Valentin napja a szerelmesek napja. Ilyenkor a párok megajándékozzák egymást, együtt töltik a napot, ünneplik szerelmüket. Érdekes szokások, hagyományok fűződnek ehhez az ünnephez. A hazánkban is széles körben elterjedt ünnepet mindenki másképp ünnepli, de talán a legfontosabb mindenkinél az együtt töltött idő, amire a rohanó hétköznapokban egyébként egyre kevesebb lehetőség van.
A Valentin-nap hazánkban néhány évtizede vált csak ismertté, és fokozatosan be is épült a magyar emberek életébe. Az eredetileg keresztény szokás szép lassan kommersz ünneppé változott, ma pedig kifejezetten megosztja az embereket: vannak lelkes rajongói, másokat hidegen hagy, és akadnak, akiket még idegesít is az ezzel járó felhajtás.
A Budai Pszichológus Központ munkatársa, Szabó András szerint a szerelmesek napját nem igazán tekinthetjük valódi ünnepnek, mert más alkalmakkal ellentétben nem rendelkezik archetipikus alappal – értendő ezalatt, hogy az anyák napja sem csak a saját édesanyánkról szól, hanem a mindenkori anya képe előtt is tisztelgünk. A párkapcsolat szép pillanatainak megélése persze fontos, de ehhez a szerelmeseknek nincs szükségük kijelölt dátumokra.
Teljesen más üzenetet közvetít a Valentin-nap körül mára kialakult ajándékozás, mint amiről a kapcsolatoknak, de főleg a szeretetnek szólnia kéne: adni anélkül, hogy valamit várnánk érte cserébe.
Takács Erzsébet Klára, az ELTE Társadalomtudományi Karának pár- és családszociológiával foglalkozó oktatója szerint a Bálint-napi hagyományoktól jelentősen eltérő Valentin-napot alapvetően nem szokás ünnepelni a magyar társadalomban. Vannak olyan csoportok, amelyekre jellemzőbb lehet, hogy megtartják – elsősorban azok a fiatalok, akik nagyobb arányban fogyasztanak médiát. Egy-egy hasonló ünnep a fiatal pároknak akár kapcsolat-megerősítő visszajelzés is lehet, mivel ezek a viszonyok nagyon törékenyek tudnak lenni.
A szakértő szerint a nemzetközi értékkutatásokból egyértelműen kiderül, hogy még a környező, egykori szocialista országokhoz képest is nagyon konzervatív értékrend szerint élünk. A familizmus egyfajta társadalmi állapot, ami azért alakult ki, mert nincs más szociális védőháló, amire számíthatnánk a mindennapokban.
,,Mikor mész már férjhez? Rossz nézni, ahogy öregszel!” – fontos vagy idegesítő a Valentin-nap?
(most fogyasztom a kapott csokoládékat Dubai bon-bonok...)
A Budai Pszichológus Központ munkatársa, Szabó András szerint a szerelmesek napját nem igazán tekinthetjük valódi ünnepnek, mert más alkalmakkal ellentétben nem rendelkezik archetipikus alappal – értendő ezalatt, hogy az anyák napja sem csak a saját édesanyánkról szól, hanem a mindenkori anya képe előtt is tisztelgünk. A párkapcsolat szép pillanatainak megélése persze fontos, de ehhez a szerelmeseknek nincs szükségük kijelölt dátumokra.
Teljesen más üzenetet közvetít a Valentin-nap körül mára kialakult ajándékozás, mint amiről a kapcsolatoknak, de főleg a szeretetnek szólnia kéne: adni anélkül, hogy valamit várnánk érte cserébe.
Takács Erzsébet Klára, az ELTE Társadalomtudományi Karának pár- és családszociológiával foglalkozó oktatója szerint a Bálint-napi hagyományoktól jelentősen eltérő Valentin-napot alapvetően nem szokás ünnepelni a magyar társadalomban. Vannak olyan csoportok, amelyekre jellemzőbb lehet, hogy megtartják – elsősorban azok a fiatalok, akik nagyobb arányban fogyasztanak médiát. Egy-egy hasonló ünnep a fiatal pároknak akár kapcsolat-megerősítő visszajelzés is lehet, mivel ezek a viszonyok nagyon törékenyek tudnak lenni.
A szakértő szerint a nemzetközi értékkutatásokból egyértelműen kiderül, hogy még a környező, egykori szocialista országokhoz képest is nagyon konzervatív értékrend szerint élünk. A familizmus egyfajta társadalmi állapot, ami azért alakult ki, mert nincs más szociális védőháló, amire számíthatnánk a mindennapokban.
,,Mikor mész már férjhez? Rossz nézni, ahogy öregszel!” – fontos vagy idegesítő a Valentin-nap?
(most fogyasztom a kapott csokoládékat Dubai bon-bonok...)
Már megint?
Felénk város és megye nem tartják.
fenét
Akkor csak én tartom.
496-ban I. Gelasius pápa már elrendelte az ünnepét – azt már nem tudjuk megállapítani, hogy az őskeresztény mártír vagy a passaui püspök – s végül ez a Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje lett. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.
Valentin a középkori Angliában és Franciaországban rendkívül népszerű szent lett. Angliából a kultusz átterjedt Amerikába ahonnan a ma ismert formájában mi is megismertük a 20. század végén.
Nálunk elsősorban a betelepült németség tartotta egyes helyeken Szent Bálint ünnepét, de általánosnak és tömegesen elterjedtnek semmiképpen sem mondhatjuk a kultuszt. Az epilepsziára hajlamosak itt is viselték az úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.
A Balaton környékén a cserszegtomaji gazdák Bálint-napon napkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Más tájakon úgy tartják, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelenti.
Köszönjük
Hasonló témák
