Csíkrákos
Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.
A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a
Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.
A székelyek ősi gyülekezőhelye, 1039-ben itt Rákosmezején állapították
meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt
Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs
patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár
maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi
rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először.
1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó
székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni
békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben
1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt
Látnivalók
* A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon
bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén
most Szent Jakabnak szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.
* A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti
melegfürdőben hasznosítanak, míg hidegforrását ivóvízként hasznosítják.
* A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas
patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a
13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt.
A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.
* Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus
templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben
és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között
barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek
láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva
területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az
1762-es székely mozgalom vezetőjét.
* A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben
állították helyre.
Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.
A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a
Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.
A székelyek ősi gyülekezőhelye, 1039-ben itt Rákosmezején állapították
meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt
Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs
patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár
maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi
rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először.
1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó
székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni
békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben
1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt
Látnivalók
* A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon
bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén
most Szent Jakabnak szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.
* A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti
melegfürdőben hasznosítanak, míg hidegforrását ivóvízként hasznosítják.
* A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas
patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a
13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt.
A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.
* Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus
templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben
és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között
barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek
láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva
területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az
1762-es székely mozgalom vezetőjét.
* A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben
állították helyre.