A sugárzásevő fekete gombafajtát a csernobili atomreaktor belsejében találták meg.
A dolog nem újdonság tulajdonképpen, hiszen már 1991-ben rátaláltak a különös gombafajtára a reaktor falán, igen erősen sugárzó környezetben. Akkor úgy gondolták, hogy a fekete gomba - számos fajtársához hasonlóan - nagy mennyiségben tartalmazza az emberi bőr színéért is felelős melanint, amely megvédi a szervezetet a nap-, illetve az ultraibolya sugárzástól. Ezért is tud megélni az extrém környezetben. Ám azóta kiderült, hogy nemcsak elnyeli a sugárzást, hanem a növekedését elősegítő egyfajta kémiai energiává alakítja azt.
Cryptococcus neoformans - Forrás: Dr Graham Beards CC BY-SA 3.0
Minden bizonnyal nem ez az egyetlen ilyen gombafajta van a világegyetemben. Ekaterina Dadachova 2008-as tanulmánya - ami az akkori New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskolán készült - szerint ilyen gombaspórákat találtak tömkelegével a korai krétakori lerakódásokban, amikor egy kisebb kihalás volt a bolygón. Ez az időszak egybeesik azzal az eseménnyel, amikor a Föld átlépte a "mágneses nullát", amely eredményeként a mágneses védôpajzs teljesen legyengült.
A tudósok továbbra is hangsúlyozták, hogy a gombák nem szüntetik meg a radioaktív sugárzást, hanem radiotróf fajként képesek táplálékforrássá alakítani azt. Így ezek a gombák inkább jófajta tápanyagforrást jelenthetnek a hosszú küldetésekre induló űrhajósoknak, illetve a későbbiekben a Földön kívüli kolóniák létesítésekor.
A dolog nem újdonság tulajdonképpen, hiszen már 1991-ben rátaláltak a különös gombafajtára a reaktor falán, igen erősen sugárzó környezetben. Akkor úgy gondolták, hogy a fekete gomba - számos fajtársához hasonlóan - nagy mennyiségben tartalmazza az emberi bőr színéért is felelős melanint, amely megvédi a szervezetet a nap-, illetve az ultraibolya sugárzástól. Ezért is tud megélni az extrém környezetben. Ám azóta kiderült, hogy nemcsak elnyeli a sugárzást, hanem a növekedését elősegítő egyfajta kémiai energiává alakítja azt.
Minden bizonnyal nem ez az egyetlen ilyen gombafajta van a világegyetemben. Ekaterina Dadachova 2008-as tanulmánya - ami az akkori New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskolán készült - szerint ilyen gombaspórákat találtak tömkelegével a korai krétakori lerakódásokban, amikor egy kisebb kihalás volt a bolygón. Ez az időszak egybeesik azzal az eseménnyel, amikor a Föld átlépte a "mágneses nullát", amely eredményeként a mágneses védôpajzs teljesen legyengült.
A tudósok továbbra is hangsúlyozták, hogy a gombák nem szüntetik meg a radioaktív sugárzást, hanem radiotróf fajként képesek táplálékforrássá alakítani azt. Így ezek a gombák inkább jófajta tápanyagforrást jelenthetnek a hosszú küldetésekre induló űrhajósoknak, illetve a későbbiekben a Földön kívüli kolóniák létesítésekor.
