A szlovákok történelme - fordítás
Ez év elején a
http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1928047&postcount=2567 – ik hozzászólásomban közöltem részletet a szlovák genetikus profeszor V.Ferák előadásából.A magyar hivatalos történészek, genetikusok,nyelvészek által képviselt vélemények alapján már akkor várható volt,hogy mi fog történni. Most az ő eredményeit is felhasználva elindult a szlovák nacionalisták történelem csinálása.Nemrégen találtam egy cikket a 3szor w.prop.sk oldalon,amivel mára tele vannak a szlovák oldalak.A címe: Dejiny Slovákov – A szlovákok történelme.Ezt a cikket lefordítottam.
Nem azzal a céllal,hogy ellenérzést keltsek a szlovákok irányában,hanem,hogy felkeltsem a figyelmet,hová vezet a magukat „magyarnak“ nevező hivatalos tudósok hajthatatlan „Ázsiából származunk,nyelvünk egy összelopkodott tákolmány“ dogmája.
Íme a cikk egy az egyben,ahogy mondani szokás „No comment“ – beszólások nélkül.
A cikk:
A szlovákok történelme
Az igazságot el lehet nyomni,de megsemmisíteni nem lehet (Veritas premitur, non opprimitur ).
A genetikusok 2010 májusában egyértelmüen megerősítették,hogy a szlovákok rekorderek az etnikai hosszúéletűségben és egyediségben/autentitás/.
.
A ma élő szlovákok 80% -a örökölte elődei génjeit,akik Közép-Európában éltek már 8 000 évvel ezelőtt,vagyis az újkőkorban – a neolitban.
A
molekuláris genetika az utolsó évtizedekben szinte hihetetlen fejlődésen ment keresztül.A biogénlenyomat /genóm/ megfejtése után
sikerült megfejteni az emberi génlenyomatot,majd pedig a
modern nemzetek génlenyomatát is.
A tudósok egyes nemzetekre alkalmazott génlenyomat analíziseinek eredménye kétségbevonta,sőt egyes esetekben megdöntötte a történészek „örök igazságait”,ami aztán egyes országokban szinte „földrengést“ okozott.
Sok mai magyar történész és politikus még mindig azt állítja,hogy a szlovák elem csak a késői középkorban telepedett le az északi-kárpátok íve mentén, némelyik dunamenti alacsonyabbanfekvő síkvidéken és ezt is beszivárgással a valach kolonizáció idején.Egy lélekzetvétellel rögtön kijelentik viszont,hogy a hunok és avarok után,akik a 4. és 6.században érkeztek a Duna-medencéjébe a 9.század első évtizedeiben megérkeztek a magyarok és itt vannak máig.
Például
a volt magyar köztársasági elnök Göncz Árpád amikor még funkcióba volt az 1995 – ös Oxfordi előadásán azzal „szórakoztatta“ politikai és tudós hallgatóságát,hogy kijelentette „Az avarok után a magyarok jöttek és elsőnek telepedtek le a Kárpát-medencébe (Duna medencébe) és máig itt vannak.
.
Ezeket az áltudományos,minden bizonyítékot nélkülöző nézeteket a modern génanalízis tudománya teljesen kiforgatta.
Az egész azzal kezdődött,hogy 1991-ben L.L.Cavalli Sforza a stanfordi egyetem /Usa/ elismert genetekai professzora közzétette egy nagyobb területet felölelő tanulmányának eredményét,amelyiket a mai Magyarország területén végzett.
Az eredményeket a tanulmányában ekképen ismerteti:
„Magyarország Európában egy rendellenesség /anomália/.A nyelve ázsiai,de a lakossága európai, nagyobbrészt szláv.Ezek a szlávok a Kárpát-medence őslakói.A Magyar Köztársaság lakosságának abszulút többsége etnikailag nem magyar, nagyobbrészt szláv és folyamatosan európai.Neve magyar maradt és a nyelve ragozó /aglutináló/.Magyar gének nincsenek.“(Scientic American,november 1991).
Ezek az eredmények sokkolóak.
Néhány elismert laboratórium Amerikából megismételte a széleskörű genetikai vizsgálatot Magyarország területén és ugyanarra a sokkoló erdményre jutottak.
Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei is alátámasztották Cavalli-Sforza véleményét: „csak nagy nehezen lehet kimutatni az ugor (ősmagyar) gének nyomait a mai magyar népességben“
A modern genetika laboratóriumi technológiáját nagyon sok országban rövid idő alatt elsajátították.Nem tétlenkedtek Budapesten sem,a magyar genetikusok szintén elvégezték állampolgáraik DNS vizsgálatait.
Az eredmények csalódást okoztak nekik,mert ugor (ősmagyar) mitokondrionális gének csak a mai magyar népesség kevesebb,mint 5% - ában mutathatók ki.
A magyar genetikusok eredményei is bizonyították Cavalli – Forza másik állítását,hogy
a Magyar Köztársaság mai népességének abszulut többsége nem magyar etnikumú,hanem túlnyomórészt szláv.
.
A magyar genetikusok szerint is a mai Magyarország lakosainak legalább 50% - ának szláv génjei vannak.A többit a valach – románok,germánok és mások.A genetikai vizsgálatok alapján alakult ki a nézet,miszerint „A mai magyarok Magyarországon /nagyrészt/ egyáltalán nem magyarok.
.
A mai magyarok csupán 5% -nak vannak ugor (ősmagyar) génjei,de az 50% -nak szlávoktól származók a génjei.(Sapienti sat!)
A szlovák genetikusok sem tétlenkedtek.
A 21.század első övtizedében doc.V.Ferák megvizsgálta a szlovákok génkészletét és többmint figyelemre méltó eredményekhez jutott.
. Kimutatta,hogy a szlovákok 80% -a olyan elődök génjeit örökölte,akik közép-Európában éltek már 6000 évvel Krisztus előtt,vagyis az újkőkorban.
. Ez viszont azt jelenti,hogy a Kárpátok északi karéján és a dunamenti síkságon éltünk (az őseink) már 8000 évvel ezelőtt.
. Ez az etnikai hosszúéletűség a szlovákokból rekordőrt csinál az etnikai egyediség terén.
. A szlovákiai tanulmányok összehasonlítása más európai országokéval megmutatták,hogy a szlovák etnikai hosszúéletűségéhez hasonló csak a Welszieknek van.A welszi kutatások kimutatták,hogy a mai welsziek 70% -a örökölte olyan ősök génjeit,akik már 4000 évvel ezelőtt Welszben éltek.
A magyar történészek,politikusok,nyelvészek és más tanult emberek már évszázadok óta tudják,hogy „a magyarok emberemlékezetóta a legkevertebb nemzete Európának,s talán a világnak. Például Vámbéry Ármin már a 19.század végén leírja,hogy „a magyarok Európa legkevertebb nemzete.“
A 20.század egyik legnagyobb magyar gondolkodója Štefan Bibó (Bibó István) írta a következő kijelentést,hogy „a magyarok keveredtek a világ mindenféle söpredékével /balaszt/.
A mai magyar történészek egész csoportja (Szűcs J. Bogyay T. , Silági D. , Lendvai P. , Glatz F. , Kontler L. és még több tízes csoport) bizonyítja a munkájában,hogy az ugorok ( a magyarok elődei ) keveredése már évszázadokkal azelőtt megkezdődött,még a Duna-medencébe való megtelepedés előtt.Az idézett történészek szerint már az „óugor törzsek a nemzetek keverékei voltak“ és „ etnikailag heterogén csoport volt.Egy kevert és egyre keveredő nemzet volt “
A modern genetika megerősíti,hogy a német-magyar történésznek Denis Siláginakigaza van,aki már egy félévszázada megírta,hogy „a magyar nemzeti vonásokat nem lehet levezetni az eurázsiai elődök faji-biológiai tulajdonságaiból,de figyelemre méltó az a valóság,hogy létezik egy nagyobb tipikus magyar csoport,akiknek az elődei szlávok,germánok,románok és zsidók,de semmi esetre sem a keleti sztyeppék lovasai.
Még meggyőzőbben és markánsabban ír erről az elismert magyar történész L.Kontler(Kontler László): „A magyarok antropológiai és kulturális szempontból nagyon kevert fenomént képeznek.Így tiszta ugor (magyar) törzs soha nem létezett.Ezért a magyar nemzet folytonosságának megállapítására egyedüli kritérium a nyelv.A magyarság kezdete egy olyan társadalom történelme, amelyik genetikai összetétele és kultúrája változó,de néhányezer évig olyan nyelven beszélt,amelyikből kialakult a mai magyar nyelv.
Röviden és okosan definiálja a magyar nép keletkezését F.Glatz 60 tagú történész csoportjával a nagyterjedelmű – A magyarok krónikájában: „A magyarok elődeinek történelméről Krisztus után 600-ig csak,bizonyos valószínűséggel beszélhetünk,ezt is a nyelvtudomány,a régiségek és a botanikai-földrajzi elnevezések alapján.Csak annyi biztos,hogy a magyar nép több genetikailag eltérő csoportból alakult ki,akiknek a közös nyelve a magyar lett.“
A mai napig nincs megbízhatóan megmagyarázva,milyen módon került ebben a genetikailag és nyelvileg kevert népcsoportban az elmaradott ugor(magyar)nyelv és a „magyar“ név,ha tudjuk,hogy a hét ugor törzsből,csak (Megyer,Nyék) kettőnek volt ugor neve,a további ötnek az elnevezése turk/türk/.
A német-magyar történész Thomas von Bogyay szerint „az antrolpológiai és archeológiai leletek azt bizonyítják,hogy a magyar nemzeti indivídum a dél-orosz sztyeppék olvasztó kemencéjében keletkezett.“Az orosz sztyeppékből származik a magyarok úgynevezett „születési anyakönyvi kivonata“Az első irott bejegyzésről van szó,ahol a magyar( és más) történészek szerint is először említődenek az ugrok.
Ez egy bizánci hír iu.839-ből,ahol az ugrok(magyarok) onogor(görögül ongroi). Ezért sok történész ajánlja,hogy az iu.839 év legyen az ugrok(magyarok) megjelenésének éve a történelemben.
. Majdnem minden,amit az iu.839 előttről a magyarok elődeiről tudunk,csak találgatás.Mindamellett a látszólag indokolt eseményeket is kétkedéssel kell fogadni.
Az ugorok(magyarok) intenzív keveredése folytatódott a Duna-medencében való letelepedésük után is.Osztrák – magyar politológus és történesz P.Lendvai figyelmeztet: a magyar romantikusan festett történelmi leírás ellenére,figyelembe kell venni,hogy annakidején a Duna-medencébe való bejövetelkor az ugor törzsek csoportja minden lehetett,csak nem egységes /homogén/ egész, végeredményben tényleg nemzetek keverékei voltak.
Feltételezik,hogy sok évszázaddal az időszámítás előtt és néhány évszazadot utána az ugor törzsekre nagy civilizációs hatással voltak az iráni eredetű szomszédaik.Ezt bizonyítja az a sok szó,amelyeket az ugorok átvettek az irániaktól,hogy az irániak tanították az ugrokat(magyarok elődeit) a termelő gazdaságalapjaira.Az ugorok sok legendát ,mítuszt átvettek az irániaktól,a legkedveltebb a csodaszarvasról szól.Az évszázadok folyamán intenzív keveredés volt az irániak és az ugrok között.
A magyar történészek kiemelik az irániaknak az ugorokra tett nagy kultúr és civilizációs hatását,hagsúlyozzák,hogy az ugorok nagyon sok szót vettek át az irániaktól,amelyek nagyban gazdagították a szegényes szókincsüket.A hozzáférhető magyar irodalomban nincs megemlékezés az ugorok pozitív hatásáról az irániakra.A fenntemlítettekből következik,hogy az irániak nem lehettek a balasztok.
Mégnagyobb kultúr és civilizációs hatással voltak az ugorokra az ótörök törzsek. Valamikor a iu.6.században az alsó-Don vidékén találkoztak az onogur turkokkal /törökök/.Az onogurok uralmuk alá hajtották az egész ugorságot (magyarságot) és a 7.században az ugorok és onogurok a kazár kaganátus fennhatósága alá kerültek( a törökök szintén).A kazár uralom alól az ugorok csak 830-ban szabadultak.
Az ugorok 300 éves élete a turk uralom alatt a magyarokra nagyon sokoldalú és hatalmas civilizációs hatássál volt.Azt lehet mondani,hogy a török etnikumok erősen civilizálták az ugorokat az élet minden oldalán.Az ugorok a turkoktól megtanulták a földművelés alapjait,kertészkedést és sok szakmát.Átvették a turkoktól a politikai rendszert,a katonai alakulatok igazgatását és a harci taktikát.Szintén átvették a török öltözködési szokások némelyikét és a fém csattok használatát.A turkok hatására lettek a jogi és vallási hagyományok a magyarok számára értelmesebbek.Az ugor nyelv(ómagyar) bővült többmint 300 ótörök szóval.
Abban az időben az ugorok szókincse nagyon szegény volt – nem volt több 1000 szónál,ez azt jelenti,hogy az átvett 300 ótörök szó 30% -al növelte az ugorok szókincsét.
Talán kazár szokás és törvény szerint az ugor törzsfőnökök kimelték (pajzsra) Árpádot maguk fölé/kormányzásra/,hűséget esküdtek neki és az esküt „vérrel pecsételték“.A magyar történészek azt állítják ezzel lett letéve az „alkotmány“ alapja.Az elismert történészek ebből csak viccet csinálnak.
Több történész megengedi,hogy sem az Árpádok,sem a későbbi magyar királyok nem voltak etnikailag ugorok,hanem etnikai törökök.
Mély,kitörölhetetlen nyomot hagytak az ómagyar etnikumban a turk onogurok. A turk onogurok sztyeppei vándor nomád etnikum volt,amelyik a 6. és 7.században „alattvalóvá tette az egész magyarságot“.
A bizánci krónikások és történészek alighanem az ugorokat(ómagyarokat) turkoknak tartották,így a bizánci,keleti és régi európai forrásokban az ugorok legtöbbször törököknek és onoguroknak vannak nevezve.Európában az ómagyarokra az onogurok elnevezés gyökeredzett meg,görögül ongroi.
A görög ongroinak különböző változatai /derivátjai/ keletkeztek:latin változat hungarus,hungari,hungaria;francia változatok:hongrois,hongrie;angol változatok hungarian,hungary; német változatok ungar,ungarn; orosz változatok venger, vengria,stb.
Bibó István nem gondolhatott a turk etnikumra amikor azt írta „a magyarok a a világ mindenféle söpredékével /balasztjával/ keveredtek.“Mert ahogy a leírtakból látni ezek voltak a tanítóik a civilizátoraik és ők voltak a megnevezésük teremtői.
Még nagyobb civilizációs hatása volt az ómagyarokra a szlávoknak.
A molekuláris genetika az utolsó évtizedekben megkérdőjelezhetetlenül kimutatta,hogy a ma Magyarországon élő népesség csupán 5% - a örökölte az ugor( ómagyar) géneket,de 50% - nak szláv génjei vannak a maradéknak valach-román,germán és más.
Ezek az eredmények arról tanúskodnak,hogy a szlávoknak nagy hatásuk volt az ugorokra (a magyarok elődeire).Az régebbi,de az újabb elismert magyar történészek azon a véleményen vannak,hogy az ugorok már a dél-orosz sztyeppéken találkoztak a keleti szlávokkal a 7.-9.századig.A véleményüket annak a ténynek az alapján alakították,hogy az ugorok a szlávoktól nagyon sok ószláv szót vettek át már a Duna-medencébe érkezésük előtt.
Más példákon kívül gyakran adják meg a kríž – kereszt szót,amelyiket az ugorok bizonyítottan a Duna-medencébe érkezésük előtt vettek át.Feltételeződik az ugorok és a keleti szlávok intenzív keveredése is.Az ugorok és a keleti szlávok kapcsolatairól az irodalomban nagyon kevés a bizonyíthatóan helytálló adat,ezért fenntartásokkal kell kezelni.Csak annyi a biztos,hogy az ugorok átvettek a keleti szlávoktól nagyobb mennyiségű ószláv kifejezést és történt kölcsönös keveredés is.
Jóval hitelesebb/hihetőbb/ információk vannak a szlávok és az ugorok kapcsolatáról 896 után,amikor az ómagyarok elfutva a besenyők és bolgárok előtt bejöttek a Duna – medencébe.
A régebbi időkkel ellentétben,az összes elismert magyar történész megeggyezik abban,hogy az átkelés a Kárpátokon és a megtelepedés a Duna-medencében nem a legelők keresése,nem is a lakosság növekedése,sem a zsákmányszerzés látomása,sem a kitalált bolondságok az „Attilai örökség“-ről és a további mesék az iskolások részére,hanem a félelem a besenyőktől és a bolgároktól(turk törzsi kötelékek voltak,amelyek gyűlölték az ugorokat és a besenyők esetében nem is tudjuk,miért).
A bolgároktól elszenvedett vereség és a besenyőktől lerombolt és kigyilkolt Etelközi ugor vándortelepek (települések) hatása késztette a legyengült ugor (ómagyar) csapatokat,hogy gyorsan rohanva hagyják el Etelközt és induljanak nyugatra,védett helyet keresni.Az átkelés a Kárpátokon nagyon drámai körülmények között történt,az ugorok elvesztették családjuk nagyrészét és a legfontosabb vagyonukat – marhacsordáikat és lovaikat.
F.Salamon a nevezetes magyar történész írja az ugorok Kárpátokon keresztüli átkeléséről:Keresztül ment a Kárpátokon „családok nélkül,egy harcosokból álló ugor lovasezred szláv feleségekkel és anyákkal.“
Ki kell hangsúlyozni,hogy megbízható aprólékos tények az ugorok bejöveteléről és letelepedéséről a Duna-medencében,ugyanúgy mint az itt élő többségében szláv lakosságról nincsenek,vagy kevésbé ismertek.
„Mindenesetre leszögezhetjük,hogy az ugorok letelepedése után egy hosszú békés időszak következett az ugorok és szlávok együttélésében.Ez azt is jelenti, hogy a szlávoknak köszönhetően,meg az ugorok rablóhadjárataiból (úgynevezett kalandozások) hozott foglyok által a Duna-medence lakosainak,kulturális és tudományos színvonala megközelítette az európait” ezt írják a magyar történészek Bertényi és Gyápay „Magyarország rövid története“ című művükben.
Tehát a mai elismert magyar történészek beismerik,hogy az ugorság (magyarság) főleg a szlávoknak köszönhetően aránylag rövid idő alatt európai nemzetté vált.
Kétségbevonhatatlan tény,hogy a 9. -11.században(és több századdal azelőtt) a Duna-medencében megtelepedett szláv földművesek,kézművesek és üzletesek összehasonlíthatatlanul magasabb kulturális szinten voltak,mint a nomád ugor(ómagyar) betelepültek./ha sértőn akarom fordítani,akkor jöttmentek/
A szloveneknek(a szlovákok elődei) már abban az időben volt néhány évszázados saját politikai és katonai szervezete,volt saját papi szervezete saját egyházi /liturgikus/ nyelvvel és gazdag szókincsük a beszélt és irodalmi nyelvben.(
7000-8000 szó).Az ómagyaroknak ebben az időben lényegesen szegényesebb szókincse volt (
talán csak 1000-1300 szó) és mint vándorlók még csak nem is álmodtak semilyen politikai szervezetről,vagy irodalomról.
Ezeket a tényeket az elismert magyar történészek nagyon jól ismerik.Ennek ellenére sok magyar történész és gondolkodó még ma is mítuszokat és legendákat gyárt,amelyekből aztán levezetik a magyararok irányítási jogát a Duna-medencébe és a jogot /Uhorsko/-Nagy-Magyarország a „nemzetek börtöne” megújítására,amit ők „ezeréves Magyarországnak „ neveznek.
A nemrégmúltól különbözve a mai magyar történészek elismerik,hogy az ugorok bejövetelekor a Duna-medence,nem volt lakatlan,puszta,hanem itt szlávok éltek.Itt szláv települések voltak.
A magyar történészek is nagyon jól tudják,hogy az időbeli letelepedés szempontjából és az egyes nemzetek őslakosi voltának megállapítása szempontjából döntőek a földrajzi elnevezések/toponímek/,vagyis az elnevezések erdetének nyelve.A modern nyelvtudósoknak ismert,hogy egy etnikum/népesség/, aki előszer letelepedik egy nagyobb területre, a tájékozódás érdekében már az első generáció alatt elnevezi a fő tájékozódási pontokat: tavakat,folyókat,hegységeket,hegycsúcsokat,dombokat, kiemelkedéseket, településeket.Ha az őslakosok elhaggyák az adott területet,vagy az etnikum kihal,a jövevények átveszik az elnevezéseket az előbbiek után és átalakítják a saját nyelvük szerint.
A minősített etimológus gyorsan kinyomozza a legöregebb földrajzi elnevezések hangzását ,a megfontolt,tárgyilagos történésznek az elnevezések számossága meggyőző bizonyíték,ezt a legrégibb őslakosok által teljes terjedelemben belakott területre vetítve,meg lehet állapítani,hogy az őslakosok melyik etnikumhoz tartoztak.Az egyes területek földrajzi elnevezései biztonságosan és pontosan tudják meghatározni az őslakosok hovatartozását és megmutatják az évszázadok alatti változásokat is.
A földrajzi elnevezések kutatásának voltak úttörői Nagy-Magyarországon, már a 19.században.Magyar történészek és nyelvtudósok,akik az eredményeiket közölték a hazai és külföldi irodalomban.A 19.században voltak: Volf Gy.; Csánki D.; Ortvay T.; Pesty F.stb.A 20.században nagyon érdemleges munkát végzett ebben az irányban főleg Moór E., Melich J. és Kniezsa J.
A felsorolt szerzők a munkáikban visszavonhatatlanul bebizonyították,hogy
. az eredeti helyi nevek egész Nagy-Magyarország területén,beleértve a mai Magyarország területét is szlávok,de főleg szlovákok.
. a Duna – medence egész területe tele van földrajzi nevekkel, falvak, települések,városok,patakok,folyók,tavak,hegységek,hegycsúcsok,dombok stb. elnevezéseivel,amelyek a magyar alakú elnevezés rekonstrukciója után szláv jelleget kapnak,főleg ószlovákot.
Ez megkérdőjelezhetetlenül bizonyítja a Duna- medence szlávok/szlovákok általi betelepítését már évszázadokkal az ugor(ómagyar) törzsek előtt.
Fordította: Varga István
2010 augusztus 15.-én
Fordítói megjegyzés:
A cikk elolvasása után felmerül a kérdés lehet-e a szlovák oldallal érdemben vitába szállni,ha a hivatalos „magyarnak nevezett“ tudósok kb.ugyanazon a véleményen vannak,mint ők.Legelősször ezeknek kellene megmagyarázni, hogy a magyar történelem, őstörténelem, magyar nyelv kutatásban is elérkezett az idő,amikor már nem lehet azt állítani,hogy a Föld lapos,be kellene végre ismerni,hogy gömbölyű és ezenfelül még kering a Nap körül.
A csatolásban lévő változatban megtalálhatók az eredeti oldalakra mutató linkek címei.
én is érdeklődő vagyok.
