Bevezetés – A Word Wide Web Használata -- Introduction – Using the World Wide Web
AMIKOR sok ember azt a szót használja “Internet”, ök igazából a World Wide Web-röl (Világ Széles Hálózat) beszélnek. A Web egy nagyon érdekes, leg láthatóbb és a leg gyorsabban fejlödő része az Internetnek. A szétrobbanó növekedése a Web-nek, nagy fokon növelte az érdeket az Interneten. Amikor az emberek “surfing the Net” –re útalnak, álltalában a World Wide Web-röl beszélnek.
Ebben az anyagban belenézünk komolyabban, hogy hogyan is müködik a World Wide Web – a legegyszerübb technológiától mint hogyan is müködnek a Web lapok a legfejlettebb ágakig – pld. összemérve több száz számitógép erejének kapcsolódását az Internethez. Megtanúlod hoggyan van a Web elrendezve a Weblapon, hogyan is müködik a Web browser és teljesen átböngésszük a URL-t (uniform resource locator), meg még sok más részleteit a Web-nek meg a Web browsernek.
Az Elsö Fejezet, “Hogyan müködik a World Wide Web”, elmagyarázza a legegyszerübb részét a Web-nek. Kezdésnek az általános Web technológia és Web használatot foglajuk össze. Web lapok egyértelmüen, multimedia kiadványok melyek tartalmazhatnak zenét, hangokat, videókat, és animációkat, graphikát, képeket és valószinüleg szöveget. A Web lapokat hypertext köti össze, ami meghatáozza az egyik lapról (oldalról) a másikra való átugrást, és képekre, binary fielokra, multimédia és más Internet forrásra. Hogy átugorj egy oldalról a másikra, vagy más forrásra, csak egzszerüen kattintanod kell a hypertext link-re.
A fejezet részletesen elmagyarázza mindez hogyan müködik és belenézünk a Web client/server modelbe is. Megnézzük mi történik a háttérben mikor beiródik a URL a browser-be – hogy ha érdekelt Web oldalt látogatni szeretnél, pontosan milyen úton jut el oda az információ. Még azt is megnézzük hogyan vannak a Web oldalak szervezve és eggyesitve ahhoz hogy az információt eléd tárolják.
A Második Fejezet, „Hogyan is müködik a Web browser,” megvizsgálja a browser-t. Web browser egy program (software) mely a Web, Hypertext Markup Language (HTML)-t forditsa át és majd kimútatja az eredményt a képernyőn. És megnézzuk hogyan is történik mindez.
A fejezet elmagyarázza a legálltalánosabb, legbosszantóbb, tényeket a Web-röl – a néha türhetetlen hibákat mikre rábukkansz amikor egy Weblapra vagy oldalra jutsz. Megtudod majd hogy azok az üzenetek mit is jelentenek és megérted hogy miért nem látogathatsz meg egyes Web oldalt vagy Weblapot, ha olyan hejzetbe kerülsz.
Mint ahogy elöbb emlitve volt, az HTML a Web nyelve. A Harmadik Fejezet, „Hogyan müködik a Markup Language (ML)”, elmagyarázza hogyan is müködik az HTML, az épitö téglája a Web oldalaknak. A nyelv (language) az alapkulcsa az irányitóknak melyek a Web-nek elöadják mint és hogyan mútassa és kezelje a Web documenteket. És megnézzük mindez hogyan történik meg. Ebben elöhozódik a CSS (Cascading Style Sheet) amelyek könyitik és egyszerüsitik a documentben levö adatok elötárolását.
A Negyedik Felyezet, „Hogyan müködik a Hypertext”, belenéz a hyperlinkekbe, amely a Web-et félreválasztja az Internet minden más részétöl. Ez a fejezet elmagyarázza milyen különbözö modon lehet a documentokot összekapcsolni (link) egymással a Web-en és megmagzarázza a külömbséget a relativ és abszolút link között.
Az Ötödik Fejezet, „Hogyan müködnek a URL-ek”, komolyabban belenéz a URL-be, a cim melyet a browserbe irsz hogy egy Weblapot meglátogass. Megnézzük a URL (uniform resource locator) belsö szerkezetét és több értelmed lessz arról, hogy hogyan is van összerakva és miket tud mondani egy látogatott lapról. Még azt is pontosabban meglátod hogyan tud segiteni abban hogy egy ocumentet kivégy a Web-böl.
A Hatodik Fejezet, „Hogyan müködnek a Kép Térképek és Intraktiv Ürlapok”(Image Maps and Interactive Forms), belenéz két technológiába mit tudatod ellenére minden nap használsz a Web-en: kép térképek és interaktiv ürlapok. Kép térképek alatt nem az ismert eligazitó térképröl van szó. Hanem, azokról a képekröl (graphics) amelyekben URL van beépitve. Amikor egyrészére vagy egy teljes képre kattintasz elvisz egy weblapra vagy oldalra, és ha egy másikra kattintasz akkor agy más weplappon kötsz ki. A kép térkép lehet egy ház, pld. ha az elöszobára kattintasz, elvisz egy multimédia weblapra; ha az ablakra kattintasz akkor elvisz egy vállalathoz hól szerszámot és alkatreszt vásárolhatsz ablak javitáshoz.
Interaktiv ürlapok mezöket tartalmaznak amiket a Web-en ki kell tölts ahhoz hogy regisztrálj vagy pediglen adatokat küldj magadról mielött megengedik hogy letölts valamit ingyen vagy másképpen a Weboldalról.
A Hetedik Fejezet, „Hogyan müködnek a Web Host Serverek”, belenéz a Web server programjába. Mint ahogy elöbb emlitve volt, a Web egy client/server modellen müködik. A Web browser (client – kliens) értesiti a Web server-t. Ez a fejezet elmagyarázza hogyan közvetit információt egymás között a Web program és a Web browser ahhoz hogy az anyag eljusson hozzád.
A Nyolcadik Fejezet, „Hogyan müködnek a Weblapok az Adattárral (Database)”, belenéz az adattárba. Az Adattárak sok mindenre felhasználhatók a Web-en. Web indexek és keresö (search) oldalak mint a Yahoo!, azok adattárok melyek a Web-el kapcsolatot tartanak.
A Kilencedik Fejezet, „Weblap Összeállitás”, elmagyarázza hogyan kell összeállitani egy álltalános Weblapot az elözö fejezetekben levö anyagokból. Még belenézünk a fejlettebb összeállitásba is amit csak különbözö programokkal és ezközökkel lehet csak elöállitani. Mint Photóshop vagy Macromedia programok segitségével.
Az Ulolsó Fejezet, „A Tanulás Eredménye”, minden tanuló elöállit egy kisebb HTML Weblapot felhasználva mindazokat amit tanult.
AMIKOR sok ember azt a szót használja “Internet”, ök igazából a World Wide Web-röl (Világ Széles Hálózat) beszélnek. A Web egy nagyon érdekes, leg láthatóbb és a leg gyorsabban fejlödő része az Internetnek. A szétrobbanó növekedése a Web-nek, nagy fokon növelte az érdeket az Interneten. Amikor az emberek “surfing the Net” –re útalnak, álltalában a World Wide Web-röl beszélnek.
Ebben az anyagban belenézünk komolyabban, hogy hogyan is müködik a World Wide Web – a legegyszerübb technológiától mint hogyan is müködnek a Web lapok a legfejlettebb ágakig – pld. összemérve több száz számitógép erejének kapcsolódását az Internethez. Megtanúlod hoggyan van a Web elrendezve a Weblapon, hogyan is müködik a Web browser és teljesen átböngésszük a URL-t (uniform resource locator), meg még sok más részleteit a Web-nek meg a Web browsernek.
Az Elsö Fejezet, “Hogyan müködik a World Wide Web”, elmagyarázza a legegyszerübb részét a Web-nek. Kezdésnek az általános Web technológia és Web használatot foglajuk össze. Web lapok egyértelmüen, multimedia kiadványok melyek tartalmazhatnak zenét, hangokat, videókat, és animációkat, graphikát, képeket és valószinüleg szöveget. A Web lapokat hypertext köti össze, ami meghatáozza az egyik lapról (oldalról) a másikra való átugrást, és képekre, binary fielokra, multimédia és más Internet forrásra. Hogy átugorj egy oldalról a másikra, vagy más forrásra, csak egzszerüen kattintanod kell a hypertext link-re.
A fejezet részletesen elmagyarázza mindez hogyan müködik és belenézünk a Web client/server modelbe is. Megnézzük mi történik a háttérben mikor beiródik a URL a browser-be – hogy ha érdekelt Web oldalt látogatni szeretnél, pontosan milyen úton jut el oda az információ. Még azt is megnézzük hogyan vannak a Web oldalak szervezve és eggyesitve ahhoz hogy az információt eléd tárolják.
A Második Fejezet, „Hogyan is müködik a Web browser,” megvizsgálja a browser-t. Web browser egy program (software) mely a Web, Hypertext Markup Language (HTML)-t forditsa át és majd kimútatja az eredményt a képernyőn. És megnézzuk hogyan is történik mindez.
A fejezet elmagyarázza a legálltalánosabb, legbosszantóbb, tényeket a Web-röl – a néha türhetetlen hibákat mikre rábukkansz amikor egy Weblapra vagy oldalra jutsz. Megtudod majd hogy azok az üzenetek mit is jelentenek és megérted hogy miért nem látogathatsz meg egyes Web oldalt vagy Weblapot, ha olyan hejzetbe kerülsz.
Mint ahogy elöbb emlitve volt, az HTML a Web nyelve. A Harmadik Fejezet, „Hogyan müködik a Markup Language (ML)”, elmagyarázza hogyan is müködik az HTML, az épitö téglája a Web oldalaknak. A nyelv (language) az alapkulcsa az irányitóknak melyek a Web-nek elöadják mint és hogyan mútassa és kezelje a Web documenteket. És megnézzük mindez hogyan történik meg. Ebben elöhozódik a CSS (Cascading Style Sheet) amelyek könyitik és egyszerüsitik a documentben levö adatok elötárolását.
A Negyedik Felyezet, „Hogyan müködik a Hypertext”, belenéz a hyperlinkekbe, amely a Web-et félreválasztja az Internet minden más részétöl. Ez a fejezet elmagyarázza milyen különbözö modon lehet a documentokot összekapcsolni (link) egymással a Web-en és megmagzarázza a külömbséget a relativ és abszolút link között.
Az Ötödik Fejezet, „Hogyan müködnek a URL-ek”, komolyabban belenéz a URL-be, a cim melyet a browserbe irsz hogy egy Weblapot meglátogass. Megnézzük a URL (uniform resource locator) belsö szerkezetét és több értelmed lessz arról, hogy hogyan is van összerakva és miket tud mondani egy látogatott lapról. Még azt is pontosabban meglátod hogyan tud segiteni abban hogy egy ocumentet kivégy a Web-böl.
A Hatodik Fejezet, „Hogyan müködnek a Kép Térképek és Intraktiv Ürlapok”(Image Maps and Interactive Forms), belenéz két technológiába mit tudatod ellenére minden nap használsz a Web-en: kép térképek és interaktiv ürlapok. Kép térképek alatt nem az ismert eligazitó térképröl van szó. Hanem, azokról a képekröl (graphics) amelyekben URL van beépitve. Amikor egyrészére vagy egy teljes képre kattintasz elvisz egy weblapra vagy oldalra, és ha egy másikra kattintasz akkor agy más weplappon kötsz ki. A kép térkép lehet egy ház, pld. ha az elöszobára kattintasz, elvisz egy multimédia weblapra; ha az ablakra kattintasz akkor elvisz egy vállalathoz hól szerszámot és alkatreszt vásárolhatsz ablak javitáshoz.
Interaktiv ürlapok mezöket tartalmaznak amiket a Web-en ki kell tölts ahhoz hogy regisztrálj vagy pediglen adatokat küldj magadról mielött megengedik hogy letölts valamit ingyen vagy másképpen a Weboldalról.
A Hetedik Fejezet, „Hogyan müködnek a Web Host Serverek”, belenéz a Web server programjába. Mint ahogy elöbb emlitve volt, a Web egy client/server modellen müködik. A Web browser (client – kliens) értesiti a Web server-t. Ez a fejezet elmagyarázza hogyan közvetit információt egymás között a Web program és a Web browser ahhoz hogy az anyag eljusson hozzád.
A Nyolcadik Fejezet, „Hogyan müködnek a Weblapok az Adattárral (Database)”, belenéz az adattárba. Az Adattárak sok mindenre felhasználhatók a Web-en. Web indexek és keresö (search) oldalak mint a Yahoo!, azok adattárok melyek a Web-el kapcsolatot tartanak.
A Kilencedik Fejezet, „Weblap Összeállitás”, elmagyarázza hogyan kell összeállitani egy álltalános Weblapot az elözö fejezetekben levö anyagokból. Még belenézünk a fejlettebb összeállitásba is amit csak különbözö programokkal és ezközökkel lehet csak elöállitani. Mint Photóshop vagy Macromedia programok segitségével.
Az Ulolsó Fejezet, „A Tanulás Eredménye”, minden tanuló elöállit egy kisebb HTML Weblapot felhasználva mindazokat amit tanult.
