Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania. Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is. Megmutatjuk, hogyan.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén.
A kormány honlapjára feltöltött huszonegy oldalas dokumentum szerint az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.
A kormányzat célja a nemzetgazdaság felkészítése. El kell érni a szükséges feltételek biztosításával, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben a védelmi és biztonsági szervezetek és az ország közigazgatási rendszerének működése, a lakosság alapvető ellátása, valamint a társadalom és a nemzetgazdaság működőképessége zavartalan legyen.
A követelménytámasztásban érintett szervek:
A VKT-ban az egyes szerveknek meg kell határoznia az igényeit a különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben.
Elsőként meg kell határozni, hogy pontosan milyen termékre vagy szolgáltatásra van szükség. Ebben a blokkban kerültek beazonosításra azok a tételek, amelyekből gazdaságmozgósítási helyzetben az adott mennyiséget szükséges biztosítani. Ha olyan termék, szolgáltatás igénye merül fel, amely nem szerepel a táblázatban, indokolás mellett javaslatot kell tenni a felvételre.
Ennek feltétele, hogy az igénylés olyan átmeneti jelleggel, legfeljebb hat hónap időtartamra szükséges termékről/szolgáltatásról szóljon, amely a meglévő infrastruktúrák, a szervezeti struktúrák működtetéséhez vagy a lakosság alapvető ellátásához szükséges. Ide tartoznak az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek, amelyekhez mértékegységet is fel kell tüntetni.
II. Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként
A tényleges követelménytámasztás történik ebben a blokkban, havi leosztásban, a békeidőszakra és a különböző gazdaságmozgósítási időszakokra lebontva.
Itt már a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak alapigényeit. A különböző helyzetekben támasztott igényeket a lakosság alapellátásához az egy személyre megadott havi fejadag normáinak alapulvételével kell számolni.
A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, és ebből számolják ki a háborús készleteket is:
Kép: economx
A békeidőszak alapigénye az a havi mennyiség, amely akkor szükséges, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.
A táblázat szerint a a magyarok havi fejadagja békeidőben többek között 2 kilogramm liszt, 2 kilogramm gyümölcsbefőtt, 9 kilogramm kenyér, 4 doboz gyufa, egyharmad fogkefe, valamint 6 tekercs vécépapír, azaz egy tekercsnek öt napig ki kellene tartania.
Ezután meghatároztak további a hat gazdaságmozgósító helyzetet.
1., Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
III. A nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatai
Ebben a blokkban a nemzetgazdaság kapacitását kellene meghatározni. A saját termelésre vonatkozó, az illetékességi területre vonatkozó havi termelési adatokat a tárgyévet megelőző naptári év havi tényadatai alapján kell megadni. Havonta változó termelési adat esetében a tárgyévet megelőző naptári év éves termelési adatából kiindulva, azt tizenkettővel elosztva kapott adatot kérik megadni. Az export és import adatokat viszont a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján kell kitölteni.
A rengeteg számolgatás eredménye, hogy kiderüljön, mely területek azok, ahol az igények nem elégíthetők ki a saját termeléssel, az igények kielégíthetők a saját termeléssel, vagy még többlet is rendelkezésre áll.
IV. Javaslatok az igények kielégítésére
Ez a blokk abból a szempontból érdekes, mert itt szó van állami beszerzési szerződésekről. A meghatározott igényeket ugyanis ki is kell elégíteni egy adott helyzetben. Négy lehetőség van erre: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás.
Itt már a költségek is megjelennek, illetve a kapacitásfenntartási szerződés megkötésére javasolt szolgáltatók adatai. Például mennyibe kerül egy hónap alatt egy tonna friss kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartását szerződésben biztosítani egy éven keresztül.
V. Ellenőrző és információs cellák
Ebben a blokkban már csupán a végelszámolás osztályozása történik meg. Ha az érték piros, az igények nincsenek kielégítve, a sárga, akkor fölösleg marad, ha zöld, akkor az igények pontosan ki vannak elégítve.
Fontos, hogy a VKT-ban feltüntetett, meglévő vagy javasolt új kapacitásfenntartási vagy tartalékolási szolgáltatók mind stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősülnek, ezért a Védelemgazdasági Alaptervben kijelölést kapnak.
November 15-ig közzé kell tennie a belgazdaságért felelős miniszternek a VKT-t a GFM honlapján. Illetve minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy aztán a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerüljön.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén.
A kormány honlapjára feltöltött huszonegy oldalas dokumentum szerint az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.
A kormányzat célja a nemzetgazdaság felkészítése. El kell érni a szükséges feltételek biztosításával, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben a védelmi és biztonsági szervezetek és az ország közigazgatási rendszerének működése, a lakosság alapvető ellátása, valamint a társadalom és a nemzetgazdaság működőképessége zavartalan legyen.
A követelménytámasztásban érintett szervek:
- a kormányzati igazgatási szervek vezetői;
- a Magyar Honvédség;
- a rendvédelmi szervek;
- a nemzetbiztonsági szolgálatok;
- az Országgyűlési Őrség;
- a honvédelemért felelős miniszter;
- az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
- a területi védelmi bizottságok elnökei.
- a belgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium, mint központi tervezőszerv;
- az ágazati miniszterek által vezetett minisztériumok és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv (együtt: ágazati tervező szervek);
- a területi védelmi bizottságok;
- az ágazati tervező szervek területi szervei;
- a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek;
- a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelménynek megfelelő nemzetgazdasági szereplő (szolgáltatók).
A VKT-ban az egyes szerveknek meg kell határoznia az igényeit a különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben.
Öt blokkban csoportosítják az adatokat
I. Igényelt termék/szolgáltatás adataiElsőként meg kell határozni, hogy pontosan milyen termékre vagy szolgáltatásra van szükség. Ebben a blokkban kerültek beazonosításra azok a tételek, amelyekből gazdaságmozgósítási helyzetben az adott mennyiséget szükséges biztosítani. Ha olyan termék, szolgáltatás igénye merül fel, amely nem szerepel a táblázatban, indokolás mellett javaslatot kell tenni a felvételre.
Ennek feltétele, hogy az igénylés olyan átmeneti jelleggel, legfeljebb hat hónap időtartamra szükséges termékről/szolgáltatásról szóljon, amely a meglévő infrastruktúrák, a szervezeti struktúrák működtetéséhez vagy a lakosság alapvető ellátásához szükséges. Ide tartoznak az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek, amelyekhez mértékegységet is fel kell tüntetni.
II. Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként
A tényleges követelménytámasztás történik ebben a blokkban, havi leosztásban, a békeidőszakra és a különböző gazdaságmozgósítási időszakokra lebontva.
Itt már a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak alapigényeit. A különböző helyzetekben támasztott igényeket a lakosság alapellátásához az egy személyre megadott havi fejadag normáinak alapulvételével kell számolni.
A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, és ebből számolják ki a háborús készleteket is:
Kép: economx
A békeidőszak alapigénye az a havi mennyiség, amely akkor szükséges, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.
A táblázat szerint a a magyarok havi fejadagja békeidőben többek között 2 kilogramm liszt, 2 kilogramm gyümölcsbefőtt, 9 kilogramm kenyér, 4 doboz gyufa, egyharmad fogkefe, valamint 6 tekercs vécépapír, azaz egy tekercsnek öt napig ki kellene tartania.
Ezután meghatároztak további a hat gazdaságmozgósító helyzetet.
1., Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:
- hadiállapot;
- szükségállapot;
- súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
- az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
- a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
- az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
- Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
- terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
- honvédelmi válsághelyzet;
- az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.
- szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.
- egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
- emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.
- veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
- természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
- nukleáris veszélyhelyzet;
- vegyi baleset.
- villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
- kőolajellátási válsághelyzet;
- földgázellátási válsághelyzet.
- veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
- humanitárius katasztrófa;
- tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
III. A nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatai
Ebben a blokkban a nemzetgazdaság kapacitását kellene meghatározni. A saját termelésre vonatkozó, az illetékességi területre vonatkozó havi termelési adatokat a tárgyévet megelőző naptári év havi tényadatai alapján kell megadni. Havonta változó termelési adat esetében a tárgyévet megelőző naptári év éves termelési adatából kiindulva, azt tizenkettővel elosztva kapott adatot kérik megadni. Az export és import adatokat viszont a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján kell kitölteni.
A rengeteg számolgatás eredménye, hogy kiderüljön, mely területek azok, ahol az igények nem elégíthetők ki a saját termeléssel, az igények kielégíthetők a saját termeléssel, vagy még többlet is rendelkezésre áll.
IV. Javaslatok az igények kielégítésére
Ez a blokk abból a szempontból érdekes, mert itt szó van állami beszerzési szerződésekről. A meghatározott igényeket ugyanis ki is kell elégíteni egy adott helyzetben. Négy lehetőség van erre: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás.
Itt már a költségek is megjelennek, illetve a kapacitásfenntartási szerződés megkötésére javasolt szolgáltatók adatai. Például mennyibe kerül egy hónap alatt egy tonna friss kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartását szerződésben biztosítani egy éven keresztül.
V. Ellenőrző és információs cellák
Ebben a blokkban már csupán a végelszámolás osztályozása történik meg. Ha az érték piros, az igények nincsenek kielégítve, a sárga, akkor fölösleg marad, ha zöld, akkor az igények pontosan ki vannak elégítve.
Fontos, hogy a VKT-ban feltüntetett, meglévő vagy javasolt új kapacitásfenntartási vagy tartalékolási szolgáltatók mind stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősülnek, ezért a Védelemgazdasági Alaptervben kijelölést kapnak.
November 15-ig közzé kell tennie a belgazdaságért felelős miniszternek a VKT-t a GFM honlapján. Illetve minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy aztán a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerüljön.
