Akkor most kinek is az igéje.....
Tegnap megkerültem Steve kérdését a Biblia 1997-es Káldi-Neo Vulgata kiadásával kapcsolatban.. Talán azért is, mert nincs is válasz a kérdésre.. Miért is?
Egyrészt:
A könyvnyomtatás elterjedéséig, de egészen a 18. századig a Szentírás fordítások, másolatok egyértelműen a liturgia, az oktatás céljait szolgálták. Az írástudatlan tömegek egyébként sem tudtak volna mit kezdeni vele, a prédikáció egyben az írások értelmezése, magyarázata is volt. A nagy tömeg számára az értelmezés, a birtoklás lehetősége, az írás-olvasás oktatás kiterjesztésével és az Írás nagy példányszámú megjelenésével, az anyanyelvi hitgyakorlással vállt elérhetővé. A magyar ajkúak számára az első ilyen könyvet, a sokak számára hozzáférhető Írást, a Biblia Károli Gáspár által közreadott változata jelentette. Tehát, ha a Bibliáról beszélünk, ez lehet egy elfogadható mérték...
Másrészt:
A Bibliáról mondta Kálvin tanai meghírdetésekor: " Annyira nincs egyetlen ép lapja sem, hogy nem találhatni három egybefüggő versszakot, mely hibáktól ne éktelenkedne"... S nem is túlzott..
Igen a Károli Biblia is messze áll az eredeti ókeresztény íratoktól, s a jelenlegi Biblia változatok alapján Isteni sugalmazást kijelenteni, igen igen túlzó megállapítás. Az Ószövetségi részekre nem térek ki, annak ellenére sem, hogy az Evangéliumok, s a korai Egyház- Atyák a Septuagintát használták, s Náluk ennek hibáit is láthatjuk, de már Origenész a korai időkben megírt Hexaplájával nem csak javított a hibákon, de magyarázta is a tévedéseket. Igaz műve a 7. században megsemmisült, de számunkra fontos tény,hogy Szent Jeromos ismerte és használta is a Hexaplát. Mára több eredeti állapotú teljes Ószövetség avatott fordításban hozzáférhető, s a mai írásokkal összevethető. Az Újszövetségi iratok nyelve a görög volt, Máté könyvében nem teljes az egyetértés, de a többség szerint az egyik kivétel. A kereszténység terjedésével a liturgiai és evangizálási szükséglet egyre több és több másolatot igényelt, s bár a római középosztály beszélte a görögöt de az egyszerű nép nyelve a latin volt, az afrikai részeken is ez volt elönyben a punnal szemben is. Ez szükségessé tette a fordításokat is. Az ólatin fordítások is a köz nyelvén és nem az irodalmi nyelven születtek, felkészültségtől és egyebektől is függően, több, kevesebb hibával, melyeket jól, rosszul tovább másoltak...Már annyi volt a hiba, hogy néha liturgiai gondokat is okozott.. " Hibásan fordítók rosszul adták ki, vakmerő tudatlanok rosszabbra javították, bóbiskoló másolók hozzáadtak, vagy elírták" háborog Szent Jeromos, akit I. Damasus pápa bíz meg a Szentírás revideálásával. " Ahány codex, annyi változat" írja. Az Ő munkájának az eredménye a Vulgata, ami nála sem sikerült hiba mentesre, hisz a támadások hatására egy egész könyvet írt (Áldott Mária Örökkévaló Szeplőtelensége címmel) hibájának tusolására, de nem derül ki, miért lett virgo(szűz) a fiatal lány (bethula).. de saját véleményét hirdette Origenésszel szemben is, szerinte Isten a lelkeket minden alkalommal újra teremti, a régiek elpusztulnak, s volt még pár különvéleménye.. Azonban néhány nemzedék másolása a Vulgátának is elég volt, hogy utólérje elődei sorsa. Újabb szövegrevízió következett, ami persze hívatalosan az eredti szövegek helyreállítását jelentette, de jól nyomonkövethető az egyházpolitikai cél. Nagy Sándor Flaccus Alcuinussal új codexet íratott, s ezt követte a párizsban tanult, ott tanított bíboros, a későbbi canterbury érsek írás sorbaállítása 1210-ben. Jött több korrekció a sensi 1236. a dominikánus 1256. a ferenceseké 1390. A korrektorok felkészültsége sajnos elődeiket is alulmúlta...rengeteg önkényes változtatást eszközöltek.. S 1450-ben Mainz-ban megtörtént a Vulgata kinyomtatása. A reformáció nem tett jót a Bibliának, mert ahelyett, hogy a hibákat próbálta volna kijavítani az eredeti kinyilatkoztatásokra visszavezetve, jórészt átírták egyszerűen céljaiknak megfelelően... Akadtak olyanok is, akik a Vulgatat Jeromosi változatára próbálták visszaállítani. Pl. a karthauziak 1530-as Kölni kiadása a mai kutatok szerint egy sikeres munka, kár, hogy a kortársak nem ismerték.. 1546. április 8.-án a tridenti Zsinat a Vulgata kijavítását és újranyomását rendeli el, egyuttal kizárolagosan hívatalos Bibliává teszi. Négy bizottság negyven év alatt eljut odáig, hogy 1589-ben Sixtus elé terjesztik, aki átírja és halála előtt három nappal kiadja 1590. aug 24.-én. Carafa bíboros három pápa után VIII. Kelemennél eléri hogy megsemmisitsék a sixtus Bibliát(csak 43 maradt meg) és átírva újranyomják. Kelemen nevén Lyonban 1604-ben megjelenő Vulgata a 20.századig megjelenő könyvek szövege. Károli a Vulgata és Luther 1529. Wittemberg alapján adja ki fordítását, segítői szintén Wittenbergben tanultak, sőt Méliusz is akinek hamarébb elkészült a fordítása és Károli ismerte.
Nem tettem említést a Nag Hammada könyvtárról ami pedig keletkezése alapján mindenképp a sugalmazott írások közé tartozik, s a napjainkban egyre másra előkerűlő hiteles irattöredékekről sem beszélünk ezek nem részei a canonizált Bibliának..
Harmadrészt:
Itt jutottam el az elkerült kérdéshez. A 20.században is születtek Biblia fordítások, ilyen a Káldi György munkáját, egy mai az értelem oldaláról megközelítő latin fordítás, a Neo-Vulgata összevetésével született Biblia kiadás, az 1997. évi Káldi-Neo Vulgata.. S itt jöttem zavarba, ha a Biblia Isten igéje szavakba öntve, akkor ennek intellektuális megközelítése zagyvaság, hisz
például Szent Jeromos "szarvas hibájának" róták fel Mózes arcára vetett fénysugarat.. Ugye a reneszánsz alkotások Mózest ép Jeromos alapján, szarvval ábrázolják , pedig egyesek azt mondják Mózes arcára "fény" és nem"szarv" vetül, a hegyről a kőtáblával kezében lejövet. Jeromos rosszul fordított a szó ezt jelenti inkább, az általa fordította ritka. Mások pedig azzal érvelnek, hogy az Írás egy ihletett mű, s az előző változatok is ezt a jelentést használták következetesen, akkor nem az értelmen van a hangsúly..
S végül:
Nem is jövök ki ebből a zavarból, mert eredetileg egy rövid válaszomban is az volt a kérdésem, miért nem jut eszébe azoknak, akik azt állítják, hogy a Biblia minden szava kódolt üzenet, s a kiválasztottakhoz szól, hogy ma az internet világában, bárki az állítólagos félrefordítást ellenőrizheti, sőt lassan az eredeti szövegek is összeállnak. Nem értem, miért nem nyílvánvaló,hogy az Újszövetség 20. században olvasott, kiadott, átírt könyvei nem Istentől, hanem gyarló, hibázó, sőt szándékosan tévedő, jobb esetben tudatlan, vagy figyelmetlen emberektől származnak....
S a mai kiadások, tisztelet a kivételnek, mert vannak ilyenek is, nagyon távol állnak attól, amit az átlag ember gondol, mi is van a Bibliában leírva...
Tessék mondani kinek is az igéje ez....