Bár a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását ugyan feloldották, korábban a központi költségvetés előlegezte meg ezeket, ha volt miből. Orbán Viktor kötcsei kijelentése alapján azonban lehet arra következtetni, hogy lyuk tátong a költségvetésen. Lakner Zoltán szerint gazdasági elemzők körében van egy olyan értelmezés, hogy az uniós források előfinanszírozására vesszük fel a kínai hiteleket.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Orbán Viktor a hétvégi kötcsei találkozón arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének megjelenésével a közéletben megváltozott a belpolitikai csatatér, ezért stratégiát kell váltania a Fidesznek, ha a 2026-os választásokon is győztes akar lenni – a Szabad Európa értesülése szerint erről is beszélt Orbán Viktor Fidesz-elnök, kormányfő a hétvégi kötcsei találkozón.
„Zártkörű fórum lévén Orbán Viktor beszédéről és az ott elhangzott beszélgetésekről pontosan annyit tudunk, amennyit a szervezők és maga a miniszterelnök akarja” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Szerinte a szövegrészletben, amelyet posztoltak a miniszterelnöki Facebook-oldalon – ami vagy szó szerint hangzott el vagy nem –, Orbán 2025-ben olyan változásra számít a kormányzásban, amitől „a lakosság jobban érzi majd magát”.
„Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök, legalábbis az üzenetek szintjén, megpróbál visszatérni a belpolitikába. Ez kétségtelenül változás ahhoz képest, amit hallhattunk Tusványoson, vagy a Duna Arénában előadott arról, hogy hány velodrome kell az országban, és hogyan intézi el, hogy az amerikai és kínai kapcsolatok javuljanak. Kétségtelenül más dimenziója a politikai gondolkodásnak, amit mondott, vagy amit szeretne, ha gondolnánk, hogy mondott” – értékelt Lakner.
A műsorvezető, Szénási Sándor felvetette, hogy a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a kormány ugyanazt a poént süti el évről évre, jövőre jobb lesz, aztán mégsem. Lakner megjegyezte, a kormány most is azt a 3-5 százalékos növekedést hangoztatja továbbra is, amelyet a kormányon kívül senki nem tart valószínűnek. Mégis a kormány illetékesei olyasmivel „próbálnak számolni, hogy valamitől be fog indulni a gazdaság”. Ez Orbán szerint – a nyilvánosságnak szánt kijelentései alapján három dolgon múlik – három dolgon múlik.
Régóta hangoztatja Orbán is, ha Donald Trump november 5-én megnyeri a választást az Egyesült Államokban, abból következően leáll a háború. Ami itt újdonság, a volt elnök többször hangoztatta célját, hogy az amerikai cégek Amerikában fektessenek be. „Nem biztos, hogy ez egy tejfölös bödönként elképzelhető időszak lesz, de ezt az ellentmondást a levegőben hagyta.”
A második dolog, hogy Matolcsy Györgynek lejár megbízatása a Magyar Nemzeti Bank élén. A miniszterelnök szavai alapján feltételezhető forgatókönyv szerint Varga Mihály váltja majd posztján. „Ebből én azt a következtetést tudom levonni, ha helyesen következtetek, hogy Nagy Márton hitelesen képviseli a miniszterelnök előtt azt a narratívát, hogy tulajdonképpen minden szuper, és azért nem vált be egyetlen előrejelzése sem, mert az MNB nem a kormány politikájának megfelelő monetáris politikát folytat” – mondta Lakner.
A harmadik pontot Lakner a legtalányosabbnak nevezte. Orbán egy kijelentése szerint a kormány már hozzáfér 12 milliárd euró uniós forráshoz, amelyet a gazdaság felpörgetésére szánnak. A politológus uniós ügyekhez nála jobban értő szakemberekhez, kollégákhoz fordult. Szerintük arról lehet szó, hogy tavaly decemberben az addig kifogásolt magyar bírósági, illetve igazságszolgáltatási szabályozásokban történtek bizonyos változások, ezért született egy olyan uniós döntés, amely értelmében feloldottak egy bizonyos mennyiségű, Magyarországnak szánt forrás zárolását feloldották. Azonban Lakner felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlat eddig az volt, hogy az Európai Uniótól érkező pénzeket utófinanszírozásra szánták, egész addig a központi költségvetés előlegezte ezeket meg. „Ezt csak akkor teheti meg a kormány, ha van miből megelőlegezni. Amikor Orbán Viktor klasszikus politikusi retorikai fogással elkezdi hibáztatni a bürokráciát – nem tudom, hogy a bürokrácia mely ága fölött nincs neki hatalma –, hogy ezt a pénzt nem tudjuk most használni, akkor valójában azt mondja, egy lyuk tátong a költségvetésben. Ráadásul a magyar költségvetési politika sajátos kombinációt alkalmaz, egyszerre van megszorítás és egyszerre folytatódnak a klientúrát tápláló kiadások” – jegyezte meg. Megjegyezte, gazdasági elemzők körében van egy olyan értelmezés, hogy az uniós források előfinanszírozására vesszük fel a kínai hiteleket. „Ez a magyar csoda.”
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Orbán Viktor a hétvégi kötcsei találkozón arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének megjelenésével a közéletben megváltozott a belpolitikai csatatér, ezért stratégiát kell váltania a Fidesznek, ha a 2026-os választásokon is győztes akar lenni – a Szabad Európa értesülése szerint erről is beszélt Orbán Viktor Fidesz-elnök, kormányfő a hétvégi kötcsei találkozón.
„Zártkörű fórum lévén Orbán Viktor beszédéről és az ott elhangzott beszélgetésekről pontosan annyit tudunk, amennyit a szervezők és maga a miniszterelnök akarja” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője. Szerinte a szövegrészletben, amelyet posztoltak a miniszterelnöki Facebook-oldalon – ami vagy szó szerint hangzott el vagy nem –, Orbán 2025-ben olyan változásra számít a kormányzásban, amitől „a lakosság jobban érzi majd magát”.
„Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök, legalábbis az üzenetek szintjén, megpróbál visszatérni a belpolitikába. Ez kétségtelenül változás ahhoz képest, amit hallhattunk Tusványoson, vagy a Duna Arénában előadott arról, hogy hány velodrome kell az országban, és hogyan intézi el, hogy az amerikai és kínai kapcsolatok javuljanak. Kétségtelenül más dimenziója a politikai gondolkodásnak, amit mondott, vagy amit szeretne, ha gondolnánk, hogy mondott” – értékelt Lakner.
A műsorvezető, Szénási Sándor felvetette, hogy a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a kormány ugyanazt a poént süti el évről évre, jövőre jobb lesz, aztán mégsem. Lakner megjegyezte, a kormány most is azt a 3-5 százalékos növekedést hangoztatja továbbra is, amelyet a kormányon kívül senki nem tart valószínűnek. Mégis a kormány illetékesei olyasmivel „próbálnak számolni, hogy valamitől be fog indulni a gazdaság”. Ez Orbán szerint – a nyilvánosságnak szánt kijelentései alapján három dolgon múlik – három dolgon múlik.
Régóta hangoztatja Orbán is, ha Donald Trump november 5-én megnyeri a választást az Egyesült Államokban, abból következően leáll a háború. Ami itt újdonság, a volt elnök többször hangoztatta célját, hogy az amerikai cégek Amerikában fektessenek be. „Nem biztos, hogy ez egy tejfölös bödönként elképzelhető időszak lesz, de ezt az ellentmondást a levegőben hagyta.”
A második dolog, hogy Matolcsy Györgynek lejár megbízatása a Magyar Nemzeti Bank élén. A miniszterelnök szavai alapján feltételezhető forgatókönyv szerint Varga Mihály váltja majd posztján. „Ebből én azt a következtetést tudom levonni, ha helyesen következtetek, hogy Nagy Márton hitelesen képviseli a miniszterelnök előtt azt a narratívát, hogy tulajdonképpen minden szuper, és azért nem vált be egyetlen előrejelzése sem, mert az MNB nem a kormány politikájának megfelelő monetáris politikát folytat” – mondta Lakner.
A harmadik pontot Lakner a legtalányosabbnak nevezte. Orbán egy kijelentése szerint a kormány már hozzáfér 12 milliárd euró uniós forráshoz, amelyet a gazdaság felpörgetésére szánnak. A politológus uniós ügyekhez nála jobban értő szakemberekhez, kollégákhoz fordult. Szerintük arról lehet szó, hogy tavaly decemberben az addig kifogásolt magyar bírósági, illetve igazságszolgáltatási szabályozásokban történtek bizonyos változások, ezért született egy olyan uniós döntés, amely értelmében feloldottak egy bizonyos mennyiségű, Magyarországnak szánt forrás zárolását feloldották. Azonban Lakner felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlat eddig az volt, hogy az Európai Uniótól érkező pénzeket utófinanszírozásra szánták, egész addig a központi költségvetés előlegezte ezeket meg. „Ezt csak akkor teheti meg a kormány, ha van miből megelőlegezni. Amikor Orbán Viktor klasszikus politikusi retorikai fogással elkezdi hibáztatni a bürokráciát – nem tudom, hogy a bürokrácia mely ága fölött nincs neki hatalma –, hogy ezt a pénzt nem tudjuk most használni, akkor valójában azt mondja, egy lyuk tátong a költségvetésben. Ráadásul a magyar költségvetési politika sajátos kombinációt alkalmaz, egyszerre van megszorítás és egyszerre folytatódnak a klientúrát tápláló kiadások” – jegyezte meg. Megjegyezte, gazdasági elemzők körében van egy olyan értelmezés, hogy az uniós források előfinanszírozására vesszük fel a kínai hiteleket. „Ez a magyar csoda.”
