Csatolások
-
zoran.jpg
KÉPES KRÓNIKA szólánc
- Téma inditó 3agergely
- Kezdés dátuma
A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg tízmillió svéd koronát (körülbelül 300 millió forintot, illetve 1,1 millió eurót) [1] – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.
Csatolások
-
1255083645_alfred_nobel.jpg -
A+Nobel+d%EDj+k%E9pe_resize.jpg
Nobel-díj
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője.
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője.
Csatolások
-
juhasz1.jpg
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια, koptul Rakot, arabul el-Iszkanderíja), egyiptomi kikötőváros a Földközi-tenger partjainál. A Nílus deltatorkolatában fekszik, Kairótól 208 km-re északra. Lakosainak száma 3 723 000.
Csatolások
-
Sphinx_Alexandria.jpg
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára.
Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
Csatolások
-
arany-003.jpg
Stromfeld Aurél
(Budapest, 1878. szeptember 19. – 1927. október 10.) vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. 1907-ben a Ludovika oktatója lett. 1913-ban a Hadiakadémia első honvéd professzorává nevezték ki. Az első világháborúban a szerb fronton szolgált, ahol ő irányította Belgrád kiürítését, majd a keleti frontra vezényelték, majd az orosz kapituláció után az olasz frontra küldték. Itt érte az 1918-as katonai összeomlás, amely után a még egyben tartható csapatokkal tért haza.
Felvállalta a Tanácsköztársaság hadseregének vezetését. Nagy szerepe volt a cseh és román csapatok előrenyomásának megállításában. Clemenceau-jegyzék elfogadása után lemondott.
(Budapest, 1878. szeptember 19. – 1927. október 10.) vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. 1907-ben a Ludovika oktatója lett. 1913-ban a Hadiakadémia első honvéd professzorává nevezték ki. Az első világháborúban a szerb fronton szolgált, ahol ő irányította Belgrád kiürítését, majd a keleti frontra vezényelték, majd az orosz kapituláció után az olasz frontra küldték. Itt érte az 1918-as katonai összeomlás, amely után a még egyben tartható csapatokkal tért haza.
Felvállalta a Tanácsköztársaság hadseregének vezetését. Nagy szerepe volt a cseh és román csapatok előrenyomásának megállításában. Clemenceau-jegyzék elfogadása után lemondott.
Csatolások
-
stromfeld.jpg
A lopótök (Lagenaria siceraria), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó kétszikű növény. Ázsiából vagy Afrikából származik. Ez az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Merítőedény és csörgő, hímvessző-öltözék és étel, húros hangszer és borlopó – az élet szinte minden területén hasznosítható környezetbarát módon. Népi mondás a lopótök kapcsán: Az Isten mindönt mekterömtöt, csak az embör csinálla rá.
Csatolások
-
Lagenaria_flower_fruit.jpg
Krajcár
(régebbi magyar helyesírással krajczár, németül Kreuzer, latinul cruciferus) kis értékű ezüst- és rézpénz, melyet az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19. században. Nevét egy 1271-ben Meranoban kibocsátott tiroli garasról kapta, amely keresztet (kreuz) ábrázolt. Magyarországon a Habsburg-uralom idején, a 18. században jelent meg és 1892-ig volt forgalomban. 1857-ig a konvenciós forint (1 forint = 60 krajcár), 1858–1892 között az osztrák értékű forint váltópénze (1 o. é. forint = 100 krajcár) volt.
(régebbi magyar helyesírással krajczár, németül Kreuzer, latinul cruciferus) kis értékű ezüst- és rézpénz, melyet az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19. században. Nevét egy 1271-ben Meranoban kibocsátott tiroli garasról kapta, amely keresztet (kreuz) ábrázolt. Magyarországon a Habsburg-uralom idején, a 18. században jelent meg és 1892-ig volt forgalomban. 1857-ig a konvenciós forint (1 forint = 60 krajcár), 1858–1892 között az osztrák értékű forint váltópénze (1 o. é. forint = 100 krajcár) volt.
Csatolások
-
krajcár.jpg -
krajcár0.jpg
Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn (Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész.
Csatolások
-
rembr.jpg
Tömörkény István
(született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.
(született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.
Csatolások
-
0283_tomorkenyi.jpg
Neandervölgyi ember
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik, sokáig nem tartották a modern ember ősének, hanem egy kihalt oldalágának. Napjainkban azonban bebizonyították, hogy a neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1% - 4% közötti mértékben).
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik, sokáig nem tartották a modern ember ősének, hanem egy kihalt oldalágának. Napjainkban azonban bebizonyították, hogy a neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1% - 4% közötti mértékben).
Békepipa
(kalumet) az amerikai indiánok a békealkudozáskor a vezér (törzsfőnök) hosszú cifra fapipára gyűjt, majd néhány szippantás után átadja a (küldötteknek) és a törzsek többi előkelőinek. Ez a szokás hasonlít a békepohárhoz, amelyet a kibékült haragosok engesztelődésük, s barátságuk tartósságának jeléül isznak meg.
(kalumet) az amerikai indiánok a békealkudozáskor a vezér (törzsfőnök) hosszú cifra fapipára gyűjt, majd néhány szippantás után átadja a (küldötteknek) és a törzsek többi előkelőinek. Ez a szokás hasonlít a békepohárhoz, amelyet a kibékült haragosok engesztelődésük, s barátságuk tartósságának jeléül isznak meg.
Csatolások
-
bekepipa.jpg
Aquincum
római település és katonai tábor a mai Budapest (Óbuda) területén. A középkor történetírói Aquincum romjait, a mondai város Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) romjainak vélték. A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a Dunántúlt. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.
1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés (hypocaustum) maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István azonosította Aquincum városával. A II. világháború utáni helyreállítási munkák és a folyamatos korszerűsítések miatti óriási földmunkák során sorra kerülnek elő a föld alól az ókori emlékek, ezért a 2000 éves Aquincum nemcsak a jelenlegi romterület, hanem a teljes budai oldal és a pesti Belváros területe is.
római település és katonai tábor a mai Budapest (Óbuda) területén. A középkor történetírói Aquincum romjait, a mondai város Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) romjainak vélték. A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a Dunántúlt. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.
1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés (hypocaustum) maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István azonosította Aquincum városával. A II. világháború utáni helyreállítási munkák és a folyamatos korszerűsítések miatti óriási földmunkák során sorra kerülnek elő a föld alól az ókori emlékek, ezért a 2000 éves Aquincum nemcsak a jelenlegi romterület, hanem a teljes budai oldal és a pesti Belváros területe is.
Csatolások
-
250px-Polgárváros1.jpg
A metafizika átfogó tanulmányozása mindannak, ami a tudás, a magyarázat és a létezés rendjében alapvető jelentőségű, a valóság tanulmányozása. Tárgya mindaz, ami meghaladja a tapasztalatot, ami az emberi értelem külső határainál áll. Módszere: a priori.
A metafizika szó a görög meta ta phűszika-ból (görögül: μετά (meta) = "után", φύσις (phűszisz) = "természet", azaz a természet dolgai után való) ered, amelyet eredetileg arra használtak a hellenisztikus és a későbbi kommentátorok, hogy Arisztotelész A természetről című műve utáni műveket megjelöljék
A metafizika szó a görög meta ta phűszika-ból (görögül: μετά (meta) = "után", φύσις (phűszisz) = "természet", azaz a természet dolgai után való) ered, amelyet eredetileg arra használtak a hellenisztikus és a későbbi kommentátorok, hogy Arisztotelész A természetről című műve utáni műveket megjelöljék
Csatolások
-
metafi.jpg
Antikrisztus
a görög antikhrisztosz fordítatlan átvétele, az „ellen”, a „valamivel szemben”, esetleg „helyett” jelentésű ἀντί, és a „Felkent” (Messiás) jelentésű Χρίστος összetétele. Jelentése körülbelül „Krisztus ellenfele, ellentettje, helyettesítője”, vagy „(aki a) Krisztus ellen van”, „(aki a) Krisztussal szembehelyezkedik”. Az Antikrisztus kifejezés ötször fordul elő János apostol szóhasználatában.
A népszerű magyarázat szerint azt a személyt jelenti, aki a Jelenések könyve szerint az utolsó időkben egy rövid időszakra a Krisztus helyébe áll, azaz Krisztus helyére tolakszik, önmagát Istenként állítja be. Ő a nagy „hitető”, a „hazugság atyja”, mindenkivel elhiteti majd, hogy ő hozza el a békét a Földre, holott valójában ő fogja a legnagyobb káoszt és pusztulást szítani az „elragadtatás” után.
a görög antikhrisztosz fordítatlan átvétele, az „ellen”, a „valamivel szemben”, esetleg „helyett” jelentésű ἀντί, és a „Felkent” (Messiás) jelentésű Χρίστος összetétele. Jelentése körülbelül „Krisztus ellenfele, ellentettje, helyettesítője”, vagy „(aki a) Krisztus ellen van”, „(aki a) Krisztussal szembehelyezkedik”. Az Antikrisztus kifejezés ötször fordul elő János apostol szóhasználatában.
A népszerű magyarázat szerint azt a személyt jelenti, aki a Jelenések könyve szerint az utolsó időkben egy rövid időszakra a Krisztus helyébe áll, azaz Krisztus helyére tolakszik, önmagát Istenként állítja be. Ő a nagy „hitető”, a „hazugság atyja”, mindenkivel elhiteti majd, hogy ő hozza el a békét a Földre, holott valójában ő fogja a legnagyobb káoszt és pusztulást szítani az „elragadtatás” után.
Csatolások
-
antikriszt.jpg
Apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik. A szó a görög απόστολος szóból ered, melynek jelentése: küldött. A görög aposztolosz szó pedig az apostello igéből ered, melynek jelentése kiküldeni. Az apostolokról elsősorban a Bibliában, különösen az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk.
Csatolások
-
jezus_es_a_tanitvanyok.jpg
Luxemburgi Zsigmond
Luxemburgi Zsigmond (németül Sigismund von Luxemburg), (Prága, 1368. február 14. – Znaim, Morvaország, 1437. december 9.) magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt.
Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417), és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, Visegrád és Buda nyugati színvonalú kiépítésével, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos előremutató jellegével írta be magát a történelembe.
Luxemburgi Zsigmond (németül Sigismund von Luxemburg), (Prága, 1368. február 14. – Znaim, Morvaország, 1437. december 9.) magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt.
Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417), és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, Visegrád és Buda nyugati színvonalú kiépítésével, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos előremutató jellegével írta be magát a történelembe.
Dallos Sándor
Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31. – Budapest, 1964. március 10.) Baumgarten-díjas (1938 ),
József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint aSemmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.
Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.
Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31. – Budapest, 1964. március 10.) Baumgarten-díjas (1938 ),
József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint aSemmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.
Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.
Csatolások
-
Dallos Sándor.jpg
Radnóti Miklós
(Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. 1936-ban rendszeres résztvevője volt a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1936. szeptember 29-én újból szerepelt a Rádióban, ahol Vas Istvánnal közösen olvasta fel verseit.
1944. május 20-án vitték el munkaszolgálatára, Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén 1944. november 4-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst 21 társával együtt.
(Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. 1936-ban rendszeres résztvevője volt a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1936. szeptember 29-én újból szerepelt a Rádióban, ahol Vas Istvánnal közösen olvasta fel verseit.
1944. május 20-án vitték el munkaszolgálatára, Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén 1944. november 4-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst 21 társával együtt.
Csatolások
-
radnoti_miklos.jpg
