A magyar állampolgárokra vonatkozóan ezen kívül össze lehet adni a két országban külön-külön szerzett, nyugellátásra jogosító biztosítási időt a szeptember elsején életbe lépett szociális biztonsági egyezménynek köszönhetően.
A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleménye szerint csaknem évtizedes tárgyalási folyamat végén tavaly februárban fogadta el Washington és Budapest a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezményt. Az egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra kiterjed, amelyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozói nyugellátásokat, valamint Magyarország esetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák - írták.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a közlemény szerint elmondta, a most hatályba lépő egyezmény jótékony hatással lesz a kétoldalú üzleti kapcsolatokra, és fellélegezhetnek a hosszabb-rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók is.
Az egyezmény főszabályként kimondja: a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, tehát az Egyesült Államokban dolgozó magyarok biztosítási kötelezettsége ott áll fenn. Azonban az önálló vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek kérelmezhetik, hogy rájuk továbbra is a kiküldő állam, azaz Magyarország jogszabályai vonatkozzanak, ha az Egyesült Államokban való tartózkodásuk nem haladja meg az öt évet, amelyet az egyezmény hatálybalépésétől, azaz 2016. szeptember 1-jétől kell számítani, függetlenül a kiküldetés tényleges kezdetétől.
A szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a rövidebb kiküldetésen lévők, illetve az önálló vállalkozók erre az időszakra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjanak. Ezen kivételszabály alkalmazható például a közszolgálatban dolgozók, illetve a vízi és légi járműveken foglalkoztatottak esetében is - írták.
A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a két országban külön-külön gyűjtött biztosítási időket össze kell számítani. Természetesen az egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is beszámítják a nyugellátás meghatározása során - áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a szociális ellátások kiszámítása során egy "elméleti összeget" határoznak meg, amelyet a jogosult abban az esetben kaphatna meg, hogyha a teljes (amerikai és magyar jogszabályok szerint számolt) biztosítási időt az adott országban szerezte volna meg. Az "elméleti összeget" ezt követően arányosítják a teljes-, valamint az adott állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők arányával.
Az amerikai ellátásra való jogosultsághoz legalább 6 - az amerikai jogszabályokkal összhangban megszerzett - biztosítási negyedév szükséges, míg Magyarországon minimum 365 nap az elvárás.
A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleménye szerint csaknem évtizedes tárgyalási folyamat végén tavaly februárban fogadta el Washington és Budapest a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezményt. Az egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra kiterjed, amelyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozói nyugellátásokat, valamint Magyarország esetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák - írták.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a közlemény szerint elmondta, a most hatályba lépő egyezmény jótékony hatással lesz a kétoldalú üzleti kapcsolatokra, és fellélegezhetnek a hosszabb-rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók is.
Az egyezmény főszabályként kimondja: a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, tehát az Egyesült Államokban dolgozó magyarok biztosítási kötelezettsége ott áll fenn. Azonban az önálló vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek kérelmezhetik, hogy rájuk továbbra is a kiküldő állam, azaz Magyarország jogszabályai vonatkozzanak, ha az Egyesült Államokban való tartózkodásuk nem haladja meg az öt évet, amelyet az egyezmény hatálybalépésétől, azaz 2016. szeptember 1-jétől kell számítani, függetlenül a kiküldetés tényleges kezdetétől.
A szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a rövidebb kiküldetésen lévők, illetve az önálló vállalkozók erre az időszakra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjanak. Ezen kivételszabály alkalmazható például a közszolgálatban dolgozók, illetve a vízi és légi járműveken foglalkoztatottak esetében is - írták.
A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a két országban külön-külön gyűjtött biztosítási időket össze kell számítani. Természetesen az egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is beszámítják a nyugellátás meghatározása során - áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a szociális ellátások kiszámítása során egy "elméleti összeget" határoznak meg, amelyet a jogosult abban az esetben kaphatna meg, hogyha a teljes (amerikai és magyar jogszabályok szerint számolt) biztosítási időt az adott országban szerezte volna meg. Az "elméleti összeget" ezt követően arányosítják a teljes-, valamint az adott állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők arányával.
Az amerikai ellátásra való jogosultsághoz legalább 6 - az amerikai jogszabályokkal összhangban megszerzett - biztosítási negyedév szükséges, míg Magyarországon minimum 365 nap az elvárás.
