O
oliyboty
Vendég
Hogy nézzem meg, ki az aki figyel? Hogy vegyem észre? Hogy tudom megtenni bármikor? Értem én ahogy érted, csak nem tudom, hogy csináljam meg, hogy kivitelezzem, nem tudom érted-e (annyira össze vagyok zavarodva most, eléggé mély pontnak mondhatom, de hát ez van most jelenleg, meg kell élnem ezt is). Hogy mi tart attól távol, hogy ne vegyem komolyan a gondolatokat? Nem tudom Soma, tudom, hogy elme, egó jelen van, miért csinálja, mi a cél, a szándék és olyannyira közel engedem magamhoz a hamis azonosulásokat, hogy egyszerűen nem tudok velük mit kezdeni. Most egy ideje pár napja, hagyom, hogy legyenek, próbálom nem vizsgálni Bernit semmilyen téren, amíg Boni vezet önmagamba befele, csak nem tudom, hogy nézzek a gondolatok mögé? Egyszer volt olyan, hogy elkaptam a lélegzet közti kis hézagot 1 pillanatra és azóta nem sikerült többet, annyira gyorsan jönnek, egybe olvadnak, se eleje se vége, olyan hosszú és szüntelen, soha nem véget érő gondolatok összefonódása, valahogy így tudom leírni, hogy bármennyire is figyelném a köztük lévő hézagot, hátha észre veszem, nem megy. Ami velem maradt továbbra is, az a transz állapot, mikor ide írok, mert a tenyér csakráim lángolnak kb. a spontán létrejövő tudatmódosítás végett. Legalább tudatában vagyok, hogy más szintre hangolódtam rá és áramlik bennem az energia mármint úgy értem, hogy érzem és tudatában vagyok ennek.
szia Berni kiss a gondolati körforgásból bármikor van kiút...egyszerűen csak elhatározod, hogy kilépsz belőle, és kész...a húzás nagyon erős tud lenni, Soma már csak tudja egyértelmű és kézzelfogható a különbség aközött, amikor az ember hagyja magát pörgetni a gondolatai által, és amikor azt mondja, "na nehogymár a lekvár tegye el a nagymamát!" ...akkor most ki is főz be kit???...az elme nem egy tőled kívülálló entitás...a gondolataid ott születnek meg...de kell valaki, aki megszüli őket...ugyan az a valaki kell ahhoz is, hogy átnézzen rajtuk...ha már képes vagy megfigyelni a gondolatokat, akkor mi tart távol attól, hogy ne vedd őket komolyan?...egyszerűen csak hagyd, hogy legyenek...ne csinálj velük semmit...ha mögéjük "nézel", találni fogsz ott valamit...ami akkor is ott van, amikor a gondolatok nincsenek...keresd meg azt a valamit...egyszerűen csak vizsgáld meg, ki az, aki figyel?...ezt bármikor meg fogod tudni tenni...akár most is...és ahogy egy pillanatra megállsz, minden megáll...a mozi, az elme, a gondolatok...aztán ha hagyod, újra beindul...csak figyeld meg...ott van az...amit keresel...nem ment sehová...nem nyomja el senki...nincs az a zaj, ami elnyomhatná...mert enélkül zaj sem lehetne...te is tudod jól...csak fülelj...hallgasd meg a csendet...mélyen legbelül...