A londoni David Game College indította be elsőként az Egyesült Királyság mesterséges intelligencián és virtuális valóságon alapuló oktatási modelljét, a tanár nélküli osztálytermet. Vajon ez az újítás megváltoztatja a szkeptikus nézőpontokat és a gépi világtól való idegenkedést, vagy az emberi kapcsolódások és érzelmi intelligencia további elsivárosodásához vezet?
Akár egy tudományos-fantasztikus film: diákok fejhallgatóval a fejükön, képernyő előtt, tanári jelenlét nélkül készülnek vizsgáikra. Az Egyesült Királyság első tanár nélküli osztálytermét a londoni David Game College indította el. Az AI-alapú oktatási program személyre szabott tanulási anyagokat kínál, és - átszámítva - diákonként és tanévenként közel 13 millió forintba kerül.
Tanárok a kispadon?
Bár a Sabrewing elnevezésű újítás az oktatás egyfajta megreformálása és mérföldkövet jelent, szakértők máris felhívják a figyelmet arra, hogy nem kerülhető meg az oktatók személyes jelenléte sem, és az AI hatékonysága és az emberi érzelmi intelligencia pótolhatatlansága közti egyensúlyra a továbbiakban is törekedni kell.
A rendszer emelheti az oktatás színvonalát - sőt, részben kiválthatja a tanárok munkáját is -, ugyanakkor emberi felügyelet és közreműködés nélkül nem működhet.
A program folyamatosan értékeli az egyéni tempóban haladó tanulók teljesítményét, és javaslatot tesz, miben van szüksége a diáknak további gyakorlásra, fejlődésre. Ezzel párhuzamosan a tanárok egyfajta tanulási coach-ként kísérik a gyerekeket tanulmányaik során.
SNI-s gyerekeknél nem működik
A szakértők szerint egy ilyen oktatási módszer elsősorban a középiskolásokat támogathatja tanulásban, hiszen esetükben már önállóságon alapszik a tanulás, és ezt az önállóságot csak tovább ösztönözné a program alkalmazása - a fiatalok várhatóan még nagyobb felelősséget vállalnak majd saját tanulmányi előrehaladásukban.
Ez a független, önálló tanulásra alapuló oktatási mód azonban nem működőképes az ADHD-s vagy egyéb figyelemzavarral küzdő, speciális igényű (vagy akár a korábban traumát átélt) diákok esetében. Számukra elengedhetetlen az érzékeny és hozzáértő emberi jelenlét és támogatás, de a diákok teljes körére is vonatkozik az, hogy az optimális eredmények csak akkor várhatóak, ha az AI és a tanári jelenét egyensúlya mindvégig biztosított.
Előrelépés vagy visszafejlődés?
Sokan úgy vélik, hogy gépek nem képesek érzelmeket, gesztusokat átadni, így egy ilyen oktatási rendszerben a szociális interakciók elsorvadnának, a gyerekek pedig egyre kevésbé éreznék az emberi, biztonságot jelentő háttér stabilitását, valamint hanyatlásnak indulnának olyan értékek, mint a motiváció, a kreativitás vagy az emberközpontúság.
Egy, a klasszikus oktatásért felszólaló társaság (Campaign for Real Education) elnöke szerint a mesterséges intelligencia ilyen mértékű térnyerésével lélektelenné válik az oktatás, holott annak jelentős részét épp a tanulókkal kialakított személyes kapcsolat és kommunikáció jelenti.
Vajon erre van ma szükség, vagy éppen ellenkezőleg: mindinkább visszatérni mindahhoz, ami értékes és emberi?
A most indult, kísérleti jellegű program minden bizonnyal újabb vitákat indít majd a hagyományos és digitális oktatás pártolói közt, sőt, nagy eséllyel újabb és újabb megválaszolandó kérdéseket vethet fel a szakértők számára is.
Akár egy tudományos-fantasztikus film: diákok fejhallgatóval a fejükön, képernyő előtt, tanári jelenlét nélkül készülnek vizsgáikra. Az Egyesült Királyság első tanár nélküli osztálytermét a londoni David Game College indította el. Az AI-alapú oktatási program személyre szabott tanulási anyagokat kínál, és - átszámítva - diákonként és tanévenként közel 13 millió forintba kerül.
Tanárok a kispadon?
Bár a Sabrewing elnevezésű újítás az oktatás egyfajta megreformálása és mérföldkövet jelent, szakértők máris felhívják a figyelmet arra, hogy nem kerülhető meg az oktatók személyes jelenléte sem, és az AI hatékonysága és az emberi érzelmi intelligencia pótolhatatlansága közti egyensúlyra a továbbiakban is törekedni kell.
A rendszer emelheti az oktatás színvonalát - sőt, részben kiválthatja a tanárok munkáját is -, ugyanakkor emberi felügyelet és közreműködés nélkül nem működhet.
A program folyamatosan értékeli az egyéni tempóban haladó tanulók teljesítményét, és javaslatot tesz, miben van szüksége a diáknak további gyakorlásra, fejlődésre. Ezzel párhuzamosan a tanárok egyfajta tanulási coach-ként kísérik a gyerekeket tanulmányaik során.
SNI-s gyerekeknél nem működik
A szakértők szerint egy ilyen oktatási módszer elsősorban a középiskolásokat támogathatja tanulásban, hiszen esetükben már önállóságon alapszik a tanulás, és ezt az önállóságot csak tovább ösztönözné a program alkalmazása - a fiatalok várhatóan még nagyobb felelősséget vállalnak majd saját tanulmányi előrehaladásukban.
Ez a független, önálló tanulásra alapuló oktatási mód azonban nem működőképes az ADHD-s vagy egyéb figyelemzavarral küzdő, speciális igényű (vagy akár a korábban traumát átélt) diákok esetében. Számukra elengedhetetlen az érzékeny és hozzáértő emberi jelenlét és támogatás, de a diákok teljes körére is vonatkozik az, hogy az optimális eredmények csak akkor várhatóak, ha az AI és a tanári jelenét egyensúlya mindvégig biztosított.
Előrelépés vagy visszafejlődés?
Sokan úgy vélik, hogy gépek nem képesek érzelmeket, gesztusokat átadni, így egy ilyen oktatási rendszerben a szociális interakciók elsorvadnának, a gyerekek pedig egyre kevésbé éreznék az emberi, biztonságot jelentő háttér stabilitását, valamint hanyatlásnak indulnának olyan értékek, mint a motiváció, a kreativitás vagy az emberközpontúság.
Egy, a klasszikus oktatásért felszólaló társaság (Campaign for Real Education) elnöke szerint a mesterséges intelligencia ilyen mértékű térnyerésével lélektelenné válik az oktatás, holott annak jelentős részét épp a tanulókkal kialakított személyes kapcsolat és kommunikáció jelenti.
Vajon erre van ma szükség, vagy éppen ellenkezőleg: mindinkább visszatérni mindahhoz, ami értékes és emberi?
A most indult, kísérleti jellegű program minden bizonnyal újabb vitákat indít majd a hagyományos és digitális oktatás pártolói közt, sőt, nagy eséllyel újabb és újabb megválaszolandó kérdéseket vethet fel a szakértők számára is.
A poroszos, egyoldalú információáramlásos oktatási rendszerben a mesterséges intelligencia semmiben sem különbözne az emberi oktatástól. Aki akar tanulni és szeretne tanulni az megteszi, aki meg nem akar annak teljesen mindegy, hogy tanár van, vagy gép...
