Összesen közel 325 millió eurót (131,5 milliárd forintot) vont le az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatásokból a 2021-2027-es kohéziós források terhére, közölte az EB a Portfolio.hu közérdekű adatigénylésére. A brüsszeli végrehajtó testület eddig nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy melyik forráskészletnél hajtották be a bírságösszegeket.
Mivel 2024. június 13. óta egy 200 millió eurós átalány mellett napi egymillió eurót bukunk a menekültjogi huxit miatt, a bizottság eddig a 200 milliós átalányösszeg mellett három havi napi bírságot is levont, összesen 293 millió euró értékben, illetve a 2021-2027-es kohéziós források utalásainál is végrehajtottak levonásokat. A késedelmi kamatokat is felszámolták, melyek az EU-s jogszabályok szerint az EKB alapkamatán felüli 8 százalékos terhet jelentenek. Összesen így mintegy 325 millió euró levonására volt jogosult a bizottság.
A napi bírságokból – a már behajtott tételekkel együtt – mostanra már több mint 250 millió euró gyűlt fel összesen. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós források egy részét már nem az évet 400 milliárd forintnyi támogatás elbukásával kezdő Magyarország fejlesztéseire, hanem az uniós jogszabályok megsértéséért kiszabott büntetés fedezésére fordították.
Az Európai Bizottság február közepén mutatta be a közleményét az Európai Unió következő többéves költségvetésére. Az EB alaposan átalakítaná a következő uniós büdzsét, például „további biztosítékokat” építene be a jogállamiság megvédésére, ahogy arra a decemberben hivatalba lépett testület témafelelőse, Michael McGrath is előre célzott.
Több mint két éve tart a feltételességi jogállamisági eljárás Magyarország ellen, hónapokig tartó egyeztetések után, az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak három uniós programból 2022 decemberében. A döntés szinte egyhangú volt, a magyar mellett az akkori, azóta lecserélt lengyel kormány szavazott nemmel.
Bánáti Anna
Mivel 2024. június 13. óta egy 200 millió eurós átalány mellett napi egymillió eurót bukunk a menekültjogi huxit miatt, a bizottság eddig a 200 milliós átalányösszeg mellett három havi napi bírságot is levont, összesen 293 millió euró értékben, illetve a 2021-2027-es kohéziós források utalásainál is végrehajtottak levonásokat. A késedelmi kamatokat is felszámolták, melyek az EU-s jogszabályok szerint az EKB alapkamatán felüli 8 százalékos terhet jelentenek. Összesen így mintegy 325 millió euró levonására volt jogosult a bizottság.
A napi bírságokból – a már behajtott tételekkel együtt – mostanra már több mint 250 millió euró gyűlt fel összesen. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós források egy részét már nem az évet 400 milliárd forintnyi támogatás elbukásával kezdő Magyarország fejlesztéseire, hanem az uniós jogszabályok megsértéséért kiszabott büntetés fedezésére fordították.
Az Európai Bizottság február közepén mutatta be a közleményét az Európai Unió következő többéves költségvetésére. Az EB alaposan átalakítaná a következő uniós büdzsét, például „további biztosítékokat” építene be a jogállamiság megvédésére, ahogy arra a decemberben hivatalba lépett testület témafelelőse, Michael McGrath is előre célzott.
Több mint két éve tart a feltételességi jogállamisági eljárás Magyarország ellen, hónapokig tartó egyeztetések után, az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak három uniós programból 2022 decemberében. A döntés szinte egyhangú volt, a magyar mellett az akkori, azóta lecserélt lengyel kormány szavazott nemmel.
Bánáti Anna
Ilyenkor szokták mondani Orbánék:
