Kedves durcy!
Gyönyörüek a képek, ezeket te készítetted?
Ha igen, odaírhatnád, hol készültek, milyen nevezetesség, melyik ország?
Előre is kösz
Erdély
- Téma inditó oma
- Kezdés dátuma
Gyönyörüek a képek, ezeket te készítetted?
Ha igen, odaírhatnád, hol készültek, milyen nevezetesség, melyik ország?
Előre is kösz
[FONT=arial,helvetica]Kormorán:
A Reménység Temploma[/FONT][FONT=arial,helvetica][/FONT][FONT=arial,helvetica]É[/FONT][FONT=arial,helvetica]nek: Varga Miklós[/FONT][FONT=arial,helvetica][/FONT]
Attachment: A Reménység Temploma - KORMORÁN.pps
A Reménység Temploma[/FONT][FONT=arial,helvetica][/FONT][FONT=arial,helvetica]É[/FONT][FONT=arial,helvetica]nek: Varga Miklós[/FONT][FONT=arial,helvetica][/FONT]
Attachment: A Reménység Temploma - KORMORÁN.pps
Kedves oeddy!
Az Erdelyiek neveben koszonjuk az elismero szavakat.Igazan csodalatos ez a taj es szivesen visszavar az iden is.Gyere es fedezzd fel ujabb csodait.
T
Táltos
Vendég
Kedves Fórumozós Társak!
Most olvastam a szomorú hírt, hogy ennek a topiknak a
háziasszonya, OMA a férjével együtt autóbalesetben elhúnyt.
háziasszonya, OMA a férjével együtt autóbalesetben elhúnyt.
Adózzunk emlékének!
Kedves OMA nyugodj békében!
Kedves OMA nyugodj békében!
Őszinte részvétem Családjának!
Reszvetem.......egy honfitars a nagy vilagbol.
http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdkep07/erd07szl.htm /OMA szülőfaluja Kézdiszentlélek/
Drága Oma ! Pihenésed legyen áldott ! Nagyon kötödtél a szülőföldedhez, Erdélyhez.
Drága Oma ! Pihenésed legyen áldott ! Nagyon kötödtél a szülőföldedhez, Erdélyhez.
> </oA Hargitán
A Madarasi-Hargita tetején, 1801 m magasan.
Szerintem állandóan fúj itt a szél, nyáron is meglehetősen hűvös és kellemetlen tud lenni. Érdemes jól felöltözni.
Zetelakáról vállalkozó traktorosok 40 euróért felvisznek egy kisebb csoportot, érdemes igénybe venni, mert a hegyre vezető út járható, de néhol nagyon rossz - az autóban több kár is keletkezhet.
Utána már csak egy kis kellemes gyalogtúra.
A Madarasi-Hargita tetején, 1801 m magasan.
Szerintem állandóan fúj itt a szél, nyáron is meglehetősen hűvös és kellemetlen tud lenni. Érdemes jól felöltözni.
Zetelakáról vállalkozó traktorosok 40 euróért felvisznek egy kisebb csoportot, érdemes igénybe venni, mert a hegyre vezető út járható, de néhol nagyon rossz - az autóban több kár is keletkezhet.
Utána már csak egy kis kellemes gyalogtúra.
Domokos Pál Péter
... szobra a csíksomlyói kegytemplom mellett.
Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Saját nevén kívül írói nevei Gernyeszeghy Ádám, Páldeák Áron.
Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal.
A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, amit az 1916-os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania, Debrecenben végzett egy évet, majd később otthon fejezte be tanulmányait.
A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzőben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer székely leány napja néven a ma is élő rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdtett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától. Gyergyóalfaluba került kántornak. Három esztendeig, 1936-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A bécsi döntés fordulatot hozott az életébe. Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, 1943-ban summa cum laude doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a Bácskába való telepítést.
1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen 1948-ban elbocsátották.
Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezidő alatt Budapesten élt. Egyházaskozár, Szárászpuszta és Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1961) Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.
(Wikipédia).
... szobra a csíksomlyói kegytemplom mellett.
Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Saját nevén kívül írói nevei Gernyeszeghy Ádám, Páldeák Áron.
Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal.
A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, amit az 1916-os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania, Debrecenben végzett egy évet, majd később otthon fejezte be tanulmányait.
A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzőben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer székely leány napja néven a ma is élő rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdtett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától. Gyergyóalfaluba került kántornak. Három esztendeig, 1936-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A bécsi döntés fordulatot hozott az életébe. Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, 1943-ban summa cum laude doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a Bácskába való telepítést.
1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen 1948-ban elbocsátották.
Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezidő alatt Budapesten élt. Egyházaskozár, Szárászpuszta és Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1961) Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.
(Wikipédia).
Felix-furdo
Hasonló témák
