Hírek Fleck Zoltán jogtudós kemény választ adott a humbugozó Karácsonynak

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje “humbugnak” nevezte az Orbán-alkotmány lebontását. A jogtudós ezt másképp látja.


Beszámoltunk róla, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek pénteki vitáján az egyik legélesebb nézetkülönbség az illegitim, kétharmados NER-törvények lebontásán, és az orbáni “alaptörvény” alkotmányellenesnek való kimondásán alakult ki.


A témát a pénteki vitán Dobrev Klára dobta fel, aki kifejtette: a teljes Orbán-rendszer (beleértve a kétharmados, illegitim törvényeket, és az egypárti alaptörvényt) akár feles többséggel történő lebontására készül, és ennek megvalósíthatóságáról a legjobb jogászokkal tárgyal. Dobrev szerint ha ezt nem lépik meg, akkor pár hónapon belül az Orbán-rendszer egyszerűen megfojtaná az új kormányt.


Az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely az RTL Klubos vitán ezt “humbugnak” minősítette, valamint azt állította, hogy már Vörös Imre sem hiszi, hogy mindez megvalósítható lenne. Vörös ezt éppen lapunknak határozottan cáfolta, Karácsony tehát egy hamis állítással érvelt a pénteki vitán.


Most megszólalt Vörös jogász társa, Fleck Zoltán is, akinek posztját változtatás nélkül idézzük a közösségi oldaláról:


Humbugról, bátorságról és mérvadó jogászokról


Karácsony Gergely lehetséges miniszterelnökjelölt vitában áll egy alapvető közjogi kérdést tekintve az előválasztás során egyelőre még politikai riválisaival. Remélem ő sem felejti el, hogy mi is az igazi ellenfél!


Két ok miatt gondoltam ehhez hozzászólni. Először is néhányunkat megnevezett azok közül, akik nyilvánosan érveltek az alaptörvény érintetlenül hagyása ellen, felismerve az Orbán rezsim aljas csapdáit és a rendszer természetét.


Némileg szalmabábunak érezhetjük magunkat, véleményeink súlyos leegyszerűsítésként jelentek meg. Vagy szélkakasnak, akik megváltoztatták véleményüket.


Pedig sem Vörös Imre, sem én nem gondolkodunk másként az Orbán rezsim jogrendszeréről mint korábban. Csakhogy a probléma összetett, a megoldások bonyolultak és valóban tiszta beszédet igényelnek.


A megszólalás másik oka, hogy bár örülhetünk annak, hogy az alkotmányozásról és a közjogi átalakításról szó van, sőt vita, de néhány alapvető ügyben gyorsan konszenzust kell elérni. Ez tekintélyelvű érvekkel nem megy, a mérvadó jogász kategóriával vigyáznék.


Tulajdonképpen a jogászi szűklátókörűséggel van a baj. A barkácsolás az ő terepük. A közjogi csapdából azonban nem lehet úgy kilépni, hogy elutasítjuk a jogelméleti vitákat, pontosabban a jog elméleti jellegű értelmezéseiből legalább azt az egy kérdést, hogy elégséges-e egy nem jogállami rendszer, egy autoriter rezsim lebontásához egy formális pozitivista szemlélet vagy valami szubsztantív dolgot is gondolunk egy alkotmány érvényességéhez.


Komoly érvek szólnak amellett, hogy az Alaptörvény nem alkotmány ebben az értelemben. A legalista számszakiság persze azt állítja, hogy a Fidesz alaptörvénye akár az örökkévalóságig a nyakunkon maradhat, ha nincs a demokratikus erőknek kétharmaduk.


A probléma legalább kettős: egy alkotmány nem úgy keletkezik és nem olyan szándékú mint a jelenleg hatályos, amely konszenzus nélkül és a hatalom monopolizálásának akaratát intézményesítette és a végrehajtó hatalom korlátainak teljes leépítésével működik.


Másrészt remélem nem nevezzük mérvadó jogásznak azokat, akik a formális érvényesség megállapítása után széttárják a kezüket, hogy ez van. Mert ebből a demokratikus kormányzás gyors bukása következik.


Bátorság nem ahhoz kell egy politikusnak, hogy nehéz körülmények között is megpróbáljon kormányozni, hanem, hogy felismerje a helyzetben rejlő veszélyes kimeneteket. Az egyik, szerintem legsúlyosabb veszélyt Orbán tudatosan hozta létre, relativizálta a választások eredményét.


Nem csak az Alaptörvénnyel, a közjogi intézményekbe ültetettek szakmai és erkölcsi züllésével, hanem a kétharmaddal biztosított vagyonkimentésekkel, közönségesen az állami hatalom kiüresítésével. Kicsit lehet majd kormányozni talán, de a hatalom máshol lesz. Az alkotmányos forradalom valójában politikai józanságot igényel és a jogászi szakértelem némi háttérbe szorítását.


Nem lenne jó félreérteni: csak azt ajánlanám, hogy egy politikai, közjogi csapdából politikai eszközökkel lehet kijönni, demokratikus politikai akarattal. Egy ilyen demokratikus politikai lehetőség az alkotmány kérdéseinek demokratizálása, a mérvadó és nem mérvadó jogászok szobáiból való kiengedésére. Ezt nevezhetnénk alkotmányos forradalomnak is, ha nem értenék sokan azonnal félre.


Ahhoz szoktunk, hogy békés elitek megegyeznek mindenféle átmenetekről. Ez a mostani diktatúra azonban nem olyan, amelyet így lehet felszámolni, szükség lesz a választókra. Nem azt kellene nekik mondani, hogy minden OK, majd megoldjuk, vannak jó jogászaink. Hanem azt, hogy csapdában vagyunk, arra szavazzatok, hogy ezt a nehéz helyzetet közösen oldjuk meg.


A közös itt azt jelentené, hogy nem csak a most ellenzéki pártok, hanem minden demokratikus értékrendszerű polgár vegyen részt egy alkotmányozási folyamatban. Minden polgár egyforma eséllyel. Ebben segítsenek a mérvadó szakemberek, de a folyamat politikai természetű.


Ne akarjon senki sima többséggel alkotmányozni! De ne tekintsük a fidesz alaptörvényét alkotmánynak. Egy alkotmány megalkotásához a kétharmad sem elég, ne legyen elég semmilyen parlamenti többség. Ekkor lehet köze egy demokratikus politikusnak egy mesterségesen dezintegrált ország politikai közösséggé integrálásához.


Van még egy csomó szakmai, politikai és morális kérdés. Ezekhez akkor jutunk el, ha a rezsim lebontásának közjogi programjáról szükségszerűen radikális mondatokat nem tekintjük humbugnak. Humbug a következő mondat: az alaptörvény alkotmány.

alkotmany.jpg
 
Így van!
Stabil jogrend nélkül, nincs működő közösség.
Ez adhat alapot, kiszámíthatóságot, biztonságot - az egyén szabadságán túl politikailag és gazdaságilag is.

Az nem alkotmány, vagy alaptörvény, amit egy nyertes párt saját képére formál, a saját jogtalan működését fedezendő hoz létre!
Hátha végre megértik az emberek!!!
 
A jog hatalmi eszköz volt, van, lesz, és semmi egyéb funkciója és kritériuma.
Szerintem
Persze van ennek szélső értéke is...

Állítólag Pokol Béla alkotmánybírónak is ez a véleménye - ELTE-s jogelmélettel foglalkozó mondta

jogfilozófia
 
Hans Kelsen - jogpozitivizmus (kikapcsolja a szubjektumot)
Eszméinek alapját a „Tiszta jogtan” című művében fogalmazta meg. E szerint a tudományos igényű jogi megismerésnek nélkülöznie kell az erkölcsöt, mivel az racionálisan igazolhatatlan, mint például az igazságosság. Ezért utasította el a természetjogi felfogást és támogatta a jogpozitivizmus szeparabilitási tételét, a jog és az erkölcs szétválasztását. Úgy gondolta, hogy a jogot ezen kívül meg kell tisztítani a politikától, hiszen sok joggal foglalkozó ember valójában politikai álláspontot képviselt, valamint a filozófiától (aminek a természetjogot is tekintette).[6]


A jog tehát egyenlő a normával, a jog a normák összessége. A norma egy hipotetikus ítélet: logikai séma, ami egy feltételes állítás formájában fejeződik ki, „ha…, akkor" szerkezetű ítéletekben. Ez nem pusztán úgy fejeződik ki, hogy „ha A, akkor B”, hanem megjelenik benne a legyen is: „ha A, akkor legyen B.” Ha: bizonyos empirikus tényekhez jogkövetkezmények kapcsolódnak. Akkor: egy sollen tételezés – ennek és ennek történnie kell. Ezek alapján például az emberölés így írható le: „Ha »valaki mást megöl«, legyen »megbüntetve«.”[9]
 
jogász vicc

Az orvos, a mérnöki és a jogász vitatkozik, hogy melyik szakma volt előbb, melyik a number one.
Orvos: természetesen a miénk, mert Ádám bordájából hozta létre az Úr a nőt.
Mérnök: nem-nem, a miénk, hisz Isten a világegyetemet az Őskáoszból igazi mérnöki precizitással alkotta.
Jogász: viszont az Őskáoszt mi okoztuk

A jog mai napig egy Őskáosz - szerintem
 
Elképzelni sem tudom milyen lenne alaptörvény nélkül vagy alkotmány nélkül élni....
Még a vallásosok sem tartják be a biblia tanait előírásait.
Elég a külsőség elmentem a templomba...megvagyok keresztelve, voltam első áldozó..(nem kérek magyarázatot hogy nem mindenhol vannak ilyen előírások)
Vagyis szerintem ez egy szép kemény borítójú könyv. annyit ér amennyit betartanak belőle illetve magukénak éreznek belőle.
 
Eleve baromi elvont a téma. Ami biztos 2010 ben a Fidesz a 2/3 al legitimálta az alkotmányt, az ellenzéknek ha nem szerez 2/3 ot miinimum egy sikeres népszavazással kellene. Kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet összerakni az új alkotmányt. Hisz ha nagyon sietnek, akkor még a Fidesznek biztos lesz ereje mozgósitani, ha meg nem akkot esetleg a csalódott támogatóik miatt nem sikerülhet. Amugy kérdés ahoz aki ért valamicskét hozzá? A parlamenti képviselők és a kormány esküjében felesküszik az alkotmányra is? Mert volt valami Karácsonyos izé, hogy nem esküsznek fel rá. Viszont ha nem esküszik fel rá érvényes e az esküje? Jogosan gyakorolja a szavazati jogát? Vagy mint valaki irta ebben az esetben Viktor marad az ügyvivő miniszterelnök?
 
Ez az eskü szövege most is:
1633021101637.png


Az Alaptörvényt számtalanszor módosították, 2018 óta is. Ma nem ugyanarra esküdne az, aki 2018-ban tett esküt.
Ez önmagában is abszurd.
Az Alaptörvény változtatása ráadásul egy párt kénye-kedve szerint folyik, bár ennek a törvénynek valóban alapnak kellene lennie.
1633021418112.png


1633022109088.png


1633021822877.png

 
Az új alkotmány megírásához elég volt egy tablet meg egy kávé...
Hascsikarást kaptam, mikor szájer józsi azzal vagánykodott, Hogy a repülőgépen egy táblagépek írta meg az új alkotmányt.
Ez a magyar zsenialitás. Nincs lacifütyülőzés,

A svájci parlament 1995-ben jelentette be az alkotmány átdolgozását. 1999-ben került az új népszavazásra.
 
Utoljára módosítva:
A magyarok mindig büszkén emlegetik az "Aranybullát" mint az alkotmányos jog kezdetét.

Az alkotmány feladata, hogy védelmet nyújtson az alattvalóknak a mindenkori uralkodóval szemben.
A jelenlegi magyar alkotmány, szerintem pont az ellenkezőjét teszi, a kormány minden akadály láttán testre szabta magának.
 
Eleve baromi elvont a téma. Ami biztos 2010 ben a Fidesz a 2/3 al legitimálta az alkotmányt, az ellenzéknek ha nem szerez 2/3 ot miinimum egy sikeres népszavazással kellene.
Már eddig is vitatható amit írtál a legitimáció és a konszenzus hiánya miatt
A megírás létére sem kaptak felhatalmazást
2/3-l nem is lehetett alkotmányozni, csak módosítani
4/5 korlátot tartalmazott
1995. évi XLIV. törvény
2/3-l csupán kivették ezt a korlátot(letették 2/3 szintre) 2010.06.14
Ezzel lett lehetővé hogy parlamenti és társadalmi konszenzus nélkül, csináljanak egy egypártit!!!
Ekkor Hozták létre a NER-t (2010. június 14)
Innentől kezdve indult, a hamis alapokra tett szabadrablás fideszmódra!!
A társadalmi legitimáció is elmaradt
Nem vitték népszavazásra
Bővebben lent, hisz én nem tudom jól leírni
De kikerestem fent a törvényt:
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.
koaty wrote on Julcsi960's profile.
Szia, bocs de először véletlen epub-ban raktam fel a Katicalányok 4-et. Időközben javította, esetleg cseréld át pdf-re.

Statisztikák

Témák
38,089
Üzenet
4,790,399
Tagok
615,186
Legújabb tagunk
MRanker - Fiverr
Oldal tetejére