A boldogság nem krumpli, amit csak úgy elvetnek a földbe, és megtrágyáznak, hogy jól teremjen. A boldogság mennyei fényként sugárzik ránk a magasból. Mennyei permet, mely egy-egy nyári hajnalon bearanyozza a lelket.
Tetteinkben élünk, nem években; gondolatunkban, nem lélegzetünkben; érzelmeinkben, nem órákban. Az Időt szívünk dobogásával kellene mérnünk. Legtöbbet az él, aki a legtöbbet gondolkozik, a legnemesebben érez, a legjobban cselekszik.
Tanulj, keresd a fényt, de másik szemed az örökmécsesen legyen! Hallgasd a tudósokat, de csak az egyik füleddel! Írj, de csak az egyik kezeddel, a másikkal fogd Isten kezét, mint gyermek az apjáét.
Fényt nem lehet adni - csak meg lehet gyújtani, ha van, ami meggyulladjon. (...) A szikrát át lehet adni - de lángolni magadnak kell. Azt magadból kell megteremtened!
Elfogulatlan gondolkodással el kell ismernünk annak a mondásnak a helyességét, hogy mindenki csak arról beszélhet, amit ismer, és hogy senki sem állapíthat meg arról valamit, amit nem ismer.
Minden emberben benne szunnyadnak olyan képességek, amelyeknek kifejlesztésével ismereteket szerezhet a magasabb világokról - a lélek és szellemvilágról.
Sosem könnyű elmenni, de eljön az idő, amikor tovább kell lépnünk. Így tudjuk magunk mögött hagyni a gyerekkorunkat, így tudjuk elengedni a múltat, így lehetünk jó szülők. Igen, elmenni sosem könnyű, különösen azoknak, akiknek nincs hová menniük.
Egy nap rájössz arra, mekkora butaságra vall azt képzelni, hogy hasznot húzhatsz mások szerencsétlenségéből. Egy nap rájössz arra, mekkora butaságra vall bármit is várni cserébe a semmiért.
This site uses cookies to help personalise content, tailor your experience and to keep you logged in if you register.
By continuing to use this site, you are consenting to our use of cookies.