Az Európai Bizottság friss jelentése szerint az uniós helyreállítási alap végrehajtása összességében jól halad, de Magyarország egyáltalán nem fér hozzá az RRF-forrásokhoz a jogállamisági feltételek teljesítésének hiányában. Ha 2026 augusztusáig nem teljesülnek a vállalások, a 10,6 milliárd eurónyi támogatás – mintegy 4500 milliárd forint – végleg elveszhet, ugyanakkor az Európai Bizottság szerint még van lehetőség a helyzet rendezésére.
Az Európai Bizottság októberi jelentéséből kiderül: az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) végrehajtása gyors ütemben zajlik, azonban a tagállamok előrehaladása között óriási különbségek mutatkoznak. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU program központi elemeként működő RRF 2021 óta támogatja a járvány utáni gazdasági fellendülést, valamint a zöld- és digitális átállást.
A brüsszeli testület egyértelművé tette: ha a tagállamok nem teljesítik a vállalásokat 2026. augusztus 31-ig, a forrásokat automatikusan visszavonják.
A finanszírozás közös uniós hitelfelvételen alapul, 2021 óta összesen 662,6 milliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket, ebből 75,1 milliárd eurót zöldkötvény formájában. A zöldkötvények bevételeit energiahatékonysági, tiszta közlekedési és megújulóenergia-projektekre fordítják, amelyek évente mintegy 55 millió tonnával csökkenthetik az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását – világított rá a jelentést szemlézve a Portfolio.
Magyarország kívül rekedt
A magyar helyzet különösen problémás, mivel az ország továbbra sem fér hozzá ténylegesen az RRF-forrásokhoz a „jogállamisági hiányosságok” miatt.
– írja a Portfolio, megjegyezve, hogy 2024-ben Magyarország egyetlen kifizetést sem kapott a fő RRF-keretből, csupán egy 920 millió eurós előleget a REPowerEU energetikai fejezetre.
A források befagyasztásának oka, hogy az Európai Bizottság továbbra sem fogadta el a magyar reformok teljesítését több kulcsfontosságú területen. A kormány a projekteket jelenleg kizárólag nemzeti forrásból tudja finanszírozni, és csak akkor juthat uniós pénzhez, ha utólag bizonyítja a mérföldkövek teljesítését. A Pályázat.gov.hu oldalon elérhető hivatalos adatok szerint egyelőre csak 1250 milliárd forintnyi kifizetéssel rendelkező projektet hagyott jóvá a kormány – jelezte a gazdasági portál.
A bizottság júniusi ajánlásai szerint a lemaradó országoknak – köztük Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának – haladéktalanul fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást, de hangsúlyozza: még nincs késő. A testület azt javasolja, hogy az érintett tagállamok vizsgálják felül helyreállítási terveiket, és hagyjanak el minden olyan projektet, amely biztosan nem fejeződik be 2026-ig.
A Portfolio Lengyelország példájára hivatkozik mint a megoldás egyik útjára. A jogállamisági aggályok miatt forrásaitól szintén elzárt ország engedélyt kapott, hogy egyes projektek forrásaiból pénzügyi alapot hozzon létre a kormányváltás után. Így a lehívott források nem vesznek el a határidő után sem, támogatott hitelként folyósítják azokat.
– ezt már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta február elején arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság elnöke eljárást kezdeményezett Donald Tusk, lengyel miniszterelnök ellen. Gulyás arról beszélt, hogy Európában eddig elképzelhetetlen intézkedések zajlanak Lengyelországban, példának hozta a lengyel főügyész felmentését, a varsói bíróság bíróinak felmentését, a bírák mentelmi jogának felfüggesztését és az aktív bíráktól „megbánási nyilatkozat” követelését.
Gulyás szerint ebből az következik, hogy az EU-ban az írott jog annyit számít, mint a Szovjetunióban, ugyanis a lengyeleknek az EU odaadta az uniós forrásokat.
A jelentés szerint 2025 augusztusáig 362 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, ami az RRF teljes keretének 56 százaléka. A legnagyobb kedvezményezettek – Olaszország, Franciaország és Németország – már a nekik járó források több mint 65 százalékát lehívták. Görögország és Portugália pedig az 50 százalékos arányt is meghaladta.
Ezzel szemben néhány ország nagyon lemaradt. Bulgária 27, Románia 30 százalékát kapta meg az elérhető forrásoknak. Lengyelország nagy lemaradásból indulva már a programok 50 százalékát készre jelentette, de csak 18 százaléknyi forráshoz jutott.
Közvetetten a magyar gazdaság is profitálhat az RRF-ből, mivel az egységes piac miatt a más tagállamokban megvalósuló beruházások keresletet generálnak a magyar beszállítók számára.
A bizottság becslése szerint az RRF közvetett hatása 2020 és 2030 között Magyarország GDP-jét mintegy 1,2 százalékkal növelheti, főként az autóipari, elektronikai és építőipari értékláncokon keresztül. Ez azonban nem pótolja a közvetlen forrásvesztést – a testület világossá tette, hogy Magyarországnak ezért elemi érdeke, hogy maradéktalanul teljesítse a reformkövetelményeket. A bizottság üzenete egyértelmű: a hátralévő időszak döntő lesz, de még van lehetőség a források megmentésére, ha a tagállamok gyorsan cselekednek.
- rb -
Az Európai Bizottság októberi jelentéséből kiderül: az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) végrehajtása gyors ütemben zajlik, azonban a tagállamok előrehaladása között óriási különbségek mutatkoznak. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU program központi elemeként működő RRF 2021 óta támogatja a járvány utáni gazdasági fellendülést, valamint a zöld- és digitális átállást.
A brüsszeli testület egyértelművé tette: ha a tagállamok nem teljesítik a vállalásokat 2026. augusztus 31-ig, a forrásokat automatikusan visszavonják.
A finanszírozás közös uniós hitelfelvételen alapul, 2021 óta összesen 662,6 milliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket, ebből 75,1 milliárd eurót zöldkötvény formájában. A zöldkötvények bevételeit energiahatékonysági, tiszta közlekedési és megújulóenergia-projektekre fordítják, amelyek évente mintegy 55 millió tonnával csökkenthetik az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását – világított rá a jelentést szemlézve a Portfolio.
Magyarország kívül rekedt
A magyar helyzet különösen problémás, mivel az ország továbbra sem fér hozzá ténylegesen az RRF-forrásokhoz a „jogállamisági hiányosságok” miatt.
– írja a Portfolio, megjegyezve, hogy 2024-ben Magyarország egyetlen kifizetést sem kapott a fő RRF-keretből, csupán egy 920 millió eurós előleget a REPowerEU energetikai fejezetre.
A források befagyasztásának oka, hogy az Európai Bizottság továbbra sem fogadta el a magyar reformok teljesítését több kulcsfontosságú területen. A kormány a projekteket jelenleg kizárólag nemzeti forrásból tudja finanszírozni, és csak akkor juthat uniós pénzhez, ha utólag bizonyítja a mérföldkövek teljesítését. A Pályázat.gov.hu oldalon elérhető hivatalos adatok szerint egyelőre csak 1250 milliárd forintnyi kifizetéssel rendelkező projektet hagyott jóvá a kormány – jelezte a gazdasági portál.
Van kiút, de nem mindenkinek járható
A bizottság júniusi ajánlásai szerint a lemaradó országoknak – köztük Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának – haladéktalanul fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást, de hangsúlyozza: még nincs késő. A testület azt javasolja, hogy az érintett tagállamok vizsgálják felül helyreállítási terveiket, és hagyjanak el minden olyan projektet, amely biztosan nem fejeződik be 2026-ig.
A Portfolio Lengyelország példájára hivatkozik mint a megoldás egyik útjára. A jogállamisági aggályok miatt forrásaitól szintén elzárt ország engedélyt kapott, hogy egyes projektek forrásaiból pénzügyi alapot hozzon létre a kormányváltás után. Így a lehívott források nem vesznek el a határidő után sem, támogatott hitelként folyósítják azokat.
– ezt már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta február elején arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság elnöke eljárást kezdeményezett Donald Tusk, lengyel miniszterelnök ellen. Gulyás arról beszélt, hogy Európában eddig elképzelhetetlen intézkedések zajlanak Lengyelországban, példának hozta a lengyel főügyész felmentését, a varsói bíróság bíróinak felmentését, a bírák mentelmi jogának felfüggesztését és az aktív bíráktól „megbánási nyilatkozat” követelését.
Gulyás szerint ebből az következik, hogy az EU-ban az írott jog annyit számít, mint a Szovjetunióban, ugyanis a lengyeleknek az EU odaadta az uniós forrásokat.
A nagyok már szinte mindent lehívtak
A jelentés szerint 2025 augusztusáig 362 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, ami az RRF teljes keretének 56 százaléka. A legnagyobb kedvezményezettek – Olaszország, Franciaország és Németország – már a nekik járó források több mint 65 százalékát lehívták. Görögország és Portugália pedig az 50 százalékos arányt is meghaladta.
Ezzel szemben néhány ország nagyon lemaradt. Bulgária 27, Románia 30 százalékát kapta meg az elérhető forrásoknak. Lengyelország nagy lemaradásból indulva már a programok 50 százalékát készre jelentette, de csak 18 százaléknyi forráshoz jutott.
Közvetetten a magyar gazdaság is profitálhat az RRF-ből, mivel az egységes piac miatt a más tagállamokban megvalósuló beruházások keresletet generálnak a magyar beszállítók számára.
A bizottság becslése szerint az RRF közvetett hatása 2020 és 2030 között Magyarország GDP-jét mintegy 1,2 százalékkal növelheti, főként az autóipari, elektronikai és építőipari értékláncokon keresztül. Ez azonban nem pótolja a közvetlen forrásvesztést – a testület világossá tette, hogy Magyarországnak ezért elemi érdeke, hogy maradéktalanul teljesítse a reformkövetelményeket. A bizottság üzenete egyértelmű: a hátralévő időszak döntő lesz, de még van lehetőség a források megmentésére, ha a tagállamok gyorsan cselekednek.
- rb -
