tanulmány az izomszövetet vizsgálta, nem a vért. Mivel a kábítószerek hosszabb ideig megmaradnak az izomban, mint a vérben, a vérminta újabb expozícióra utal. Wosnick hipotézise szerint a kicsi lenyelhetett egy kokainos vagy annak maradványait tartalmazó csomagot.
A kutatók a metabolikus markerekben is változásokat találtak, például tejsavfehérjét és fehérje-anyagcsere végtermékét.
Nem tudni, mennyire károsak ezek a cápáknak nem természetes anyagok, de a viselkedésüket befolyásolhatják. És kik a felelősök ezért? A búvárok, akik gyakran a vízbe pisilnek, és a szennyvizüket is beleöntik.
Aranyhalaknál egyébként már kimutatták, hogy a koffein növeli az energiaszintjüket, és a koncentrációképességüket is megzavarja, a NASA pókos-kávés kísérletéből meg már régóta tudjuk, hogy őrültségekre késztet a kávé. A Floridai Egyetem oceanográfusa, Tracy Fanara szerint az új vizsgálat azért fontos, mert a gyógyszerek és a kokain mellett az anyagcseremarkerek eltolódását is feltárja. Bár a kutatók nem tudták izolálni az egyes gyógyszerek hatásait, a szennyezett cápák a stresszel és az anyagcserével összefüggő markerek változásait mutatták.
Králl Bernarda
Óriási cápabuli készül a Bahamáknál, vagy nem, de valamiért nagyon bekokainoztak az ott élő tengeri ragadozók. Brazil kutatók fedezték fel, hogy a szigetcsoport térségében úszkáló karibi szirti cápák, dajkacápák és citromcápák túl sok koffeint, fájdalomcsillapítót és kokaint fogyasztottak. Akkor mégis mi ez, ha nem ráfordulás egy gigantikus cápapartira?
A három érintett cápafajról érdemes tudni, hogy a citromcápák nem is annyira rikító sárgák, mint nevükből sejtenénk, inkább barnás homokszínűek, hogy be tudjanak olvadni a talajba, ahonnan éjszaka lesik ki zsákmányaikat. Ránk nem veszélyesek, inkább egymásra, mert a nagyobb példányok szívesen megeszik kisebb társaikat, vagy madarakat, puhatestűeket. Mi cápauszonylevesben kóstolhatjuk meg őket, úgyhogy nem elég, hogy mérgezzük őket, meg is esszük. Általában éjszaka vadászik akár 3 méteres testével és 250 kilójával, és a kutatók jó segítője, mert nagyon jól tűri a bezártságot és a kísérletezést. Persze enyhén, de ő is veszélyeztetett, mert szűkül élettere, és vadásszák is húsa és „divatos” bőre miatt.
A dajkacápa trópusi, szubtrópusi vizek alján úszkál szintén rejtőzködő barnás színben kecses, kisebb testével és a delfinéhez hasonló sima bőrével, a szirticápák viszont azért különlegesek, mert soha nem állnak meg, akkor lesüllyednének és meghalnának. Az áramlatokban pihennek meg néha, és főleg kisebb halakra, rákra, tintahalra vadásznak.
Az Environmental Pollution folyóiratban megjelent tanulmányban publikálták azokat az adatokat, amik nem adnak okot a jókedvre, mert kimutatható mennyiségben mérték az anyagokat a cápák szervezetében – ez már rég túl sok. A legtöbb cápát a parttól körülbelül hat kilométerre fogták, egy halfarm környékén, ami népszerű a búvárok körében.
Brazil biológusok Natascha Wosnick vezetésével korábban már a Rio de Janeiro partjainál élő cápák szervezetében is találtak kokaint. Az új vizsgálatban 85 cápától gyűjtöttek vérmintákat az Eleuthera-sziget közelében, ami a Bahamák egyik távoli pontja, úgyhogy ha valahol, itt „tiszta”, érintetlen cápáknak kellett volna lenniük.
Nagy vízválasztó
Eleuthera egyébként 80 kilométerre található a Bahamák fővárosától, Nassautól, azért is érdekes, mert egy hosszú, keskeny (nincs két kilométer széles), 180 kilométeres sziget, aminek egyik oldalán a türkizkék Karib-tenger, a másikon a sötét Atlanti-óceán hullámzik. Páratlan látvány, mintha a földnyelv választaná el a színeket egymástól, és végül is igen. A kontraszt leginkább a Glass Window Hídnál látványos, ami a sziget legkeskenyebb részén található, itt mindössze 10 méter széleEbben a „világvége régióban” a cápáknál koffeint, valamint nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat, például diklofenákot és acetaminofent, a Tylenol hatóanyagát mutatták ki.
A pozitív tesztet produkáló fajok egyedei között volt bébi is, egy pici citromcápa vérében is kimutatták a kokaint, és bár nem volt olyan nagy mennyiség, mint a korábban Brazília partjainál élő cápáknál talált, de az a tanulmány az izomszövetet vizsgálta, nem a vért. Mivel a kábítószerek hosszabb ideig megmaradnak az izomban, mint a vérben, a vérminta újabb expozícióra utal. Wosnick hipotézise szerint a kicsi lenyelhetett egy kokainos vagy annak maradványait tartalmazó csomagot.
A kutatók a metabolikus markerekben is változásokat találtak, például tejsavfehérjét és fehérje-anyagcsere végtermékét.
Nem tudni, mennyire károsak ezek a cápáknak nem természetes anyagok, de a viselkedésüket befolyásolhatják. És kik a felelősök ezért? A búvárok, akik gyakran a vízbe pisilnek, és a szennyvizüket is beleöntik.
Aranyhalaknál egyébként már kimutatták, hogy a koffein növeli az energiaszintjüket, és a koncentrációképességüket is megzavarja, a NASA pókos-kávés kísérletéből meg már régóta tudjuk, hogy őrültségekre késztet a kávé. A Floridai Egyetem oceanográfusa, Tracy Fanara szerint az új vizsgálat azért fontos, mert a gyógyszerek és a kokain mellett az anyagcseremarkerek eltolódását is feltárja. Bár a kutatók nem tudták izolálni az egyes gyógyszerek hatásait, a szennyezett cápák a stresszel és az anyagcserével összefüggő markerek változásait mutatták.
Králl Bernarda
