Domokos Pál Péter
... szobra a csíksomlyói kegytemplom mellett.
Domokos Pál Péter (
Csíkvárdotfalva,
1901.
június 28. –
Budapest,
1992.
február 19.) tanár, történész,
néprajzkutató, a
csángók történetének, kultúrájának kutatója. Saját nevén kívül írói nevei Gernyeszeghy Ádám, Páldeák Áron.
Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a
csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló
moldvai csángókkal.
A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, amit az
1916-os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania,
Debrecenben végzett egy évet, majd később otthon fejezte be tanulmányait.
A
csíkkarcfalvi tanítóskodás után
Krajovában a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után
1926-ban hazatért, és
Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzőben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a
népviseletet,
néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón
Ezer székely leány napja néven a ma is élő rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott
Bartók és
Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor,
1929-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdtett
Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától.
Gyergyóalfaluba került
kántornak. Három esztendeig,
1936-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A
bécsi döntés fordulatot hozott az életébe.
Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak,
1943-ban
summa cum laude doktorált
néprajzból, Kelet-Európa történelméből és
magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A
bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán
Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a
Bácskába való telepítést.
1944 őszén családjával Budapestre menekült,
1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen
1948-ban elbocsátották.
Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezidő alatt Budapesten élt.
Egyházaskozár, Szárászpuszta és
Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az
ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (
1961) Budapesten a
József Attila Gimnáziumban, és a
Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.
(Wikipédia).