A magyar átláthatósági törvény miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat, ez azonban évekig is elhúzódhat. Az Európai Bizottság kezében ugyanakkor van olyan eszköz is, ami „atombomba” lehet a kormánnyal szemben, mondta az ATV-ben Vígh Zoltán.
A magyar kormány által átláthatósági törvénynek nevezett szabályra nagyon sok reakció negatív érkezett. A múlt héten az Európai Parlamentben 26 uniós képviselő levélben kezdeményezte, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást fogyasszanak be. Ezután kiderült, hogy válaszul a levélre az Európai Bizottság hivatalosan azt kéri Orbán Viktortól, vonja vissza a törvényjavaslatot, mert az alapjaiban sérti az uniós alapelveket és jogszabályokat.
Az ATV Start című műsorában Vígh Zoltán uniós szakértő elemezte a várható folytatást. „A magyar kormány szerintem már lemondott az uniós pénzek jelentős részéről, hiszen egyetlen döntést nem látunk, amely elősegítené a vitás kérdések vagy a kondicionalitási feltételek teljesítését.” Vígh Zoltán úgy véli, a kormány abból indulhat ki, hogy elindul egy kötelezettség szegési eljárás, ami a választás előtti időszakban csúcsosodhat ki, amikor a kormány mint a magyar szuverenitás legfőbb őre jelenik meg a szavazói előtt, ezzel is erősítve a választói bázist.
Ebben a forgatókönyvben az lehet új elem, hogy a 26 EP-képviselő éppen azt kéri, hogy az EU ne várja végig ezt a bürokratikus procedúrát, hanem azonnal lépjen fel. „Erre van egy jogi lehetőség, amely kvázi atombomba lehet, bár az alkalmazására eddig ilyen kérdésben nem volt példa. Ezek az úgynevezett átmeneti intézkedések, amikor a bizottság úgy látja, hogy valamely tagállam bizonyos döntése olyan mértékben veszélyezteti a piaci versenyt és az esélyegyenlőséget, hogy ezt azonnal meg kell állítani. Ez alapvetően cégekre szokott irányulni, de kiderült, hogy az átláthatósági törvényjavaslat súlyosan érinti a vállalati szférát is”, magyarázta a műsorban a szakértő.
A törvényjavaslat azért is átláthatatlan, mert bárki, akinek bármilyen formában köze van külföldi pénzek elfogadásához, érintettje lehet. Egy ilyen törvényt az Európai Bizottság azonnal, „csírájában jogosult felfüggeszteni, igaz, csak átmeneti lépésként néhány hónapra, amíg a helyzet megoldódik.” Egy ilyen döntést a bizottság saját hatáskörben meghozhat azzal az indokkal, hogy súlyos, beláthatatlan kár érheti az európai piacot, akár a médiapiacot, akár a vállalati piacot, tehát ez egy gazdasági kérdés.
Arra a felvetésre, hogy milyen eséllyel lépi meg a bizottság ezt a lépést, a szakértő azt mondta: „Ekkora nyomás az Ursula von der Leyen által vezetett bizottságon még nem volt”. A korábbi, bejáratott taktika az volt, hogy – például – a Stop Soros törvény esetében indított eljárást néhány éven belül megszüntették, mert időközben a magyar kormány közölte, hogy belátható időből kivezetik és soha nem is fogják alkalmazni.
Az átláthatósági törvény bizottsági felfüggesztése viszont a magyarországi politikai közeg teljes destabilizálását eredményezné: „Képzeljük el, ha olyan imázs alakul ki Magyarországról – amit az Európai Bizottság döntése is alátámaszt -, hogy itt tulajdonképpen a piaci verseny alapvetően sérült. Ez mind a tanácsban, mind a parlamentben, mind a bizottságban a magyar pozíciók súlyos megrendülését okozná”, mondta Vígh Zoltán.
A szakértő hozzátette: Az egész Európai Unió egy átalakulási időszakban van, és Magyarország elképesztő elszigetelt állapotba került. Ebből kitörni szövetségesek nélkül, engedmények nélkül nagyon nehéz lesz, sőt, a következő 7 éves költségvetésre vonatkozó magyar célokat is alááshatja.
A magyar kormány által átláthatósági törvénynek nevezett szabályra nagyon sok reakció negatív érkezett. A múlt héten az Európai Parlamentben 26 uniós képviselő levélben kezdeményezte, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást fogyasszanak be. Ezután kiderült, hogy válaszul a levélre az Európai Bizottság hivatalosan azt kéri Orbán Viktortól, vonja vissza a törvényjavaslatot, mert az alapjaiban sérti az uniós alapelveket és jogszabályokat.
Az ATV Start című műsorában Vígh Zoltán uniós szakértő elemezte a várható folytatást. „A magyar kormány szerintem már lemondott az uniós pénzek jelentős részéről, hiszen egyetlen döntést nem látunk, amely elősegítené a vitás kérdések vagy a kondicionalitási feltételek teljesítését.” Vígh Zoltán úgy véli, a kormány abból indulhat ki, hogy elindul egy kötelezettség szegési eljárás, ami a választás előtti időszakban csúcsosodhat ki, amikor a kormány mint a magyar szuverenitás legfőbb őre jelenik meg a szavazói előtt, ezzel is erősítve a választói bázist.
Ebben a forgatókönyvben az lehet új elem, hogy a 26 EP-képviselő éppen azt kéri, hogy az EU ne várja végig ezt a bürokratikus procedúrát, hanem azonnal lépjen fel. „Erre van egy jogi lehetőség, amely kvázi atombomba lehet, bár az alkalmazására eddig ilyen kérdésben nem volt példa. Ezek az úgynevezett átmeneti intézkedések, amikor a bizottság úgy látja, hogy valamely tagállam bizonyos döntése olyan mértékben veszélyezteti a piaci versenyt és az esélyegyenlőséget, hogy ezt azonnal meg kell állítani. Ez alapvetően cégekre szokott irányulni, de kiderült, hogy az átláthatósági törvényjavaslat súlyosan érinti a vállalati szférát is”, magyarázta a műsorban a szakértő.
A törvényjavaslat azért is átláthatatlan, mert bárki, akinek bármilyen formában köze van külföldi pénzek elfogadásához, érintettje lehet. Egy ilyen törvényt az Európai Bizottság azonnal, „csírájában jogosult felfüggeszteni, igaz, csak átmeneti lépésként néhány hónapra, amíg a helyzet megoldódik.” Egy ilyen döntést a bizottság saját hatáskörben meghozhat azzal az indokkal, hogy súlyos, beláthatatlan kár érheti az európai piacot, akár a médiapiacot, akár a vállalati piacot, tehát ez egy gazdasági kérdés.
Arra a felvetésre, hogy milyen eséllyel lépi meg a bizottság ezt a lépést, a szakértő azt mondta: „Ekkora nyomás az Ursula von der Leyen által vezetett bizottságon még nem volt”. A korábbi, bejáratott taktika az volt, hogy – például – a Stop Soros törvény esetében indított eljárást néhány éven belül megszüntették, mert időközben a magyar kormány közölte, hogy belátható időből kivezetik és soha nem is fogják alkalmazni.
Az átláthatósági törvény bizottsági felfüggesztése viszont a magyarországi politikai közeg teljes destabilizálását eredményezné: „Képzeljük el, ha olyan imázs alakul ki Magyarországról – amit az Európai Bizottság döntése is alátámaszt -, hogy itt tulajdonképpen a piaci verseny alapvetően sérült. Ez mind a tanácsban, mind a parlamentben, mind a bizottságban a magyar pozíciók súlyos megrendülését okozná”, mondta Vígh Zoltán.
A szakértő hozzátette: Az egész Európai Unió egy átalakulási időszakban van, és Magyarország elképesztő elszigetelt állapotba került. Ebből kitörni szövetségesek nélkül, engedmények nélkül nagyon nehéz lesz, sőt, a következő 7 éves költségvetésre vonatkozó magyar célokat is alááshatja.
) fórumtársunk teszi, felelőtlen.
