Ezek a mai gyerekek már kényelemben nőnek fel, valljuk be, igyekszünk nekik minden jót biztosítani, nekik már fogalmuk sincs, hogy milyen a kinti budira járni, annak is volt egy bizonyos "feeling"-je
, ha valaki emlékszik rá; a lavórban történő mosdás is hozzátartozott a gyerekkoromhoz, kb 10 éves lehettem mikor sikerült fürdőszobát építeni a házhoz, nem voltunk túl gazdagok, ellenben igen szegények, de anyu addig spórolt, amíg sikerült. Így aztán a régi építőtáborokban a mi korosztályunk nem lepődött meg, ha igazi tábori körülmények között kellett két hétig lakni, ma is elfog a kuncogás, amikor eszembe jut az a két pipiskedő pesti csajszi, akik a szokásos hétvégi műsort adták, mikor megmutattuk nekik, hol tudnak a mellékre menni
(még a mosdó is katonai sátorban volt). Na ilyet a mi gyerekeink nem látnak már. A múlt héten volt a leány gólyatáborban Velencén, de olyan retro volt a szállásuk, hogy kb 30-40 éve rendezhették be (akkor modernnek számíthatott, mert a faházban van a wc és zuhanyzó is ) ez vonatkozik a faházakban mindenre: biztos emlékeztek arra a jellegzetes drapp-barna-narancssárga csíkos sötétítő függönyre, meg heverőkre, ami akkoriban volt divatban, na még mindig az van ott. Mikor kérdeztem leánytól milyen volt, azt mondta, hogy inkább le se feküdtek, egész éjszaka beszélgettek, mert lehet hogy takarítani sem takarítottak ott az elmúlt harminc évben
. Hiába na, nem szoktak a nomád körülményekhez, de bevallom, ahogy öregszem már én sem szeretem
. Ja és ha manapság sátorozni akarnak, akkor olyan helyre akarnak menni kempingezni, ahol a vizes helyiségek már jó minőségben rendelkezésre állnak...