Világszerte milliók adatait gyűjtötte be egy kínai cég, megszereztük a magyar célpontok listáját

Politikusoktól és családtagjaiktól jelenlegi és volt diplomatákon, állami cégvezetőkön át kis startupok alapítóiig több mint hétszáz magyar név tűnik fel abban az adatbázisban, amely egy államközeli kínai cégtől szivárgott ki még szeptemberben. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire veszélyes a Zhenhua Data világszerte több millió ember jórészt nyilvános információit összegyűjtő adatbázisa, de a szakértők szerint hírszerzési célokat szolgáló gyűjtemény ritka betekintést ad a kínai adatipar működésébe.

Mára már közhely, hogy Kína technológiai eszközök sokaságával tömegesen megfigyeli a saját állampolgárait. Arról azonban ritkábban esik szó, hogy a kínai adatgyűjtés a világ többi részén is aktívan folyik, még ha nem is arcfelismeréssel és térfigyelő kamerákkal, hanem az internetről származó nyilvános adatok begyűjtésével. Ebbe a kevésbé látványos, de annál kiterjedtebb megfigyelő tevékenységbe enged bepillantást egy nemrégiben kiszivárgott adatbázis. Ennek a magyar vonatkozású részleteit mutatjuk be cikkünk második felében, de előbb nézzük, pontosan mi és honnan szivárgott ki, és miért érdekes ez egyáltalán.



Egy kis ízelítő
Az Overseas Key Information Database (OKIDB, külföldi kulcsinformációs adatbázis) híre szeptember közepén járta be a világot. Az adatbázist a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű, 2017-ben alapított cég állította össze, és a világ számos országának politikusairól, katonai tisztviselőiről, hírességeiről tartalmaz adatokat. Az nem világos, hogy pontosan milyen kapcsolatban áll a Zhenhua Data a kínai állammal, illetve hogy utóbbi igénybe veszi-e egyáltalán a szolgáltatásait, de az biztos, hogy az adatbázis a cég állítása szerint világszerte 2,4 millió emberről és 650 szervezetről tartalmaz információt. Ennek egy része szivárgott ki a közelmúltban. (A Zhenhua Data semmilyen médiamegkeresésre nem válaszolt, de azóta az adatbázisra utaló minden nyomot töröltek.)

Az OKIDB-t egy Christopher Balding nevű amerikai Kína-kutató kapta kézhez, aki 2018-ig a Pekingi Egyetemen dolgozott, de miután nem érezte magát tovább biztonságban, Vietnámba tette át a székhelyét. Onnan tért most haza az Egyesült Államokba, szintén biztonsági okokból. Balding állítása szerint egy kínai forrás juttatta el neki a sérült adatbázist, amelyet aztán egy ausztrál kiberbiztonsági cégnek, az Internet 2.0-nak adott át. Nekik sikerült visszaállítaniuk az adatok nagyjából 10 százalékát, körülbelül 250 ezer rekordot. A megfigyeltek között 52 ezer amerikai, 35 ezer ausztrál és közel 10 ezer brit személy adatai találhatók meg – és több mint 700 magyaré is.

Bár az adatbázis közzétevői egyértelműen szivárogtatásként keretezik a történetet, Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő, az ITBN konferencia alapítója a Telexnek azt mondta, több kutató elképzelhetőnek tart más magyarázatot is:

„A szakmában olyan hangokat is hallani, hogy ez az adatbázis valójában nem egy kiszivárogtató által juthatott ki, hanem megtalálták a neten. Van olyan megbízható kutató, aki szerint lehet, hogy ez valójában egy ott felejtett demo adatbázis. Eszerint ez a cég lehet, hogy még csak szeretett volna a hírszerzésnek dolgozni, és előfordulhat, hogy ezzel az adatbázissal akarták demonstrálni, hogy mire képesek, ha megbízzák őket.”

Nem az adatok, hanem a kapcsolatuk a lényeg
Az Internet 2.0 értékelése szerint az adatok körülbelül 80 százaléka származik nyílt, szabadon hozzáférhető online forrásokból: különféle közösségimédia-felületekről, olyan üzleti aggregátor oldalakról, mint a Crunchbase vagy a Factiva, illetve a médiából és bűnügyi nyilvántartásokból.

Az adatbázisban szereplők nagy részéről csak ilyen, saját maguk által megosztott adatok találhatók. Ugyanakkor a közösségi oldalakon hiába nyilvános sok adat, ezek tömeges begyűjtését és felhasználását a közösségi cégek szabályzata kifejezetten tiltja. A nagy amerikai közösségi cégek mind meg is erősítették, hogy a Zhenhua Data sem hozzáférést, sem engedélyt nem kapott az adataik leszüretelésére, amit el is ítélnek.

Az adatok maradék 20 százaléka offline vagy nehezen hozzáférhető online forrásokból származik, de jórészt szintén olyan adatokról van szó, amelyeket a felhasználók osztottak meg a közösségi oldalakkal vagy hirdetőkkel, még ha nem is feltétlenül nyilvánosan. Ezeknek a felhasználása a világ nagy részén jogellenesnek minősülne.

Az adatok egy részéről a kutatók sem tudják, honnan származik, és hogy jutott hozzá a cég, az ilyen adatoknál nem zárható ki, hogy lopottak.

Első hallásra nem tűnik olyan veszélyesnek, hogy valakiről a világ másik felén begyűjtik, amit amúgy is megosztott magáról. De valójában ezek az ártalmatlannak tűnő adatok jóval értékesebbek lehetnek egy hírszerzőnek vagy kiberbűnözőnek, mint gondolnánk – kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy maguk a közösségi cégek is jóval több mindent tudnak rólunk a saját magunk által megosztott adataink alapján, mint hisszük.

A nyílt forrású hírszerzés (open-source intelligence, OSINT) azoknak az információknak a begyűjtése és elemzése, amelyek nyilvánosan hozzáférhetők, csak persze tudni kell az adatok tömegéből felkutatni és kiválasztani, ami valóban érdekes, és ezeket megfelelően feldolgozni és összekapcsolni a releváns információ kinyeréséhez, ami a big data korában egyáltalán nem triviális feladat.

„Ha valakinek letöltjük az internetről a különböző paramétereit, arra még lehet vállat rándítani, hogy persze, kint van a LinkedInen meg a Facebookon. A dolog onnantól izgalmas, hogy ezeket az adatokat hogyan rendszerezik, hogyan kötik őket egymáshoz, ki az illető családja, milyen kapcsolatban van más emberekkel – csupa olyasmi, amivel esetleg zsarolható. Mi magunk is összekapcsolgatjuk a saját rokonainkat és ismerőseinket magunkkal, ez végigkövethető ezeken az adatbázisokon, és ezáltal olyan információkat lehet kikotyvasztani belőlük, amit mi magunk sem feltétlenül gondoltunk, hogy kijöhet. Egy hírszerző nagyon sok mindent ki tud ezekből főzni” – mondta Keleti Arthur.

Tényleg hírszerzők lehetnek
Ezzel el is jutottunk odáig, hogy mi lehet a Zhenhua Data adatgyűjtésének a célja. Közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy a cég a kínai államnak dolgozik, de korábban a weboldalukon és más anyagaikban is azt állították, hogy az ügyfeleik katonai, biztonsági, hírszerzői és más állami intézmények. Az Internet 2.0 kutatói az adatbázis elemzéséről írt összegzésükben azt állítják, a cégről és az alkalmazottairól végzett háttérellenőrzésük ezt alá is támasztja. Szintén egybevág ezzel az, hogy a Zhenhua Data vezérigazgatója, a korábban az IBM-nél is megfordult Vang Hszüe-feng (Wang Xuefeng) a WeChat nevű kínai közösségi felületen támogatólag nyilatkozott a dezinformációs kampányokat és kibereszközöket is magában foglaló hibrid hadviselésről.

„A cég weboldala már nem elérhető szeptember 9. óta, de egy 2019-es archívum azt mutatja, hogy van rajta egy utalás erre az adatbázisra. Ott látszik, hogy a hozzáféréseket kategóriákra bontották: politikai, katonai, médiaszereplők és think tankek. Ez is azt bizonyítja, hogy különböző felhasználású hírszerzési céllal összerakott adatbázisról lehet szó” – mondta Keleti Arthur.

„Ha egy ehhez hasonló adatbázis kiszivárog, és megtalálható a neten, akkor viszont ahhoz nyilván nemcsak a hírszerzők férnek hozzá, hanem már a kiberbűnözők is. Ezért ez nagy felelősség azoknak, akik ilyeneket összeállítanak”

– tette hozzá. Ilyen incidensre egyébként épp Kína szolgáltatott példát tavaly februárban, amikor több millió, ujgur kisebbséghez tartozó megfigyelt személy adatait felejtette őrizetlenül a neten.

Csak a nyers adatok
Arról megoszlanak a vélemények, hogy maga az adatbázis mennyire hasznos vagy veszélyes. A Washington Post például megmutatta egy szakértőnek, aki szerint akadhatnak benne kincsek, de alapvetően nem elég hasznos katonai vagy hírszerzési célokra.

A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy csak a nyers adatok kerültek ki, a rájuk épülő szoftver, amely a feldolgozásukat és az alkalmazásukat végzi, nem. Ezt az Internet 2.0 kutatói sem kapták kézhez, így részletesebben elemezni sem tudták, de egy nyitva felejtett szerveren volt alkalmuk belepillantani és képernyőmentéseket készíteni. Az elmondásuk alapján a szoftver gazdag funkcionalitást ad hozzá az adatbázishoz. Láttak például egy olyan felületet, amely az amerikai katonai létesítményekből közzétett Twitter-bejegyzéseket helyezi el térképen, az időpont megjelölésével, hogy követni lehessen vele a bázisok körüli mozgolódást.

A katonák közösségimédia-használatának a banális veszélyeire egyébként több látványos példát is láthattunk az elmúlt néhány évben. 2018-ban rögtön két ilyen is történt: előbb a Strava nevű fitneszappról derült ki, hogy a felhasználói aktivitást mutató anonim térképről vissza lehetett fejteni titkos bázisok elhelyezkedését; fél évvel később egy másik fitneszappal, a Polarral fordult elő hasonló.

Kis magyar OKIDB
Az OKIDB magyarországi vonatkozású részletét az Internet 2.0-tól kértük el és kaptuk meg. Az adatbázisban kicsivel több mint 700 magyar található. A pontos számot nehéz megmondani, mert az adatokból nem minden esetben derül ki egyértelműen, hogy duplikált bejegyzésről vagy csak névazonosságról van-e szó, illetve a magyarországi listán nem is mindenki magyar állampolgár. És azt se felejtsük, hogy mindössze a teljes adatbázis tizedének magyar szekciójáról van szó, feltehetően ennél jóval több hazai személy került be.

Az adatbázisban a különféle közösségi profilok és az üzleti adatbázisok linkjei mellett szerepelnek olyan adatok is, mint a születési idő, telefonszám, emailcím, lakcím, családi állapot, pártállás és hasonlók. Több személyhez képet is mellékeltek, illetve található egy leírás és megjegyzések, hogy miért lehet érdekes az illető. Azért az látszik, hogy nem Magyarország állhatott az adatgyűjtés fókuszában, mert a listán szereplők közül többeknél csak a név szerepel, illetve az adatbázis sérülésének magyar adatok is áldozatává válhattak.

Nem is túl friss az adatbázis: a magyar bejegyzéseket 2018 július–augusztusában hozták létre, és 2018 októberében frissültek utoljára. Az sem minden esetben világos, mi alapján válogathatták a célpontokat, mert bizonyos üzleti szektorok teljesen kimaradtak. Vannak aktívnak és inaktívnak jelölt személyek, de még ezen belül is találni nehezen érthető választásokat. Szerepel például a listában Apró Antal néhai kommunista politikus, Dobrev Klára DK-s politikus nagyapja, aki 1994-ben halt meg.

Kubatovtól Hagyóig
Az adatbázis azonban így is tanulságos válogatás, már csak azért is, mert képet adhat arról, milyen pozíciók, melyik szereplők lehetnek érdekesek egy hírszerzői adatbázis összeállítójának.

Található benne szakszervezeti vezető, egyetemi oktató, ma is aktív, országos ismertségű kormánypárti és ellenzéki politikusok, kevésbé ismert országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, már visszavonult prominens politikusok, volt államtitkárok, korábbi nagykövetek, politikusok házastársai, gyerekei, cégvezetők, nagyvállalatok igazgatósági tagjai, cégalapító vállalkozók, startupperek, kockázatitőke-befektető cégek vezető munkatársai, illetve bűnözők is. Magánemberek, közéleti relevanciával nem bíró vállalkozók neveit nem idézzük, de a teljesség igénye nélkül nézzünk néhány ismertebb szereplőt. Az adatbázisban szereplő aktív politikusok között megtalálható:
  • Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató, maga is ismert listázó;
  • Budai Gyula korábbi államtitkár, miniszteri biztos;
  • Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár;
  • Varga Judit igazságügyi miniszter;
  • Nagy István agrárminiszter;
  • Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója;
  • Kovács József nemzeti információs államtitkár, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgatója;
  • Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár;
  • Szeneczey Balázs, 2012-től 2018-ig Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes volt, ezután a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. jogelődjének) vezérigazgatójaként dolgozott;
  • Soltész Miklós (KDNP) egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár
  • Gondos Judit közigazgatási államtitkár;
  • Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár
  • Kovács Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, 1990 és 2011 között Pápa polgármestere, 2014 és 2018 között a Miniszterelnökség államtitkára;
  • Michl József fideszes tatai polgármester;
  • Mátrai Márta (Fidesz), az országgyűlés háznagya;
  • Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke;
  • Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja;
  • Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere;
  • Hiller István, az MSZP korábbi elnöke, egykori oktatási és kulturális miniszter;
  • Szitka Péter, Kazincbarcika MSZP-s polgármestere;
  • Burány Sándor, a Párbeszéd frakciójában ülő MSZP-s politikus;
  • Gerstmár Ferenc, LMP, veszprémi önkormányzati képviselő, korábban a pártja belügyi kabinetvezetője;
  • Gyöngyösi Márton, jobbikos európai parlamenti képviselő, a párt elnökhelyettese.
Néhány említésre érdemes volt politikus:

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős volt államtitkára;
  • Vantara Gyula, fideszes országgyűlési képviselő és 2006 és 2014 között Békéscsaba polgármestere, egy évvel később a fideszes többségű helyi képviselő-testület jelentette fel hűtlen kezelés gyanújával;
  • Nyitrai Imre szociológus-szociálpolitikus, 2018-ig több Orbán-kormány alatt is szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár volt;
  • Závogyán Magdolna, 2018 júniusáig kultúráért felelős helyettes államtitkár, amíg Orbán Viktor összeférhetetlenség miatt felmentette;
  • Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi stratégiai államtitkára;
  • Poprády Géza volt közigazgatási államtitkár;
  • Répássy Róbert volt igazságügyért felelős államtitkár;
  • Zámbori Mihály volt helyettes államtitkár;
  • Kiszely Katalin volt helyettes államtitkár;
  • Balázs Péter volt külügyminiszter;
  • Székely Tamás volt egészségügyi miniszter;
  • Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, volt belügyminiszter;
  • Békesi László volt pénzügyminiszter;
  • Hagyó Miklós, Budapest egykori MSZP-s főpolgármester-helyettese, aki hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott;
  • Ipkovics György, volt szombathelyi MSZP-s polgármester;
  • Gál J. Zoltán korábbi MSZP-s államtitkár;
  • Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke.
Orbán Viktor egyik lányától Botka László feleségéig számos politikusi családtag is szerepel az adatbázisban, de őket nem részletezzük, hiszen nem közszereplők.

Jelenlegi és egykori diplomaták is szerepelnek az adatbázisban:

Kumin Ferenc, a második Orbán-kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára, jelenleg londoni nagykövet;
  • Györkös Péter németországi nagykövet;
  • Konkoly Norbert moszkvai magyar nagykövet;
  • Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet, korábban nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár;
  • Mátis Viktor ankarai magyar nagykövet;
  • Szabó László Zsolt új-zélandi nagykövet;
  • Diczházi Gábor litvániai nagykövet;
  • Teleki Szilárd Almati volt, São Paulo jelenlegi főkonzulja;
  • Horváthné Fekszi Márta, 2010 előtt volt Los Angeles-i főkonzul, külügyi államtitkár és New York-i ENSZ-nagykövet is, illetve egy moszkvai ingatlanügy később felmentett vádlottja – az adatbázisba ez utóbbi miatt került be;
  • Bucsi-Szabó Edit korábbi ecuadori nagykövet;
  • Szíjjártó Csaba volt brazíliai nagykövet;
  • Noszkó-Horváth Péter volt litvániai nagykövet;
  • Horvát János újságíró, korábbi kubai nagykövet;
  • Berényi János, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) korábbi vezérigazgatója, volt stuttgarti főkonzul;
  • Hendrich Balázs, egykor isztambuli főkonzul, majd a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója, októbertől a Mathias Corvinus Collegium karrierirodájának igazgatója.


Állami cégek, intézmények egykori és jelenlegi vezetői:

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
  • Borbély László András, a Magyar Államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese;
  • László Pál, a MÁV-HÉV Zrt. korábbi vezetője, a Budapest–Belgrád vasútvonal építéséért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója;
  • Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja;
  • Fömötör Barna, az MNB főigazgatója;
  • Balog Ádám, az MNB volt alelnöke, jelenleg az MKB Bank elnök-vezérigazgatója;
  • Hegmanné Nemes Sára korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkár; jelenleg a Magyar Posta igazgatóságának elnöke;
  • Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgató-helyettes, korábban befektetési elnökhelyettese;
  • Galambos István, az MTVA Program Főigazgatóságának vezetője;
  • Zanathy János, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöke;
  • Holló András egykori alkotmánybíró;
  • Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke;
  • Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia, majd a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal volt elnöke, friss pártelnök;
  • Aba Botond korábbi BKV-vezér;
  • Dabóczi Kálmán volt BKK-vezér;
  • Horváth Gergely Domonkos, aki többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója is volt, de az adatbázisban a Richternél korábban betöltött igazgatósági tagságával szerepel, jelenleg a Gránit Bank igazgatóságának tagja;
  • Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi vezérigazgatója;
  • Lengyel Gyula, az MVM korábbi elnöke;
  • Márton Péter, az MVM igazgatóságának korábbi tagja;
  • Izsáki Mihály, az MVM volt jogi és igazgatási igazgató.
Néhány érdekesebb szereplő az üzleti életből:

Szemerey Szabolcs, Matolcsy György jegybankelnök másod-unokatestvére, Szemereyné Pataki Klaudiának, Kecskemét fideszes polgármeserének férje, a jegybanki alapítványok által alapított cég, a kecskeméti Neumann János Egyetem építését és szervezését koordináló KEDO Zrt. vezérigazgatója;
  • Aczél Zoltán osztrák-magyar lobbista, az adatbázisban azzal érdemelte ki a helyét, hogy 2016-ban őrizetbe vették Budapesten, mert a gyanú szerint 2006-ban az Alstom nevében kenőpénzt adott át több magyar politikusnak, hogy biztosítsa a metrókocsik szállítására vonatkozó szerződést a francia cégnek. A vesztegetés mellett pénzmosással és hűtlen kezeléssel is vádolták. A korábban balliberális üzleti körökhöz sorolt vállalkozó azóta a Mészáros-Szíjj rendszerbe is hatékonyan belesimult a Belfry-cégegyüttese révén.
  • a Zwack-család több tagja;
  • Bazsó Gábor Karotta, az Index.hu korábbi kreatív igazgatója, ma a Totalcar ügyvezetője;
  • Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) magyarországi irodájának vezetője;
  • Borbély Attila, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara felügyelőbizottsági elnöke.
(Cikkünk megjelenése után a Szabadeurópa.hu is írt az adatbázisról, a fenti listát frissítettünk néhány általuk kiszúrt névvel is.)

Azért nem Cambridge Analytica 2
Az OKIDB jelentőségét nehéz megítélni, mert még a kiszivárgása után is viszonylag keveset tudunk róla. Volt olyan szakértő, aki a mostani esetet egyenesen a Cambridge Analytica-botrányhoz hasonlította, amikor a politikai tanácsadócég illetéktelenül fért hozzá 87 millió Facebook-felhasználó személyes adataihoz, amelyeket politikai kampányokban használt fel.

Keleti Arthur szerint ez az összehasonlítás azért túlzás, már csak a két eset különböző léptéke miatt is:

„Szerintem nem eszik ilyen forrón a kását. Eleve csak 2,4 millió rekordról van szó, de csak pár százezret tudtak kihalászni belőle, mert állítólag sérült volt az adatbázis. Én a kettőt nem említeném egy lapon, ez szerintem messze nem ilyen erejű. Csak ebben a hónapban már bőven szivárgott ennyi adat. Elég megnézni a Haveibeenpwned gyűjtését: eddig októberben már történt egy 2,8 milliós és egy 500 ezres szivárgás. Az OKIDB talán inkább attól lett ilyen érdekes, hogy most belenézhettünk, mi van a kolbászban"

– mondta, arra utalva, hogy a most kiszivárgott adatbázis olyan helyre engedett betekintést, ahová ritkán van alkalmunk bepillantani: a kínai digitális megfigyelő gépezet belsejébe.

TELEX

uploads-images-20201013-1602579377-temp-ijaaee-815-543-zc.jpg
 
nem változott semmi, ma is azt állítom, hogy nyílt adatok és hogy egyes webboldal üzemeltetőknek nem tetszik, sőt elítélik az adataik "leszűrését"... szóval bosszankodhatnak, de ennyi az egész.

Ismétlem a cikkben szó sincs, hogy konkrétan milyen adatokat gyűjtöttek össze a webboldalakról, elvégre a születési idő, telefonszám, emailcím, lakcím, családi állapot, pártállás nem érdekes egy hírszerzőnek .

szerintem a kínai hírszerzés, kicsit magasabb szinten van.

Hadházyék 680 ezer aláírást gyűjtöttek össze az Európai Ügyészség mellett

7JX9ma6Bt8Gr1DEqus.jpeg


Az aláírók személyesen kézzel töltötték ki az íveket, tudva és akarva mit tesznek:
Erre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított a politikus aláírásgyűjtése miatt, :eek:

A kínaiak adatgyűjtéséhez annyit, hogy hozzáférhető adatok nem azt jelentik, hogy tulajdonba vehetők.
A parkolóban levő autókat sem lehet elvinni azért mert nyilvános területen áll. :)
 
Én jobban örülnék annak ha a politikusainkat gyűjtenék be és nem az adataikat....,a nagy részük úgy se ér semmit.:D
Gondolom Kínában is van Gulag,ott tudnának teljesíteni,amiben kell!:D
 
A kínaiak adatgyűjtéséhez annyit, hogy hozzáférhető adatok nem azt jelentik, hogy tulajdonba vehetők.

na ne viccelj már, ha webboldalakról, ősszegyűjtöm az információt, hogy minél többet tudjak, minél jobban felkészült legyek, az már kémkedés? Ki a csoda tiltja, hogy pélául az alábbi oldalról lemásoljam a saját adatbázisomba az informácókat?
https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/197595/ANNA+JULIA_DONATH/home

sőt ingyen adják, excel formátumban, még büszkék is rá
excel.jpg
 
Utoljára módosítva:
na ne viccelj már, ha webboldalakról, ősszegyűjtöm az információt, hogy minél többet tudjak, minél jobban felkészült legyek, az már kémkedés? Ki a csoda tiltja, hogy pélául az alábbi oldalról lemásoljam a saját adatbázisomba az informácókat?
A gyűjtőoldalon ott van egy adatvédelmi szabályzat menüpont (amiből ki kell derüljön, hogy készíthetsz-e róla másolatot,, mire használhatod)...
https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/197595/ANNA+JULIA_DONATH/home

sőt ingyen adják, excel formátumban, még büszkék is rá
Mellesleg a "véletlenül" kiválasztott képviselőnőnek nincs leadott önéletrajza.
De, ha lenne és pl tartalmazná a gyermekei nevét, akiknek a Tiktok, FB vagy Twitter oldala tartalmazna bizonyos utalást a nemi irányultságára, azáltal a képviselő zsarolhatóvá/ befolyásolhatóvá válna. De ugyanez lenne a helyzet, ha a gyerek megfigyelésén keresztül bármilyen kompromittáló információhoz jutnának (pl kábszer).

De, hogy még nyilvánvalóbb legyen, vajon a választásokon kitöltött ajánlólapokat szerinted miért nem szabad lemásolni? (Az sem tartalmaz csak nevet, lakcímet és szszámot...)
 
De, hogy még nyilvánvalóbb legyen, vajon a választásokon kitöltött ajánlólapokat szerinted miért nem szabad lemásolni? (Az sem tartalmaz csak nevet, lakcímet és szszámot...)
mert azok nem a nyivánosságnak vannak szánva, de például ha az illető kiragaszt egy lakáshírdetést elérhetőséggel, telefonszámmal az már publikus, másolható, direkt az az érdek minél többen megismerjék.
 
mert azok nem a nyivánosságnak vannak szánva, de például ha az illető kiragaszt egy lakáshírdetést elérhetőséggel, telefonszámmal az már publikus, másolható, direkt az az érdek minél többen megismerjék.

Vagy nem akarod érteni vagy nem érted.

Természetesen tárolhatsz személyes adatokat valakiről akit az interneten találsz csak nem dögivel és nem örökké.

Minden embernek legalabb 1000 ismerőse van még ezek adatait sem tarolhatod a számítógépeden.

Természetesen vannak adatbankok ennél nagyobb kapacitással de ezeknek van un. "Adatvédelmi megbízottja" aki felügyeli hogy nem élnek vissza az adatokkal.

De ez ügye csak jogállamban van Kubatov lista az magyar kormany specialitása. :)
 
Vagy nem akarod érteni vagy nem érted.

Természetesen tárolhatsz személyes adatokat valakiről akit az interneten találsz csak nem dögivel és nem örökké.
Nahát micsoda szakszerü meghatározás!
Szerintem meg, annyi publikus infót tárolok amennyit csak képes vagyok és ameddig kedvem tartja.

Minden embernek legalabb 1000 ismerőse van még ezek adatait sem tarolhatod a számítógépeden.

mert Ernoe mondja? Mondd már ki tilthatja meg, hogy elekrtonikus formátumban pédául telefonkönyveket tároljak a számítógépemen.

De ez ügye csak jogállamban van Kubatov lista az magyar kormany specialitása. :)
lista mindenhol van:
https://legacy.gscdn.nl/archives/images/soroskooptbrussel.pdf
 
Én valamit nem értek, de biztosan én vagyok a hülye.

A szabadságszeretö hös amerikai szolgálatok vagy 70 - azaz hetven - éve gyüjtik pl. az Ördöghegyröl Berlinböl, Aibingból,meg meg, az összes adatot pl. az Echelon rendszeren keresztül. Azon senki nem akadt fenn.
Az összes ami kommunikációs termék "hazatelefonál". Microsoft,Apple, HP, meg, meg. Azon nem akad fenn senki.
Az NSA lehallgatja a német kormánytagok+82 millio ´polgár, cég összes hivását, adatait, titkositott telefonjait. Azon nem akad fenn senki (érthetö is, No. nem szuverén állam). igy néz ki az Echelon cucc:
Echelon_Field_Station_81_in_Bad_Aibling.jpg


Berlinben meg igy néz ki:
Abhoerstation-Teufelsberg-Berlin-Kalter-Krieg-und-Graffiti-movelimits.de-Blick-auf-den-Teufelsberg.jpg


Ezen nem akad fenn senki,.
Most a kinaiak /is/ gyüjtenek. Állitólag. Mondják. Ez megér egy felháborodást. Legyen tölem is egy fujj.:rolleyes2:. Gondolkozom azon, hogy a Kinai Népköztársaság Bp-i Nagykövetségén erélyes tiltakozásomnak jegyzékben adjak hangot.
 
Utoljára módosítva:
Nahát micsoda szakszerü meghatározás!
Szerintem meg, annyi publikus infót tárolok amennyit csak képes vagyok és ameddig kedvem tartja.

mert Ernoe mondja? Mondd már ki tilthatja meg, hogy elekrtonikus formátumban pédául telefonkönyveket tároljak a számítógépemen.

lista mindenhol van:
https://legacy.gscdn.nl/archives/images/soroskooptbrussel.pdf

Személyes adatokat csak akkor lehet
- gyűjteni,
- tárolni,
- megváltoztatni,
- feldolgozni,
- továbbítani
- vagy bármilyen más módon felhasználni,
ha ezt a törvény megengedi, vagy ha az érintett személy beleegyezett.

A személyes adatok puszta tárolása feldolgozást jelent !!

ezért az általános adatvédelmi rendelet és az adatvédelmi törvény rendelkezései alá tartoznak.

Tehát Megfelelő jogalapnak kell léteznie a személyes adatok törvényileg megfelelő tárolásához.
 
Én valamit nem értek, de biztosan én vagyok a hülye.

A szabadságszeretö hös amerikai szolgálatok vagy 70 - azaz hetven - éve gyüjtik pl. az Ördöghegyröl Berlinböl, Aibingból,meg meg, az összes adatot pl. az Echelon rendszeren keresztül. Azon senki nem akadt fenn.
Az összes ami kommunikációs termék "hazatelefonál". Microsoft,Apple, HP, meg, meg. Azon nem akad fenn senki.
Az NSA lehallgatja a német kormánytagok+82 millio ´polgár, cég összes hivását, adatait, titkositott telefonjait. Azon nem akad fenn senki (érthetö is, No. nem szuverén állam). igy néz ki az Echelon cucc:
Echelon_Field_Station_81_in_Bad_Aibling.jpg


Berlinben meg igy néz ki:
Abhoerstation-Teufelsberg-Berlin-Kalter-Krieg-und-Graffiti-movelimits.de-Blick-auf-den-Teufelsberg.jpg


Ezen nem akad fenn senki,.
Most a kinaiak /is/ gyüjtenek. Állitólag. Mondják. Ez megér egy felháborodást. Legyen tölem is egy fujj.:rolleyes2:. Gondolkozom azon, hogy a Kinai Népköztársaság Bp-i Nagykövetségén erélyes tiltakozásomnak jegyzékben adjak hangot.

- A DDR idejében nem igen volt Handy, a vezetékes telefonokat meg nem lehet a levegöböl lehallgatni.
- A hideg-háboru pedig feljogosított bennünket a katonai mozgások figyelésére, az első csapás miatt
- A lehallgatás mindkét irányba ment, hogy ki volt a "gonosz és ki a jó" azt ügye nem kell megvilágítanom. :D
 
Személyes adatokat csak akkor lehet
- gyűjteni,
- tárolni,
- megváltoztatni,
- feldolgozni,
- továbbítani
- vagy bármilyen más módon felhasználni,
ha ezt a törvény megengedi, vagy ha az érintett személy beleegyezett.

a törvény nem tiltja, sőt kimondja "A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal." ... tehát a polgárnak nincs joga titkolózni ;)
a másik lényeges dolog "rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére" .... szóval ahogy írtam az előbb ha 100.000 telefonszámot, elérhetőséget tartalmazó adabázisom van, semmi gond.
 
Utoljára módosítva:
- A lehallgatás mindkét irányba ment, hogy ki volt a "gonosz és ki a jó" azt ügye nem kell megvilágítanom. :D
nem véletlenül kell elhagyniuk az amerikai csapatoknak Németországot ;)
Sőt ha nem sikerül rendesen megszervezniük a következő államcsínyt se, a törököktől is menniük kell.
 
Utoljára módosítva:
Manapsag olyan szigoru adatvedelmi eloirasoknak kell megfelelni ugy webes mint ceges stb formatumot uzemeltetoknek hogy orulnek ha megusszak buntetesek nelkul.
Meg minket is szamonkertek pedig mi szinte semmilyen adatot nem kerunk,es nem adunk ki meg nekik se, igaz mi nem vagyunk a kormanyszivecsucske.
 
a törvény nem tiltja, sőt kimondja "A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal." ... tehát a polgárnak nincs joga titkolózni ;)
a másik lényeges dolog "rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére" .... szóval ahogy írtam az előbb ha 100.000 telefonszámot, elérhetőséget tartalmazó adabázisom van, semmi gond.

Ok, te az EU általános adatvédelmi rendeletéből idéztél. Nézzük meg 3 nyelven.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679&from=de
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679&from=de
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679&from=de
-----------------
Nem vagyok nyelvész de bántja a fülemet a különbség, szerintem németül és angolul jobban, egyértelműen hangzik a dolog
Ez a pont ügye a személyes adatok védelméről szól a tagállamok közötti adatcsere folytán

(4) A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani.
A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti.


Sehol sem találtam amit irtál, hogy "... tehát a polgárnak nincs joga titkolózni" ?

Én azt olvasom ki belőle, hogy személyes adatokat csak akkor lehet gyűjteni, tárolni, megváltoztatni, feldolgozni, továbbítani vagy bármilyen más módon felhasználni, ha ezt a törvény megengedi, vagy ha az érintett személy beleegyezett.

Ez nem jelenti azt, hogy "Ne írjon fel rendőr bácsi" de azt, hogy a rendőr bácsi sem adhatja tovább az adataidat egy neonáci chaten, mint ahogy az Németországban megtörtént.

A privát személyek adatbankjaira vonatkozó pontot (18) csak félig idézted. Itt van az egész

(18) Ez a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon törté ő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják.

A rendelet valóban megengedi, hogy személyes adatokat tároljál privát használatra (családfa, baráti kör, szociális háló akikkel levelezel... ) feltéve nem tiltottak le a levélládájukról :D

Kifelejtetted viszont, hogy a paragrafus végén van egy "de"

Németül és angolul precízebb a fogalmazás: "Diese Verordnung gilt jedoch für die Verantwortlichen oder Auftragsverarbeiter, die die Instrumente für die Verarbeitung personenbezogener Daten für solche persönlichen oder familiären Tätigkeiten bereitstellen. "

A "gondolati szabadságot" csak a vallások büntetik, az állami törvények csak tettekre reagálnak.
- Mondjuk azt, hogy betörnek hozzád és elviszik a számitógépedet, vagy hacker feltöri a számitógépedet
- akkor viszont jön ez a "de", ami azt jelenti te vagy akit megbiztál az adatkezeléssel felelöségre vonható
 
nem véletlenül kell elhagyniuk az amerikai csapatoknak Németországot ;)
Sőt ha nem sikerül rendesen megszervezniük a következő államcsínyt se, a törököktől is menniük kell.

Az amerikai adminisztráció szerint azért hagyja el Németországot 12.000 amerikai katona, mert Németország keveset tesz a NATO érdekében, lehallgatásról, Berlinről, elzavarásról egy szó sincs. :)

50156989_7.png


Ellenkezőleg nagyon sokan sajnálják, hogy elmennek innen a katonák mert a többségük családostul van itt és ezek nagyon jól integrálódottak Németországba, gazdasági de mindenekelőtt szociális, kulturális baráti kapcsolatok mennek tönkre - érvelnek.
 
Ellenkezőleg nagyon sokan sajnálják, hogy elmennek innen a katonák mert a többségük családostul van itt és ezek nagyon jól integrálódottak Németországba, gazdasági de mindenekelőtt szociális, kulturális baráti kapcsolatok mennek tönkre - érvelnek.
valószímüleg pontosan így érveltek sokan, mikor az oroszok voltak kénytelenek elmenni Magyarországról.
 
Sehol sem találtam amit irtál, hogy "... tehát a polgárnak nincs joga titkolózni" ?
pedig ugyanazt olvassuk, szerintem annyi jogod van a személyes adataid védelméhez, amennyit megengednek ... világosan le van írva nem abszolut (teljesen, százszázalékosan) a te jogod, tehát nem titkolhatsz el információkat magadról.

A rendelet valóban megengedi, hogy személyes adatokat tároljál privát használatra (családfa, baráti kör, szociális háló akikkel levelezel... ) feltéve nem tiltottak le a levélládájukról :D
A rendelet nem megenged valamit, hanem egyszerüen nem vonatkozik természetes személyekre. Publikus adatokat webboldalakról annyi adatot gyűjthet be és tárolhat (természetesen nem kereskedelmi céllal) amennyit csak akar. Tehát például olyan adatbázisokat mint a #43 hozzászólásban említettem, annyit gyűjtök be és tárolok amennyit csak tudok.
 
Utoljára módosítva:
valószímüleg pontosan így érveltek sokan, mikor az oroszok voltak kénytelenek elmenni Magyarországról.

Nem tudom mire akarsz kilyukadni,
- az orosz katonák kaszárnyákban laktak izolálva a lakoságtól, a családjuktól távol
- az amerikai katonák szoros kapcsolatot ápolnak a lakosággal, soknak a családja is itt él
- a 90-es években egy amerikai katona menekültjogot kért Németországba mert nem akart Irákba menni harcolni...
 
pedig ugyanazt olvassuk, szerintem annyi jogod van a személyes adataid védelméhez, amennyit megengednek ... világosan le van írva nem abszolut (teljesen, százszázalékosan) a te jogod, tehát nem titkolhatsz el információkat magadról.


Őszintén, nekem a német és angol verzió sokkal érthetőbb, a visi-vasi magyar forditás mellett
Nem csodálom, hogy problémád van a szövegértelmezéssel.

Azért megnyugtatlak, nyugaton van még privát-szféra, nem kényszeríthetnek arra, hogy minden információt kiadjál magadról.

A rendelet nem megenged valamit, hanem egyszerüen nem vonatkozik természetes személyekre. Publikus adatokat webboldalakról annyi adatot gyűjthet be és tárolhat (természetesen nem kereskedelmi céllal) amennyit csak akar. Tehát például olyan adatbázisokat mint a #43 hozzászólásban említettem, annyit gyűjtök be és tárolok amennyit csak tudok.

Látod az egyik szavaddal ölöd a másikat.
Gyűjteni gyűjthetsz de ahogy magad is mondod, nem kereskedhetsz vele, nem mindent adhatsz tovább.
Pedofil képeket is találsz az interneten de újabban ha letöltöd bűncselekménynek számit ....

Megismétlem utoljára,
- az adatvédelmi előírások nem korlátozzák, hogy a rokonaid, ismerőseid, (akár internet-ismerős) adatait tároljad mert (feltéve ha az anyósod egyetért vele) de ha nem vigyázol a tárolt adataidra (tudatosan vagy akaratodon kívül) akkor fellelőségre lehet érte vonni.

- Szülöket felelősségre lehet vonni, ha a gyerekük fényképét, adatait a facebook-on szétszorják
- Volt már ilyen per, a felnőtt gyerek beperelte a szüleit
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.
koaty wrote on Julcsi960's profile.
Szia, bocs de először véletlen epub-ban raktam fel a Katicalányok 4-et. Időközben javította, esetleg cseréld át pdf-re.

Statisztikák

Témák
38,089
Üzenet
4,790,389
Tagok
615,186
Legújabb tagunk
MRanker - Fiverr
Oldal tetejére