Hunok, magyarok

A roménok legújabb écája szerint a rovásírást valamikor a dákoktól- tehát tőlük- vetté át ezek a fránya székelyek-magyarok.
Igen nagy kár, hogy ez sem igaz. A rovásírás ie. 4040 óta létezik, amikor ezt Ordoszban megszerkesztette Agaba fősámán. Agaba a rovásírást a képírás alapján szerkesztette meg. Idővel minden hunfajú népnek kicsit eltérő rovásírása keletkezett.Most a románoké-dákoké melyik változat és mikor, hol vették át tőlük a székelyek és miért? Hová tüntek az ezzelkapcsolatos rovásemlékek?? A képírásos leletek ma is megtalálhatóak pl sumérföldön vagy Egyiptomban..Agaba ilyesmiből készítette az egyszerűbb rovásokat.
A rómaiak minden népet másként neveztek mint ahogyan addig ez előfordult.
Így a Kabarok náluk kvádok voltak, a székelyek pedig sikulok, az úzok (palócok) oscusok stb...így a DAHÁK római neve DÁK volt. A dahák pedig keleti nép voltak, akik éltek az Urmia tónál (ma Perzsia) és a Kaukázusban is, ahonnan nyugatra vándoroltak már au ókor idején... Ezután Erdélyben, Macedóniában is jelen voltak. Első ismert királyuk Burebista volt...aki 44-ben halt meg. Erdélyt -Aranyosszéket- a rómaiak az iu. 110 körűli években foglalták el a daháktól, természetesen az aranyért. Ki is rabolták a bányákat. A dahák megjelentek a Duna-Tisza közén is, mellyet akkor Jász sikságnak neveztek. A románoknak pedig belekell törődniük: a dahák-dákok nem őseik, ők keleti népek,hun kötődéssel. Még Atilla segédcsapatai között is voltak dák ezredek. Réka -Atilla halála után- a daha vezér felesége lett..
További, de már eredményes ketesést kívánok a románoknak rovásírás ügyben is. Vajjon a törökök, avarok, jászok stb rovásait ki szerkesztette, a románok...ez ugyanis nagy egyezést mutat a székely-magyarral, vagy a mongolokét, mellyet Csadaj fősámánjuk is használt, amikor IV. Bélával levelezett? De bizony a manysiknak kabaroknak, palócoknak stb is volt rovásírásuk..

A Gesta Hungarorum "főszerkesztője" az akkor a kancellárián működő Pósa András volt. Nem téveszetendő össze a kancellária vezetőjével, nagybátyjával, Pósa Pállal. Azonban létezett egy Pósa Gyula is, aki nagyjából Andrással egyidősvolt és pap. A Halotti Beszéd származik P. Gyulától.
András nem egyedűl írta a Gestát,hanem csak az egyik részét, a többit segítői -társszerzői- írták. A Gesta sajnos egy tévedéshalmaz,kevés megfelelő tájékoztatást tartalmaz a multunkkal kapcsolatban. Ebbe beletartozik nemcsak a sok tévedés, hanem azis, hogy sok fontos dolgot megsem említ. Továbbá az is benne van, hogy elégették ősi írásainkat az idegen papok Géza és fia idejében.Évszámai rendre hibásak, kevés kivétellel. A Gizellával beérkező bajorok vezetőit viszont ismeri. Nem tisztáz olyan fontos kérdéseket sem pl, hogy a kik a hunok és hozzájuk miköze a magyaroknak? Nem tisztázza rokonnépeinket sem..a honfoglalás lezajlását pl nem ismeri. Álmos "eltüntetését" nem ismeri..
A Gesta írása előtt egy pályázatot hírdettek az őstörténet megírására. Ebben indultak: Csák Máté, Bebek Árpád, Apor Géza, Kézai Simon és Pósa András. Pósáé és Kézaié maradt meg közülük. ismeretlen módon eltünt a többi..
Ebben az időben komoly nehézséget okozott még a latinbetűs írásjelekre történő áttérés, ez a Halotti Beszédben is jól követhető.

A kállságokról..
A kállságok terület alapú szerveződések voltak, jóval nagyobbak mint pl egy mai megye.
A kállságok még a korai bevándorlók idejében keletkeztek,amikor már bizonyos széttelepülések jöttek létre. Amikor Balog megérkezett -kb 200 évvel Kerkáék után- ie. 3775 körűl, akkor még nem voltak ilyen területi egységek, Azonban Békés fejedelem halála után Balog örökölte a fejedelemséget és akkor kezdődött el a kállságok szervezése.
Pannon honfoglalása idején (ie. 800) majd az avar honfoglalás idejében (568-tól) is voltak kállságok.
Néhány kállság: a pozsonyi, az egri (szkítáké), a kabaroké,a Sajó-ordoszi, a debreceni (első nagykáll: Majtény volt), a keszthelyi (Burányé), Békés kállja Gyula volt, Tardos, Parajd is kállközpontok voltak,de a jászoké, a daháké (Fogaras) is létezett...stb..
A nagykáll -Pannon korában- Veszprémben élt, egyúttal ez volt akkor a fősámáni központ is.
Az országba érkezők nem törzsi egységben jöttek általában (kivéve az avarokat) és őket ezért a megfelelő kállságba irányították. A beérkezők létszáma -kivétel az avarok- sohasem érte el egy törzs létszámát. Pl a széki hunokat (székelyeket) Pozsonyba, esetleg a Maros-Tisza környékére. A kabarok -és sok más nép is- kb a mai területükön laktak, nevezetesen ők a Sajótól a Zemplénig és Ungvárig. A jászok a Mátra alatt éltek, a két nagy folyónk között, a tőlük származó szarmatákkal. A szarmatákból azután a Dél-Alföldre is jutott (Szarvas, Orosháza..). Téves az a hangoztatott bölcsesség, hogy a szarmaták Észak-iráni törzs voltak és semmi közük a hunokhoz. A jászok és törzseik is a hunfajú népek nagy táborába tartoznak. Jászberény kb Debrecennel azonos időben kezdett épülni, azaz Balog korában.
A kállságok a római időkben is megmaradtak, funkcionáltak.

Kabar+manysi=magyar..
Amikor a legeltetéssel foglalkozó kabarok öregjeit, gyeremekeit és asszonyait megölték a tatárok, akkor egy hosszú útról visszatérő kabar lovasok, harcosok -Rakaca vezetésével- az Uralhoz vándoroltak.
Méghozzá a déli manysikhoz. A manysik fejedelme ekkor Káma volt, aki Mirinával -a feleségével- és két lányával élt valahol a ma Kámának nervezett városban vagy környékén. Tehát az Ural ny-i oldala előtt.
A kabarokat befogadták. A manysiknál ekkor asszonyuralom volt, a kabaroknál pedig -változatlanul- férfi. Továbbá a befogadó manysik korábban már összeházasodtak -részben- mescserekkel és muromákkal is,akik délről érkeztek ide jóval korábban,mint a kabarok. A kabarok befogadása iu. 181-ben történt.
Mivel a kabar-manysi házasságokból új rokonnép jött létre -idővel- ezért az első igazi fejedelmük Magyar lett, aki Káma unokája volt, egyben Berény fia mert a kabar Berény főtárkány kÁMA LÁNYÁT VETTE FELESÉGŰL. Magyartól, tehát iu. 200-tól léteznek tehát a magyarok, akik a hunfajú népek közé tartoznak.
Magyarnak nem tetszett a nőuralom, ezért ezen változtatott. Az öccse-Konda- nem értett egyet Magyarral és felesége népéhez elkötözött, mégpedig az Ural keleti oldalára, a hantikhoz. Itt ma is Konda egy folyó neve , térképről ellenőrízhetően..
A mescsereket, muromákat itt hosszú lenne ismertetni, mindenesetre ők Sumériából érkeztek, de a Van tó mellett is éltek, átmenetileg.
Természetesebn ez a kabar-manysi történet korántsem ilyen egyszerű. Ugyanis három kabar törzs érkezett, ebből egynek hiánytalan volt a létszáma, egynek csak a kalandozói éltek már és a harmadik afféle is-is törzs volt. Hogy miért érdekes ez? A sokkal későbbi magyar honfoglaláskor Árpád tiszta kabar törzsekkel jött át az északi hágókon...Azért három kabar törzsel érkezett, mert a az Ural k-i oldala előtt -Turgaj kapunál- letelepedett "tiszta kabar" törzsből az idők folyamán már három törzs alakult. Ugyanis az asszonyát vesztett törzs érkezett meg Kámához, a részbben asszonynélkűli az Ural k-i lábánál telepedett le és a tiszta kabar még keletebbre a Turgajnál települ le. Ezek a honfoglaláskori tiszta kabar törzsek voltak: Kéri, Keszi és a Kürt voltak.. ugyanis a Turgaj kabarok három törzsre szaporodtak ekkorra..Árpád pedig azért őket vezényelte, mert özvegyként a Kassán élő Verecke kabar fejedelem Eperjes lányát vette el 892-ben.. Mindenfélét összebeszélnek néha a magyarok soknejűségéről, ez azonban nem igaz.

Ősi hun-magyar nevek..
A hunfajú népeknek már a Hun Törzsszövetség megalakulása előtt jóval (nem merem leírni mikortól és hol)volt egy névadójuk. A névadót FÉRANNAK nevezték el és ennek alapján kapta a sámántól a nevét az újszülött. Ha minden nagyszülője élt,akkor teljeslelkű volt a gyermek és négyszótagos né illette meg. Természetesen a névadóban napi bontásban több (nyolc) női vagy ffi név szerepelt. Azután következtetni lehetett a törzsre is, melyben napvilágot látott...stb.
A teljes FÉRAN-t tartalmazza az Arvisura és ehhez részletes magyarázatot is.
A FÉRAN legősibb változta az ataiszi volt, később pedig újraszerkeztették,mondhatni kissé egyszerűsödötta névadó.
Ennek okéámn pedig nincsennek mondjuk török nevek,vagy avar nevek,mongol vagy manysi,szkíta., jász, kabar, a palóc stb nevek, hanem inkább voltak a törzseknek kedvenc női és ffi neveik.
Például a besenyők a Gyula nevet kedvelték, az avarok -egyidőben-a Bajánt,a mongolok szép női neve volt pl a Dala Kerülen..ősidőkben a Debrecen ismert kazahun név, Alpár ősi magyar név, Eged (Eger) szkíta, Gyönyössel együtt. Sok ősi név máig fennmaradt, mamár azt sem értjük honnan vették? Pl a Kű is ilyen, vagy a Tisza név is ( fősámán volt még a Kárpát-med. benépesülés kezdetén), Maros pl ősi székely név, első ismert viselője még a Balhas (Bolhás) tónál élt..
Na és ottvan Góg és Magóg, Hunor és Magor is..róluk is lehetne írni.

A tatárlaki amulett és más régiségek Erdélyből..
Az amulettet 1961.-ben találták meg Tatárlakán a Marostól nem messze. Értelmezni is tudták a székely-magyar rovások felhasználásával,mely szerint arra kéri valaki a dicső nagyasszonyt, hogy -Napatyja fényében-vigyázzon a viselőjére. Ugyanis ez a kis agyagkorong kb 6 cm átmérőjű és nyakban viselhető vadász amulett. Korát általában 6 ezer évesre szokták becsülni.
A korongot még az első kalandozónak nevezhető Erdélyben letelepedett -talán Kerkával vagy Baloggal érkezett- személy viselhette. Erdélyben ill. a székelyeknél a legelső alapításu ismert település Parajd volt.
Torma Zsófia, az első magyar régésznő (Hunyadvárosban élt) jócskán kiegészítette a koronggal kapcsolatosakat. Ugyanis ő mintegy 11 000 marosi cserepet talált -megfejthető írással- a Maros felső folyásánál. Ezek a rovásos cserepek pedig azonosnak vehetőek a Torma korában feltárt Trójában talált cserepekkel...ezeket Schliemann találta meg, aki levelezett is Tormával. Az azonosság megfejtése azonban ekkor még találgatások színtere, mindenesetre Torma a sumérkra gyanakodott. Azóta a háttér már tisztázódott, de ez nem kerűlt napvilágra -elhallgatták,mint Tormát is- azonban az Arvisurát ismerő néhány személy részére nem kérdéses a talált cserepeken lévő írások azonosságára vonatkozó további következtetés. Tróját annakidején un etruszkok lakták,ők nemcsak Észak-Itáliában jelentek meg, ill. ott utoljára.
Jelenleg éppen egy román szerző jelentette meg a könyvét Angliában, ahol sz ősi román nyelvről értekezik,mint Európa legősibbjéről. A könyv borítóján a tatárlaki amulett található, melyhez a románoknak semmi köze nincsen.
Európában kétféle nép található,az atlantisziak (germán, szláv, latin, görög..) és ataiszi népek (magyar,észt, lapp,finn,bolgár, részben a török ...).

A Hun Törzsszövetség 360-ban tartott Nagytanácsán a 400 vezető kínai nagycsalád meghívta Hangun hun fősámánt a kínai császári trónra. Ő Hangun Huó néven 361-től lett kínai császár. Hangun koráig több hun császárja is volta a kínaiaknak,például Matyó (ie. 20 körűl) vagy Kövesd (Jézus korában).
Ekkor -Hangun idejében- már igen rosszak voltak a legeltetési feltételek Ordosz térségében,elis költöztek onnan még a kazahunok is, az Altáj-Turgaj vidékére.
Hangun azért fontos személy különösen a számunkra, mert először egy kínai császárlányt vett feleségűl,ennek halála után azonban a Káspinál élő Megyerját. Megyerja Ojbársz káspivári fejedelem húga volt,tőle születtek az ikrek: Hunor és Magor.
Hunor később ordoszi fősámán lett,az ő egyik fia volt Bagamér,Atilla apja is. Atillának tehát Hangun fősámán és kínai császá rvolt a dédapja. Még Bagamér határozta el,hogy Ordoszt a legeltetési viszonyok,a kínaiak és a sok romboló földrengés miatt elkell hagyni. Ennek szervezését pedig elkezdte a testvéreivel. Így Ordoszt elhagyta a Hun Törzsszövetség 431.-ben. Bagamér és a Tanács határozott célokat tüzött ki a távozók számára.
Ordoszban csak kevés besenyő és kun maradt a kínaiakon kívűl, ezután. A besenyők a kunokból kivált törzsek voltak,ekkor már nem csak Ordoszban éltek.. Ordosz a Sárga folyónál található, egy fennsíkot és egy várost is jelent..Ma Baotou vagy Paotou a neve ennek a városnak.
Ordoszt már korábban-sok hullámban-hagyták el különböző hunfajú népcsoportok,ie.4020-tól kezdődően,elsők között voltak az avarok..

Az emberi faj rejtett története.-..címen található egy video a hun tv-n. Bill Ryan készítette és felhasználta Klaus Dona kutató eddigi anyagait ehhez. Feltett néhány jólhangzó kérdést (pl miért azonosak a piramisok? Mi köze ennek és egybeknek az ősi golbalizációhoz (ha volt? stb)) Arra is utal,hogy a piramisokat egy valamikori rejtett globális civilizáció építhette...mitán a világ sok pontján megtalálhatóak.
Sokmindent bemutat, pl egy Ecuadorban talált rovásírásos követ is,melyegykiégetett anyaglap inkább. Ezen 4 sor,soronként 10 betűs rovás van és nagyon zavaros betű ismétlések,azaz..értelmetlen. A T. KUTATÓ ( mert egy Sildman professzorra hívatkozik az előadó) PEDIG NEM ISMERI FEL A ROVÁSÍRÁST..hanem szanszkrit írásról beszél. Márez önmagában is furcsa..Meglehetősen tudatlan tehát,vagy szándékosan készűlt ez a kis megtévesztő kerámia valamilyen okból.(?). Megnéztem,a rovások75%-a azonos a ma is használt székely-magyar rovásokkal. A kérdés tehát az, hogy hogyan kerűlt ez az agyagtábla Ecuadorba és mikor?Lehet,hogy nem is túl régen és szándékosan vitte oka valaki összezavarni a dolgokat?
Egy kis piramis szobor alján pedig négy jel látható. Eztviszont megfejtették,egy egész hosszú mondat kerekedett ki belőle, azelőadó szerint.Érdekes azonban,hogy a jelek értelmezése teljesen falls,pedig rovásokról van szó.Finom kis zagyvaság ezis...a jelek ugyanis számoknak tűnnek...
Sok kis bemutatott szobor azonban tényleg meglepően jól kidolgozott és mágneses tulajdonságaik is vannak,sőt az Orion csillagkép is rajtuk van.
Na és az elmaradhatatlan Piri Reis térkép is megérkezik a képbe végre. Az Atlantisz ezen ott van, ahol az Arvisura is jelzi..Ugyancsak sietve bemutat egy ábrát az elsüllyedt Mu-ról, mellyet a hunok Ataisznak neveztek. Természetesen nem beszél a Muról semmit, nem ismeri volt-e élet ezen a nagy szigeten?
Megfigyeltem korábban is már,hogy az atlantiszi származásu kutatók nem értik a keleti, ázsiai népeket, az ó és ős korukat pláne nem. Például a rovásírásukat sem ismerik fel, pedig ehhez ezt megsem kell tanulni. Erre jó példa a trójai ásatás, Schlieman korában, mikor Torma Zsófia hívta fel a figyelmet az erdélyi és a trójai jelek azonosságára, a19.század végefelé..
A Piri Reis térkép egy érdekes összegzés, ugyanis eleink sokat hajóztak,de ez a térkép mégis több ennél (A déli sark okán) és ezen valóban elgondolkodtató dolgok fordulnak elő. Jólábrázolja a kontinenseket is...ezt persze az ősi globalizációnak tulajdoníítja az előadó.De ha rajta van az Atlantisz és a Mu (Ataisz)akkor mi az akadálya annak,hogy máig hallgatnak erről?? Nagy nyílvánosság lenne szükséges a térképhez. Kik a nagy hallgatók?
Ez a Ryanhoz főződő előadás mestermű. Mesterien keveri az ősi valós dolgokat össze a valótlanokkal.Ez egy ősi taktika része, ha valakiket elszeretnék bizonytalanítani,akkor érdemes alkalmazni, mert ma is hatásos. Etetésnek is mondják..
Természetesn semmiféle golbalizációs törekvés nem található az őstörténelemben,főként a hunfajú népek részéről.
Ősidőkben még igen kevésember élt és minden népcsoport-többnyire kényszerből-választott új lakóhelyet, ahová relikviáit is elvitte.

Kézai: A Magyarok Krónikája...
Akit érdekel a magyar őstörténelm annak a számára ajánlom ezt az írást,de csak egyszeri olvasásra. Ennyi elég belőle.
Kézai a Krónikáját a Gesta Hungarórummal azonos időben írta,1270 körűl.
Csaknagyon röviden írok az alábbiakban erről,mindenféle teljesség nélkűl,néhány alapvető hiányosságát említve.
Nem indokolja Kézai, hogy kinek a felkérésére írta a Krónikát. Kézai Rómában tanult pap volt.
Nagyon sok fontos eseményt nem is tartalmaz, még pl Atilla nagycsatáját sem,vagy azt sem,hogy miként alakultki a Magyar Törzsszövetség az Uralnál,de Álmos családi könyezete is hiányzik,halála dettó..
Elvétve tartalmaz fontos évszámokat.Semmit sem ír az avarokról,holottazavar időkvégén érkeztekideamagyar honfoglalók. Atilláról kifejezetten zavaros a szöveg.
Nem ismeri a kazárokat és a magyar honfoglalás okait..végrehajtását. Nem ismeri Kiev szerepét sem a honfoglalók életében..
Az un Előbeszéd után badarságokat ír Babilonról, mellyet nem tudni miért hozott volna képbe..A Bábel tornyát szerinte Ménrót (Mén Marót?)építette. Azonban Mén Marót éppen a honfoglaláskor élt, Ő a Duna fölötti bolgárok két törzsének vezetője volt és a honfoglaló fejedelmek barátja. Babilon ekkor már régen romokban állt.
Szerinte Hunor és Magor apja Nimród volt. Nimród azonban mintegy 4400 évvel élt Hunorék előtt..
Nem folytatom. Sajnos ez a régi Krónika az igen hasonló történelmi értékű Gestával igencsak szinkronban van..
Érdemes elolvasni egyszer mégis,mert így képe lesz erről is annak,aki érdeklődik az őstörténelemről.
Több eseteben hallottam már, hogy a Gesta és a Krónika nem véletlenű maradt fenn...ez igazis lehet. Az értékes írományoknak pedig hűlt helye..

A Kurultáj (törzsi gyűlés)szervezőinek honlapja szerint ebben az évben aug.10-12 között Bugacon tartják meg ezt a nagy eseményt. Az idén 20 országból érkeznek ide rokonnépek. Legtávolabbak az újgúrok és a csucskok lesznek. Meglepő, hogy még a Bolgárok is eljönnek.
Az első kurultájon a főszereplők a mai Kazahsztánban élő madjarok (magyarok) voltak. Emlékeim szerint ők a Turgaj kapu végéfelé,a Turgaj folyónál élnek és néhány ezren vannak. A rendezőknek - ill. Bíró úrnak- nem sikerűlt akkor kibogoznia, hogy mikor és hogyan kerűltek az említett helyre. Ez a térség régen is már a kazahok földje volt, vagyis egyidőben Kazária. Errefelé anno a Béla törzs élt, akár az ő maradékaik is lehetnek. A Béla törzs sokáig a kazárok védelmét látta el,majd elvándorolt.A Béla törzs nem jött be a magyarok honfoglalásakor,hanem a nyugati Uralhoz költözött a Béla (ma:Bjelája) folyó mellé..leszakadó kis csoportjai azonban lehettek.
A kurultájon nagyszerű lovasbemutatók,továbbá emlékezetes dobos produkciók is szoktak lenni,mindenféle előadás mellett..

Gellért püspök...nem tudtamit kezdjen a népben élő Anyahita tisztelettel. Végűl kitalálta a...viaszt.
E szerint Boldogasszonynak nevezte el Anyahitát, így sikerűlt elrejtenie valódi kivoltát. Ezt a Boldfogasszony (ki is ő?) pedig még tovább bonyolítva a dolgot Szűz Máriázzák a mai katolikus papok.
Szűz Mária viszont, aki Jézus anyja, Anyahita után sok évezreddel később élt. Jézus is Anyahita követője volt (Mani is).
Nagyon fontos dolgot hírdetett Anyahita, az egyisten hiten túl: azt,hogy az emberek ne öljék egymást és ne használják ki egymást minden határon túl, érdekeik mentén. Ez ma is aktuális sok esetben, Jézus is ezért halt meg, súlyosan sértette a kihasználók érdekeit..Ma is halálra ítélnék ezért az érdeknélkűliség hírdetésért. Őt azonban "saját képére" átformálta Róma..vagyis felhasználta,mintha Róma lenne ez egyedűli, örök igazi igehírdető..
Ez az "átformálási" ideológia komoly szellemi kapacitásokat köt le máig. Persze számos kérdést nyitva is hagy.
Gellértet pedig nem a magyarok ölték meg, mint lesújtóan mondja a sok pap, hanem a keletről éppen katonai segítségként behívott rokonnépek lovasai..akik ezután hazamentek. Egy dolog a lesújtás, más dolog az igazság, nade pszichológiája is volt/van a főpapságnak..Ilyen hatást kívántak elérni Vajkkal is ( a koronázás időpontjának meghamisítása,az intelmek neki tulajdonítása,az ország felajánlása...) Jószerével Vajk nem is tudott latinul írni,olvasni, ezért ne álltassuk magunkat,hogy szellemi magaslatra emelgetjük..kerek dátumokhoz kötözgetjük felemelését stb..Nem tudom bocsánatot nyert-e már a dolgaiért és bejutott-e a nirvánába...meggyilkolt rokonainak vére okán...

A rómaiak iu.105-110 között foglalták el Aranyosszéket, az erdélyi aranybányákat a dák-daháktól. Ezt annak ellenére tették,hogy megígérték -szerződésben is szerepeltették-a Hun Törzsszövetségnek, miszerint Erdélybe nem hatolnak be.
A Hun Törzsszövetség ekkor nem tudott ellenlépést tenni,mert nagyon lekötötték erejét a kínaiakkal való harcok és más ázsiai problémák.
Egyébként a Birodalom és a Hun Törzsszöv. százévenként felülvizsgálta azt, hogy az erdeti szerződés szerintiek mennyire voltak betartva, az elmult száz esztendőben..Az első alapszerződést még Kövesd hun-kínai fejedelem és Augusztus császár kötötte meg. A szerződéses dolgok megbeszélése többnyire a mai Zágrábhoz közeli Sziszeken (Siscia) történt.
Az aranybányák jövedelme pedig a Selyemút fenntartására kellett--volna. Ez elemi érdeke volt Rómának is,a keleti kerskedelem okán. Fenntartáson az út járhatóságának biztosítása volt a lényeg, beleértve a kisebb hidakat is. Ezt a munkát kijelölt útfenntartó egységek végezték.
A rómaiak 250-260 között hagyták el Aranysszéket, így kb 150 évig termeltek ki aranyat Erdélyben.
A Hun Törzsszövetség megállapította -Lepsény fősámán vezetésével- hogy a latinok nem megbízhatóak,ezért a harmadik százéves szerződés felülvizsgálatakor már nem hosszabbítottak. Ekkorra megerősödött a Hun Törzsszöv. is és lassan el is kezdődött ennek a nyugatra történő áttelepítése.
(Lepsény az országban maradt embereivel,a róla elnevezett településen)
A Duna limestől keletre pedig az Erdélyből kiszorított dák-dahák és a ny-i gótok is megjelentek. Ők később Atilla segédcsapatai lettek...Általában egy ellenerőd rendszer is kiépült a Duna mindkét oldalán, egymással szemben..Valamint kiépítették a Hun Törzsszöv. ittélő un nyugati szkítái a Csörsz (Csősz) árkot is. Úgy a gótokkal, mint a dahákkal többször is hadakozott a Római Birodalom, főként délen.
A rómaiak általános meggyengűlése 370 után következett be. A hunokkal történő csaták nyomán a rómaiakat felszólították, hogy hagyják el a Kárpát-medencét 400-tól. Ez ekkor azután már harc nélkűl elkezdődött a kivonulás . Fő levezénylője Udin volt, Atilla nagybátyja, majd a fiai: Upor és Ruga. Először Szennáról, majd Pécsre áttelepülve történt ennek az irányítása. A Dunántúlon elsősorban a rokon etruszkok közűl maradtak itt, volt légiósok.

A korona értékelést egy pécsi mester ötvös is elvégezte. Szerinte nagyon megviselt. Különösen az viselte meg, hogy egyszer 4 évre a mocsárban elásták. Ekkor mintegy beindultak az aranyban lévő szennyezések (ón, ólom) a víz hatására és ez az arany lassú molekuláris bomlását idézi elő, Ennek részeletes ismertetéséra azonban most nem térnék ki, de szakszerűen megfogalmazható ez a jelenség... Lényeg, hogy az arany mint anyag idővel "elporlik" majd és ennek jeleit ő már felfedezni vélte.
A kereszt egy megrepedt pánton "ül", mellyet mechanikai hatás (elejtés...) idézhetett elő, tehát a misztikussá dagadó kereszt ferdeség- mint Szíriuszre néző vonatkozás- nem igaz.
Az értékesebb drágaköveket pedig valakik kicserélték üvegre, különösen fájó, hogy a legnagyobb első diadém -a rubin- helyén is üveg van..a zafírok helyén dettó..néhány közepes értákű kisebb kő azonban eredeti.
Sajnos a gyöngyöt is kicserélték. Ezt bárki ellenőrízheti, egy nagyobb koronáról készúlt fotón. Ugyanis ilyen nem egyező nagyságú és színű gyöngyöt biztosan nem tettek volna az abroncsra..tehát ezt is ellopták..a korona több estben volt idegeneknél ugyanis az idők folyamán.
A kornona az ötvös szerint felemeléskor mintegy recseg ez is a pánt törését és az anyagfáradást jelzi..Néhány forrasztás pedig szakszerűtlen a koronán, márcsak a forrasztóanyag tekintetében is..ezt kikellene cserélni.
Az ötvős szerint új koronát lkellene készíteni, a régi -mint minta- alapján..

Atilláról pár mondatban..
Ő Ordoszban született, 412-ben. Apja Bagamér , anyja neve pedig Szilsárkány volt. Atilla cseperedése idején már elhatározott dolog volt, hogy Ordoszt -azaz Távolkeletet- elhagyják az ott élő Hun Törzsszöv. népei. Ennek több oka is volt: a kínaiak agresszivitása, a sivatagosodás és a sok pusztító földrengés a legfontosabbak.
Atilla nagybátyjai: Udin és Munzuk, a nagynénje pedig Bősárkány volt, aki Jákó fősámánhoz ment férjhez és egy lányuk született: Deédes (maédes). Nagybátyjainak is fontos feladatokat adtak a kivonulással kapcsolatban.
Atilla bátyja Buda volt, aki a hosszú nyugati vonulás idején, a Volgánál fősámán lett a megsérűlt Jákó helyett.
Atilla nagyapja Hunor volt (igen, a mondabeli!) és dédapja pedig Hangun, aki Hangun Huó néven lett kínai császár is, 361-től. Atilla apja volt Ordoszban a fősámán a gyermekkorában.
Atilla még a Volgánál vette feleségűl Rékát. Deédes szintén itt ment férjhez. Az ő története is igen hosszú, lényegében Úzdon (Ózdon) élt....
A Kárpát-medence mindíg vonzó és -mondhatni- misztikus hely volt a hunfajú népek számára, akik úgy tartották, hogy ez a jégkor (UTOLSÓ ELJEGESEDÉS A WÜRMBEN) előtt ez a terület volt az őshazájuk. Ezért ezt a területet már korán felderítették, első alkalommal Gula (Gyula) pateszi (sumer pap) vezetésével, ie. 4020 körűl. Gula jópár változást is tudatott az őshazára vonatkozó változásokról Ordosszal.
Az Atillával tartó, megszervezett hun csapatok keleti központja -Ordosz elhagyása, azaz 430 után- a Volgánál volt. Itt "rázódtak össze" véglegesen az Atillával és Budával beérkezők tyumenjei. Végső beosztást készítettek itt a beérkezéssel kapcsolatban. Közben a Kárpát-medence hágóit kitisztították és a letelepedési helyeket kijelölték.
Ha belegondolunk, akkor látható, hogy nem ideiglenes szálláshelyre volt szüksége a csapatoknak. Atilla ide -székelyei élén- 433-ban érkezett és a catalanaumi nagycsata 451-ben történt. Tehár 18 évvel a nagycsata előtt megérkeztek a csapatok. A Budához beosztottak -kazahun vezetéssel- valamivel később jöttek, 435-ben léptek be az orszég területére. A beérkezők összlétszáma 42 tyumeny volt (42x10 000 fő)
A medencében élőkből pedig segédcsapatokat szerveztek, itt ekkor erre a dák-dahák és a gótok voltak főleg alkalmasak. Udin és fiai végezték az előbbi szervezőmunkát.
Atilla székhelye Pusztaszer környékén volt, Buda fősámáné pedig Fehéregyházán, a pilisi hegyek lejtőjén. (ma: Budakalász).
A nagycsata lényege, hogy szerették volna, ha területük a Nagyvíztől (Csendes óceán) a másik Nagyvízig (Atlanti óceán) tart. Ez egy nagyon ősi elképzelésük volt.

Bihar írta:

Atilláról pár mondatban..
Ő Ordoszban született, 412-ben. Apja Bagamér , anyja neve pedig Szilsárkány volt. ...

Kattints a kibontásához...

Bendegúz és Bagamér egy személy lennének?

Atilla 433 és a 451. évek között valószínűleg elég sokat "mozgott " az országban. A NAGYCSATA ELŐKÉSZÜLETEKÉNT FELÚJÍTOTT LOVAS KIKÉPZÉSEKET A CSÖRSZ ÁROK TERÜLETÉN HAJTOTTÁK VÉGRE. Atilla itt is oktatott, méghozzá lóról történő nyilazást, hadakozást.
Ebben az időben Réka jórészt már a békési bírtokán tartózkodott. Ez a terület a mai Tiszaföldvár-Szarvas- Gyoma- Békés- Gyula vonalán létezett. Gyula ősidőktől a besenyők által lakott település. Itt két Réka féle besenyő tyumeny telepedett le. Nem csak Réka, hanem a kis Csaba is itt élt. A két nagyfiú (ikrek) pedig már kiképzéseken stb volt. Réka területén alapított tucatnyi kis faluból mára több megmaradt, nőtt és nevük is fennmaradt.. Ez az Arvisurában lévő vázlatból követhető is.
Atilla tehát "székhelyén" tartózkodott a csapatok beérkezése idején -azaz 451. előtti évtől-
Pusztaszeren élt. Itt fogadta korábban Priszkoszt is. Erre szükség is volt a beérkezők miatt.
Sokan azt gondolják, hogy a "fővárosa" Óbuda (Aquincum) környékén volt, ez azonban tévedés, inkább csak akkor tartózkodott itt, amikor tanácskozásokra lovagolt a közeli fősámáni székhelyen (Budakalászon) élő bátyjához, Budához. Budakalász (vagy Fehéregyháza) a fősámáni székhely volt.(ezt ma valaki tévedésből kutatja is, mintha itt A. fővárosa lett volna, de nem talált semmit...)
Pusztaszer volt alkalmas egy nagy lovassereg átmeneti letelepítésre. A Pilisben ilyen létszámú sereget nem lehet elhelyezni normálisan. Ennek a seregnek a létszáma kb 420 000 fő körűl járhatott (42 tyumeny) és ehhez még segédcsapatok ill. kiszolgálók is tartóztak.
A nagycsatába Atilla Buda halála után indult el, 451 tavaszán és a Duna mellett lovagoltak jódarabig. Nagynénje -Bősárkány- a kérés ellenére velük tartott, azonban Győr megyében, Csorna fölött meghalt, itt is temették el. Ma egy kis község őrzi a nevét az előbbi helyen.
Buda halála azért következett be, mert ő még a csapatoktól hiányzó 3 tyumeny beérkezését is megakarta várni keletről. Takarmányozási problémák miatt azonban a tyumeny vezérek őt egy éjjel megölték. Buda ugyanis kitartott elképzelésénél. Atillának lelkiismeretfurdalása is volt a bátyja halála miatt. Buda után Deédes férje, Nekese lett a fősámán, aki egyúttal igen jól értett a vasgyártáshoz is.
Még Atilla életében a fővezérséget Buda fiának, Aladárnak ígérték oda. Atilla fiai más beosztsásokat kaptak volna..

BENDEGÚZ ÉS BAGAMÉR AZONOS NEVEK. A HUN TÖRZSSZÖVETSÉG legalább harminc népből állt, így elég sok eltérés található a neveknél. A hunok pl Agabát mondtak, amikor a besenyők Tónusz Abát, a kazahunok Abalánt..mások Tomuzóbát. A magyarok Jenő neve az úzoknál (palócok) Jenej, a kabaroknál Jákó..de a Hunyor-Hunor is az előbbiek szerint magyarázható és még igen sok más név is. Buda máshol Bodó is volt, különben a Buddha név is a Buda egyik változata. Az Árpád nevet ősidőkben a suméroknál ÁRPAHNAK ejtették. Ez a fejedelmi család nagyon ősi, már 6000 éve felbukkan..a Tigrisnél. Erről dr Obrusánszky Borbála tanulmányát érdemes elolvasni.
Mai példa: Solt (avar, kabar) és Zsolt (magyar) azonos nevek..

Köszönöm a választ!

Nem kerűlhető meg az Árpádházi fejedelmek összefoglalása úgylátom. Az Árpádháziak pedig a Magyar Törzsszövetség un. Magyari törzseit vezették. A másik öt törzs pedig a Magyarok voltak. Honfoglalás előtti utolsó magyar fejedelem Lebed volt, majd a fia Előd már honfoglalóként jelent meg..
A Magyariak vezető törzse a Megyer volt.
Azonban a fejedelmeket, fejedelemséget értelmezni szükséges. A honfoglalás idején a kintmaradottaknak is voltak fejedelmei és bejövőknek szintén. Az előbbieket pedig a nagyfejedelem fogta össze.
A kintmaradottak fejedelmei általában Magyarkán éltek. Ez a város a Kuma folyónál, a Kaukázus előterében volt.

A Kárpát-medencében élő hunfajú népek őstörténete többnyire tudatosan összekuszált. A kuszálást még a habsburgi idők két nyelvésze : Hunsdorfer-Hunfalvy és Budenz kezte el. Megemlítem még Anonymust (Pósa Andrást) és Kézait, akik szintén nagy kuszálóknak számítottak.Az alapokat tehát ők "raktál le".
Említem, hogy Hunsdorferék csupán nyelvészkedéssel kívánták a z őstörténelmünket megfejteni...az akkori szokás szerint. Említem azt is, hogy egy nagymultú ősnép ill. nagy népcsoport történetét leegyszerűsíthetőnek gondolták. Nem az.
Pedig a leegyszerűsítés maga a hazugság, a félreérthetőség, a homályos pontok segítségével.
Természetesen az elöbb említettek tudatosan is éltek a félrevezetés eszköztáraival. Így azután Hunsdorfer már 26 évesen az MTA tagja lett..
A habsburgi időkben még a mai Budakaélász fölötti -Atilla kori- erődítést is széthotdták...mert erről tudtak valamit. Igen, itt volt Buda fősámán (főpap) központja, 435-től, aki Atilla bátyja volt..Fontosnak látszott a mult elhomályosítása érdekében ez a széthordás is..
Átláthatatlanul és elolvashatatlanul sok zagyvaság látott napvilágot a medenceében élő hunfajú népekről. Ezek felsorolása is nagy teljesítmény lenne. Ilyen pl Dünmerth Dezső könyve, az Árpádok nyomában, vagy akárt László Gyula csacskaságai dettó, de Vámbéry is tévedett, amikor azt mondta a magyarokról pl: türkök vagytok..
Nemrégen olvastam egy létező történésztől az Árpádháziakról egy pár sort...még Géza fejedelem családját, feleségeit sem sikerűlt megismernie...persze tíz irodalmat is felsorol....mindíg azt, ami éppen illik a szövegéhez..hiába, az ész az ész.bvEz az irodalom-felsorolás azonban fölöslegesnek látszik. Mindegyikről tájékozódni is kellene, hogy pl miért írja azt, amit ír és ki írja?
Egy számomra máig ismeretlen szerző (Tóth Zoltán: A barkók öröksége...1947) is meglepő.
Mint írja a palócok a kunok ivadékai, Szeder Fábiánt -szerinte Ő "tudós lelkész" volt- is idézi, aki szerint a palócok a magyar honfoglalókkal érkeztek..(valóságban: több hullámban már ezer évekkel korábban ).
Tóth szerint a palóc régen kunnak nevezte magát..(?) Nem válaszol arra természetesen miért cserélgette a nevét? A dolog azonban nem ér itt véget, a palócok Borsodtól Nógrádig laknak itt, de/azonban a Nagy és Kiskunságban szintén palócok is élnek.. szerinte. Nem is folytatom a zagyvságokat. Még csak annyi: eredeti (?) nevük: polowczok..
A valóságban azonban soha nem cserélték le nevüket. Palócok egy eltorzított népnév. A palóc eredeti jelentése : hegyekben lakó úz, azaz palúz volt. Többféle úz létezik: marúz, ogúz, tungúz, palúz...ezek egyrésze pedig a foglalkozásaikat is jelölö, pl a tungúz állattenyésztő úzt jelent.
Az úzok a Hun Törzsszövetség fővárosában (Ordoszban) és ettől kezdve keletre telepedtek le. Mellettük -tovább keleti irányban, Peking felé- a mordvinok, majd a kabarok éltek..
Két kis "úz folt" is van még a medencében, az egyik a Dunántúl déli részén, a másik pedig a székelyek közelében.
A Kárpátmedence őslakói között a palócok a legrégebbiek között vannak.
Már csak annyit: a kunok első hulláma az un Jász Síkságra (Duna-Tisza köz) érkezett, kb Jézus korában, közvetlenűl a jászok után.