KÉPES KRÓNIKA szólánc

Vincent van Gogh
(eredeti nevén Vincent Willem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
__
Önarcképe, 1887

Hollósy Simon, festő
Máramarossziget, 1857 - 1918, Técső - talán legismertebb műve a Tengerihántás

(Isaac) Newton
(1643-1727)
Angol fizikus, matekamtikus, csillagász, filózófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.

Nero Claudius Caesar (császár ) - a "véres kezű költő" Kosztolányinál
i. sz. 37–68, i. sz. 54–68

Olümpia

Olümpia romváros Görögország déli részén. Ismert mint az olümpiai játékoknak, az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne. Az esemény atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére. I. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották. A görögök az első olümpiai játékok megrendezésének időpontját nevezték ki időszámításuk kezdetének.

Amerigo Vespucci
(1451-1512) olasz utazó, felfedező.

Illírek
Illíria, latinosan Illyria, ókori tartomány neve, melynek tágabb és szűkebb jelentése volt. Tágabban minden föld Itáliától és Noricumtól keletre, valamint Tesszáliától és Makedóniától nyugatra egészen a Savusig (Száva) és az Iszterig (a mai Dunáig). Ez a hatalmas régió a Balkán-félsziget északnyugati részét, ezen belül a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Montenegró, Koszovó és Észak-Albánia területét foglalta magában. A néhány ókori szerzőnél előforduló szűkebb értelemben vett Illyria csak az autariaták és ardiaeusok országát jelentette, amely az i. e. 4. században alakult ki a mai Dalmácia déli részén.

Kölcsey Ferenc
(1790-1838 )

magyar költő, politikus, nyelvújító

Cillei Ulrik
gróf (kb. 1406 – 1456. november 9.) magyar főúr.

Albert király alatt cseh helytartó volt. Halála után az özvegy Erzsébet pártjára állott, aki az ő tanácsára oroztatta el a Szent Koronát. Amikor Erzsébet fiát, V. Lászlót királlyá koronázták, Cillei tartotta a csecsemő feje fölé a koronát.
A bekövetkezett polgárharcban Erzsébet pártján küzdött, a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt, majd a bécsújhelyi békekötés során III. Frigyes császár pártjára állt.

Kosztolányi Dezső
( 1885- 1936 )
Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Őszi chanson
Paul Verlaine (1844 - 1896) leghíresebb verse. Tóth Árpád nem fordította, hanem átköltötte. célja az volt, hogy a zeneiséget és a hangulatot adja vissza.

Nofertiti

Nofertiti (Nofernoferuaton; más átírásban Nefertiti, Nofretete; jelentése: „a szépség megérkezett”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása.

(Szent) Imre herceg
(Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.)
I. (Szent) István király és Gizella királyné fia.

Géza fejedelem

(949-997 )
Magyar fejedelem 971 és 997 között, I. István apja.

Milánói Scala
A Teatro alla Scala (vagy La Scala) milánói operaház, egyike a világ leghíresebb operaházainak. 1778. augusztus 3-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt Nuovo Regio Ducal Teatro alla Scala néven.
___
A Scxala a XIX. században

Aphrodite

A szerelem és a szépség istennője a götög mitológiában. A római mitológiában Venus, az etruszk mitológiában Turan néven tisztelték. Az etruszk mitológiában általában fiatal nőnek ábrázolták, szárnyakkal a hátán; állatai a galamb és a fekete hattyú volt.

Eötvös József
Vásárosnaményi báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.

Ferences rend
A ferences rend (franciskáriánusok, ferencesek) egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. január 12. – 1226. október 4.) alapított 1209-ben.

Domonkosok - III. Honorius pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend. A prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapította egy évvel korábban, 1215-ben Toulouse-ban.

kódex