Erdély

tesa

Állandó Tag
Állandó Tag
bp12.jpg
Kedves durcy!
Gyönyörüek a képek, ezeket te készítetted?
Ha igen, odaírhatnád, hol készültek, milyen nevezetesség, melyik ország?
Előre is kösz
 

brigi03

Állandó Tag
Állandó Tag
Sok a szép kép, sajnos még mindet nem tudom megnézni, talán pár nap múlva. Mi is készülünk Erdélybe a nyáron, remélem össze is jön. Ha így alakul akkor én is teszek be képeket.
 

memi59

Állandó Tag
Állandó Tag
Sajnalom de nem lehet oldalszam szerint megnezni.Mindig visszalep az elsore.Masnal is igy van-e kivancsi vagyok.Irjatok meg es koszonom.Nagyon szep es gratulalok.
 

oeddy

Állandó Tag
Állandó Tag
Tavaly jártam először Erdélyben. Fantasztikus volt. Oly szép táj nincs is talán a földön.
 

isty

Állandó Tag
Állandó Tag
Tavaly jártam először Erdélyben. Fantasztikus volt. Oly szép táj nincs is talán a földön.
Kedves oeddy!
Az Erdelyiek neveben koszonjuk az elismero szavakat.Igazan csodalatos ez a taj es szivesen visszavar az iden is.Gyere es fedezzd fel ujabb csodait.
 
T

Táltos

Vendég
Kedves Fórumozós Társak!

Most olvastam a szomorú hírt, hogy ennek a topiknak a
háziasszonya, OMA a férjével együtt autóbalesetben elhúnyt.

Adózzunk emlékének!

Kedves OMA nyugodj békében!





Őszinte részvétem Családjának!


 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyergyószárhegy

Kilátás a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyból.
Bethlen Gábor is sok időt töltött itt, anyai ágon volt rokonságban a Lázár családdal.
<o:p> </o:p>
 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Békás-szoros

Élmény a lélegzetelállítóan magas sziklafalak között megállni.
Ahol sok a túrista, rögtön bazársor is van. Szinte ugyanazt árulják mindenütt. Lehetne róla vitatkozni, mennyit használ a táj szépségének... de néhány embernek biztosan megélhetést ad.
 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
A Hargitán

A Madarasi-Hargita tetején, 1801 m magasan.
Szerintem állandóan fúj itt a szél, nyáron is meglehetősen hűvös és kellemetlen tud lenni. Érdemes jól felöltözni.
Zetelakáról vállalkozó traktorosok 40 euróért felvisznek egy kisebb csoportot, érdemes igénybe venni, mert a hegyre vezető út járható, de néhol nagyon rossz - az autóban több kár is keletkezhet.
Utána már csak egy kis kellemes gyalogtúra.
 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezer székely leány napja...

... július elején, a csíksomlyói kápolna mellett. Ez a család éppen oda tart (a gyerekkocsiban a kisfiú).
 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Semmi különös,

csak egy vasúti őrház.
Pár napot nyaraltunk Csíkszeredában és környékén. Másoknak is ajánlani tudom, látogassanak el erre (és gazdagítsák ezt a topicot).
 

jlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
Domokos Pál Péter

... szobra a csíksomlyói kegytemplom mellett.
Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Saját nevén kívül írói nevei Gernyeszeghy Ádám, Páldeák Áron.
Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal.
A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, amit az 1916-os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania, Debrecenben végzett egy évet, majd később otthon fejezte be tanulmányait.
A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzőben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer székely leány napja néven a ma is élő rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdtett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától. Gyergyóalfaluba került kántornak. Három esztendeig, 1936-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A bécsi döntés fordulatot hozott az életébe. Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, 1943-ban summa cum laude doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a Bácskába való telepítést.
1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen 1948-ban elbocsátották.
Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezidő alatt Budapesten élt. Egyházaskozár, Szárászpuszta és Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1961) Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.
(Wikipédia).
 
Oldal tetejére