A kerékpár mellett futtatás az jó tipp. Úgy le lehet fárasztani, hogy csak na!!
Való igaz, hogy a kutyát bántalmazni nem szabad. Kézzel ütni pláne nem. DE minden eddig ismert kutya szakértő megengedettnek tartotta a tarkórázást. Ugyanis a kutyamama alapvető pedagógiai eszköze ez, nem okoz lelki sérülést a kutyának. Vannak, akik az összehajtogatott újsággal való rácsapást megengedik, lévén a hangja nagyobb, mint az ereje és nem a gazdi keze. Nekem jobban bevált a NEM. Nem kell keresni, haladéktalanul lehet alkalmazni és bármilyen távolságból. De a NEM-et abszolút tiltásnak csak úgy tudom bevezetni, hogy a tarkórázással kombinálva tanítom meg.
A tiltás és a behívás az két olyan dolog, aminek minden körülmények közt engedelmeskedni kell. Az én 9 éves kutyámat már hívom úgy is, hogy döntse el ő, akar-e jönni... De ez egészen másképp hangzik, mint az, ami ellen nincs apelláta.
mindezekkel egyetertve ajanlom meg a Kutyapszichologia c. konyvet is, Jan Fennel a szerzo, sztem az Elektronikus irasokban megtalalod. Az en kutyam most mar 2 eves, alapvetoen jo termeszetu, de neki is volt benne par hatasos tipp. Az biztos, hogy egyertelmuve kell tenni a kutya szamara, nagyon egyertelmuve, hogy mit szabad es mit nem. De lebaltazni pl. csak "tettenereskor" szabad, kesobb mar nem feltetlenul tudja, mi rosszat csinalt (persze tudja o nagyon jol, csak esetleg valami massal, tevesen kapcsolja ossze a buntetest - a legjobb buntetes pedig, legalabbis nalunk, hogy nem allunk szoba vele orakig...).
Kutyam nagy haverja egy 1 eves magyar vizsla, kolyokkora ota ismerjuk, sokat vagyunk egyutt. Klasszik vizsla temperamentum: ugral, ugat, miszlikbe szaggat mindent, neki minden jatek es lefaraszthatatlan. Megis, ha a gazdai nelkul csak velunk es a mi kutyankkal van, sokkal konnyebben kezelhetove valik, pedig semmi komolyat nem csinalunk vele, csak odafigyelunk ra koncentraltan, es mindent turelmesen, de kovetkezetesen csinalunk vele. Szoval van remeny