Erdély világa...

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Erre a sok barangolásra biztos megéheztetek.


Székely-béles
Erdélyi tészta

Egy kiló lisztet tegyünk deszkára, a közepébe csináljunk lyukat, a melybe
öntsünk három deczi tejfelt, fél pohár bort, három tojást, egy kávéskanál
sót, két tojásnyi zsirt és annyi meleg vizet, hogy keményke rétes-tésztát
készithessünk belőle: Negyedóráig gyurjuk jól össze, akkor szaggassunk
belőle 12 kis egyenlõ czipót, tegyük lisztes deszkára és azonnal,
egyenként nyujtsuk ki fával tányérnyi nagyságu formákba. Szórjuk be
egy kevés zsirral, sodorjuk össze és gömbölyitsük csiga alakuakba;
azután nyujtsuk ki a nyujtófával tányérnyi nagyságu kerekekbe. Ez a
tészta sem vastag sem vékony ne legyen; lehet ugy körülbelül tollszárnyi
vastagságu. Egy jó széles fenekü lábasban - olyanba, melybe a tészta
kinyujtva könnyen belefér, tegyünk egy diónyi zsirt; ha a zsir lángtüznél
felforrott, tegyük a rétest bele. Mikor a zsirját elsüli, egy keveset mindég
kell alá tenni. E tésztát egyenlően forgatva, egymásután süssük ki szép
pirosra. Lehetőleg forrón tálaljuk, de ez hidegen is igen jó. Tálaláskor
egyet-egyet vágjunk fel négybe.
langos1.jpg

Jó étvágyat kívánok!
 

gipsi queen

Állandó Tag
Állandó Tag


Ortodox püspöki palotaA kolozsvári ortodox püspöki palota épülete a Bocskai (ma Avram Iancu) téren áll. Az Oriold és Entrasser cég építette 1887-ben Debreczeni Balázs tervei szerint, eredeti rendeltetése szerint az erdőigazgatóság székhelye volt.

Az ortodox katedrális megépítése után 1934 áprilisában a Minisztertanács az ortodox püspökségnek adta az épületet.

Jelenleg itt van az ortodox teológiai szeminárium is.
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 border=0><TBODY><TR><TD width=454>
bemer2.gif
</TD><TD vAlign=bottom align=left> http://home.swipnet.se/nagyvarad/regia.html </TD></TR><TR><TD colSpan=2>A Szigligeti Színház. 1899-1900-ban építették Fellner és Helmer műépítészek
tervei szerint. Eklektikus stílusú, homlokzata neoklasszicista.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Farsangi mulatságok Erdélyben

Fonójátékok

Régen a farsang idején a fonóházakban minden este történt valami "bolondozás", énekeltek, táncoltak, játszottak. Az utcafonókban, ahol egy-egy utca asszonyai estéről estére együtt fontak, beszélgettek, mindenki jól ismerte egymást.
Ha valaki farsang idején távolmaradt a társaságtól, a többiek utána mentek, és úgy ahogy otthon találták - ha éppen munka közben is - lepedőt dobtak rá, összekötötték, szánkóra ültették, majd dob, csengő, rézmozsár fülsiketítő zaja, az asszonyok rikoltozása közepette vitték a fonóba.
fono.jpg
Kodály Zoltán: Székely fonó

Farsang idején nem hiányozhatott senki, mert akkor a játék már nem volt teljes értékű. A lányfonók különösen zajosok voltak, mert oda a legények is eljártak, és a tréfás játékok hajnalig tartó mulatozással végződtek. Ha egy leány leejtette az orsóját valamelyik legény gyorsan felkapta azt és csak csók ellenében adta vissza. A fonóházi mulatozások húshagyó keddig a farsang végéig tartottak. Az utolsó fonóházi összejövetel a fonóvégzés felért egy kisebb lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek. Erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, akik zenészeket fogadtak, és hajnalig tartott a tánc. Ezt követően azután az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
mt114kzol117.jpg

A hamarabb összeült leányok szerelmi jósló cselekményeivel kezdődött a fonó majd ügyességi játékokkal folytatódott, melyeket a legények szeme előtt nem játszottak volna. A legények megérkezése és bizonyos idejű munka után kezdődött az ő virtuskodó, egymást beugrató játékuk, majd következett az este csúcspontja, amikor közösen játszottak, s ebből legtöbbször nem hiányzott a párválasztó játék. A menyecskék, asszonyok fonóját a munka töltötte ki, de ezekben is sor került énekre, táncra, asszonyi mulatságra.
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
2009. február 14. szombat 16:40 - 17:15

Ferencesek Erdélyben

Magyar ismeretterjesztő sorozat (2007) (3/2. rész) (28')
Az evangélium életre váltása. Ezt tűzte ki célul Szent Ferenc, mikor Krisztus követéséért elhagyta mindenét. A ferences lelkiségnek ma is ez az alapja. A Securitate anno nem kímélte ezt a rendet sem, megpróbálta szétzilálni, ellehetetleníteni. A szerzeteseket lehallgatták, kényszerlakhelyekre telepítették vagy bebörtönözték. Hatalmas öröm volt számukra, hogy megérhették a rendszer bukását, de keserűen kellett megtapasztalják, hogy ha már nem is kell az üldöztetést elszenvedniük, útjuk nem lett sokkal könnyebb. Célul a gyermekek felkarolását, az új élet lehetőségének megteremtését tűzték kit. Ügyük legismertebb képviselője Böjte Csaba atya.
Szerkesztő: Barlay Tamás
 

BuzasIrenke

Állandó Tag
Állandó Tag
Erdélyi rakott káposzta



Hozzávalók (6 személyre):
<nobr>50 dkg darált disznóhús </nobr>
<nobr>10 dkg füstölt kolbász </nobr>
<nobr>10 dkg húsos füstölt szalonna </nobr>
<nobr>80 dkg savanyú káposzta</nobr>
<nobr>15 dkg rizs </nobr>
<nobr>1 fej vöröshagyma </nobr>
<nobr>2 dl tejföl </nobr>
<nobr>1 gerezd fokhagyma </nobr>
<nobr>zsiradék </nobr>
<nobr>pirospaprika </nobr>
<nobr>bors </nobr>
<nobr>só </nobr>
<!-- BILLBOARD ZÓNA ELEJE --> <!-- Adserver zone (js): 55667, konyhamester_billboard --> <script type="text/javascript"> // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55667&ord='+ord+'"><\/scr'+'ipt>'); // ]]> </script><script type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=55667&ord=7783433"></script> <noscript> </noscript>
<!-- BILLBOARD ZÓNA VÉGE--> Két kanál zsiradékban pirítsd sárgára az apróra vágott hagymát, tedd bele a megtört fokhagymát, a darált húst, sózd, borsozd, hintsd meg egy kávéskanálnyi pirospaprikával, és visszafogott tűzön állandóan keverve pirítsd 10-12 percig. A szalonnát vágd kis kockákra, serpenyőben hevítsd fel, add hozzá a felkarikázott kolbászt, s pirítsd együtt egy-két percig. A rizst párold félig puhára, s csurgasd le. Egy zsiradékkal kikent tűzálló tál aljába teríts el a párolt káposzta harmadát, tedd rá a szalonnás kolbászt, erre jön a káposzta következő harmada meglocsolva a tejföl felével, arra a rizs, majd a pirított hús, végül pedig a maradék káposzta. A tetejét locsold meg a maradék tejföllel, hintsd meg olvasztott zsírral, s középmeleg sütőben párold készre. (Ez kb. egy órát kíván.)



moz-screenshot-6.jpg
Antos Árpád

<!------------------------ÍRÁS CÍME-------------------------------------------> Barangolások Erdélyben 1. <!-----------------------------------------------------------------------------> <table align="right" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr><td align="center">
erdely-cimer.jpg
</td></tr> <tr><td align="center">
</td></tr> </tbody></table> Különleges táj a Kárpát-medence keleti sarkában:

szurdokvölgyekben kanyargó utak,
nagy erdőségek - csörgedező patakok,
cseppkő- és jégbarlangok,
hatalmas havasi rétek, legelők,
csillogó tengerszemek,
sziklahasadékok,
sóhegyek és sóbányák,
ókori földvárak - középkori erődtemplomok,
bástyás falakkal körített városok,
faragott székelykapuk.

Csak néhány szépség, melyekkel találkozhat az Erdélybe látogató.

*

A mai Erdély az ókortól a népek vándorlásának, sokszor harcának színtere. A terület meghódítása jelentős volt minden népnek, hiszen értékes ásványi kincseket rejteget a föld: aranyat, rezet, vasércet lehet bányászni és sok helyen a felszínen található a fontos élelmezési cikk, a só.

E tájról a legrégibb feljegyzés Kr. e. az V. századból maradt ránk: a Maris (Maros) mentén aranyat gyűjtő agatirszok éltek. Később egészen a Tiszáig trákok laktak. A nyugati kelta népek kelet felé vándorolva elfoglalták az agatirszok területét. A Kr. e. századokban a géta és alák nép uralta a vidéket. Utóbbi meg is tartotta magának. A római Pannónia tartomány megalakulásakor keleti határán a dákok veszedelmes ellenséget jelentettek a II. századig, amíg Traianus római császár le nem győzte őket és területükön kialakította Dácia tartományt.

A III. század második felében véget ért a római uralom: a Kis-Ázsia vidékéről egyre gyakrabban támadó gótoknak 270 körül Aurelius császár átengedi Dáciát. Ezután a IX. század végéig népek váltják egymást: a gótok és rokonaik, a vandálok után a gepidák következtek. Az V. század elején a hun birodalom alakult meg a mai Székelyföldön. Lakói ma is magukat Attila utódainak tartják: egy 1221-ben keletkezett monda szerint Attila fia - a Honorius görög császár lányától született Csaba királyfi - apja halála után vitába keveredett féltestvérével, Aladárral. A krimhildi csatában Csaba és serege vereséget szenvedett. Csaba 3 ezer harcosával az erdélyi hegyek közé, Csigle mezejére menekült. Ott magukat nem hunnak, hanem szikölnek, azaz székelynek nevezték.

A VI. században a hunokat az avarok váltották fel, majd a szlávok jöttek e vidékre, akik gyenge államszervezetük miatt nem tudtak ellenállni Kende és Gyula törzsének, a honfoglaló magyaroknak. A Kárpátok dél-keleti karéjában a szintén magyarul beszélő székelyeket találták, akik a kutatók szerint korábban eljöttek az etelközi őshazából. Gyula és nemzetsége a bizánci kereszténységet vette fel, őket erőszakkal Szent István térítette a katolikus hitre. Ennek ellenére a keleti ortodox vallás ma is jelentős Erdélyben.

A XI. század második felében az erdélyi havasokon túli vidéket megszállták a besenyők, az úzok és a kunok, akik ellen I. (Szent) László király több csatát is vívott. Ő volt aki a székelyeket a határokra telepítette és megbízta őrzésével. Ezért kiváltságokat kaptak, adót nem fizettek. Szent László helyreállította Szent István állami intézményeit. Azóta Erdély védőszentje. Tetteiről számos legenda született.

II. Géza király a XII. században a Marostól délre szászokat telepített, szintén határőri feladatokkal. Hét várat építettek területükön: Dés, Doboka, Kolozsvár, Torda, Küküllő, Gyulafehérvár, Hunyadvár. Erről kapta az országrész a Hétvár nevet. Németül: Siebenbürgen, latinul: Septemcasta. (Erdély címerében is megtalálható a hét vár. Rajtuk kívül az aranycsőrű, vörös nyelvű sas a magyarokat, az arany Nap és az arany Hold a székelyeket jelképezi.)

Ez a hét vár és környékeik az "igazi" Erdély. Ma már Erdélyhez tartozónak tekintjük az úgynevezett Partium területet is. (Ez a latin szó az erdélyi fejedelmek címében is szerepelt, azt fejezte ki, hogy "Magyarország részeinek ura".) A Partium a középkori Záránd, Közép-Szolnok, Kraszna vármegyék és Kővár vidéke. A XVI-XVII. században az erdélyi fejedelmek birtokába jutottak. Az évszázadok során ez a vidék többször került vissza Magyarországhoz, illetve Erdélyhez.

Egy 1077-ben keltezett okiratban olvasható először az Ultrasylvania névalak, majd később a latin Transsylvania, mely Erdőn túli földet jelent. A XIII-XIV. században megjelenik a magyar Erdőelve név, melyből kialakul az Erdély. Ebből lett a román Ardeal.

*

A középkorban a magyar államon belül Erdély különleges jogállású terület volt.

II. András 1211-ben a német lovagrend vitézeit telepítette le a Barcaságba, a székelyek és a szászok területei közé. Amikor a németek önállósodni akartak, II. András kiűzte őket az országból és területeiket híres kiváltságlevelében - az Andreanumban - a szászoknak adta 1224-ben. Ezzel lett a székelység mellett a szászság egyenlő jelentőségű népesség Erdélyben.

A XIII. század végétől egyre gyakrabban költöztek át a havasokon túli vidékekről főként pásztorkodással foglalkozó népcsoportok, akiket közös néven oláhoknak, másként románoknak neveztek. Közöttük kezdetben szervezettség nem volt. A lakatlan területek benépesedésével, létszámuk növekedésével a királytól kiváltságokat kaptak és vezetőik - a kenézek, a későbbi vajdák - irányították életüket.

Ezzel kialakult Erdély területén a 3 meghatározó nemzetség: a székelyek, a szászok és az oláh-románok.

Az Anjou-királyok - Károly Róbert (1308-1342) és I. (Nagy) Lajos (1342-1382) alatt Erdély az anyaországgal együtt jelentős fejlődést ért el: a szászoknak kiváltságokat adtak háborús szolgálataikért, ezzel elősegítették, hogy nemességük vagyonosodjon, erősödjék. A királyi vármegyék helyét a nemesi vármegye foglalta el. Az egyszerű várnépességből sokan küzdötték fel magukat a nemesség közé. Nagy Lajos 1365-ben a jobbágyokat szorosan földesuraikhoz kötötte és azok bíráskodása alá helyezte. Intézkedéseivel a nemességet megerősítette, ugyanakkor a jobbágyság között elégedetlenséget okozott. A szászok a kivetett adók miatt lázadoztak, melyet Nagy Lajos levert. Azonban kénytelen volt 1379-ben a szászok kiváltságait megerősíteni, kereskedelmi szabadalmaikat növelni. Az oláh-román népesség vajdáik vezetésével szintén többször a király ellen fordult önállósági törekvéseivel. Nagy Lajos mozgolódásaikat leverte, de tartós sikert nem ért el.

<!------------------------ÍRÁS VÉGE------------------------------------------->

<hr color="#339933" width="100%">

http://javascript<b></b>:window.print()
 

SzeptemberMacska

Állandó Tag
Állandó Tag
Tetszik az oldal, gratulálok! Nem akarok telhetetlennek tűnni, de nem állhatom meg.
Nincs véletlenül beszkennelve néhány régi képeslap azokról a helyekről, amikről a képeket felteszitek? Nagyon tanulságos lenne összehasonlítani a korábbi állapotot a mostanival. Különösen az erdélyi nagyvárosok esetében. (Sajnos, jó néhány költözést követően a saját lapjaimat nem tudom felajánlani, de remélhetőleg előkerülnek előbb-utóbb és akkor párat és is megpróbálok közzétenni.)
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Tetszik az oldal, gratulálok! Nem akarok telhetetlennek tűnni, de nem állhatom meg.
Nincs véletlenül beszkennelve néhány régi képeslap azokról a helyekről, amikről a képeket felteszitek? Nagyon tanulságos lenne összehasonlítani a korábbi állapotot a mostanival. Különösen az erdélyi nagyvárosok esetében. (Sajnos, jó néhány költözést követően a saját lapjaimat nem tudom felajánlani, de remélhetőleg előkerülnek előbb-utóbb és akkor párat és is megpróbálok közzétenni.)

Igazad van! Teszek fel régi képeket is, ha találok.

varoshaza1.jpg


Városháza régen.
 
Oldal tetejére