Ja és AHH! Ez az achi állatcsont! Mióta van az embereknek olyan eszköze, amellyel csontra tudnak karcolni? Mindegy, hogy csont 32500 vagy hatvanmillió éves...Hogy a csont milyen bákomot tartalmaz az is lényeges, főként a Nagy Találgatók számára. Például ez a csontra karcolt (mivel és mikor?) bákom szerintem Jóskát ábrázolja, azaz Sztálin Jóskát és nem az Oriont! Kérjük az új csontot, legyen min rágódni!
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Kedves Bandimatróz!
Szó sincs itt indulatoskodásról, de ha valami mese, azt nyíltan meg kell mondani! Ne eredeztessük magunkat vepszéktől, mongoloktól meg hasonlóktól, ha ennek semmi alapja sincs! Ezt úgy látom, mindketten világosan látjuk, és abban is egyetértünk, hogy a mi őstörténetünk szempontjából a Kárpát-medence a meghatározó.
Háát, nem is tudom..."Német régészek 1979-ben a Duna mentén fekvő Ach-völgyben egy mamutagyarból készült táblácskára bukkantak, amely a radiokarbonos kormeghatározás alapján körülbelül 32500 éves, s egyes feltételezések szerint az Orion (Vadász) csillagképet ábrázolja.”
<CENTER></CENTER>
http://dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092549&evfolyam=II&szam=1
Ez az alak szerintem akármi lehet, mondjuk például egy ruhás nő is. Nem lenne szabad az ilyenekből ennyire messzemenő következtetéseket levonni.
Köszönöm!
Kivételesen (majdnem) egyetértünk.
Egy másik topikban épp azt veti valaki a szememre, hogy miért nem hiszek a régészeknek. Itt meg azt, hogy miért hiszek.
Nem én állapítottam meg sem a korát sem azt, hogy mit ábrázol.
Itt egy angol nyelvű link, de több helyen is szerepel: http://www.s8int.com/sophis9.html
és ez is:
http://www.waspress.co.uk/journals/beforefarming/journal_20031/news/20031_15.pdf
Ez pedig egy érdekes olvasmány: FÖLDES PÉTER: Anonymus titkos közlései 1, 2 rész
"Anonymus művének pogány korról szóló első rétegén kívül nemcsak saját korát érintő emelkedett hangú, szimbolikus második, hanem még egy harmadik rétege is van, amely utóbbi a gesztával és szerzőnk személyével kapcsolatos dolgokat közöl velünk titokban. Lépésről lépésre fogunk haladni, hogy megtudjuk, mikor működött igazában Anonymus, mit s hogyan vett át az ősgesztából (vagyis mennyiben és milyen formában hiteles), mit és miképp mond a saját korával kapcsolatban, és ki volt ő valójában, milyen érdeket képviselt."
Az első látogatónk...
Az első látogatónk már ie. 5010 körűl megérkezett kis csapatával a Kárpátmedencébe. Őt Gula (Gyula) pateszinek hívták, azért "pateszi" és nem sámán, mert Úr környékéről (Sumériából) jött és ott a pateszi nevet használták. Itt a
jégkori hideget átélő emberek utódait találta, akiket medveseknek, bolhádoknak, bikedeknek és tarkósoknak neveztek el. Például a Sajónál, a melegforrások mellett is éltek. Ezekkel az emberekkel nem tudtak már beszélni Guláék, ők nagyon alacsony -kőkori- szinten éltek, általában barlangokban.
Ez a felderítőút azért jött létre, mert létezett egy olyan térképféle, amelynek alapján az első látogatók idetaláltak. Fontos változásokat találtak a jegesedés előtti időkhöz képest. Ezt az Arvisura ismerteti. A következő látogatás azonban csak mintegy 1000 év mulva történt meg , amikor már létezett a Hun Törzsszövetség és Ordoszból idelátogatott Uzapani ie. 4010 körűl. Mivel 1000 év sok idő, mutatja ez a történet is, hogy a látogatásról írásos feljegyzés készült..vagyis volt írásuk már ekkor is..Ezután már sűrűsödtek a látogatók, említeni lehet Kerkáékat (ie. 3970), majd Balogot (ie. 3775) és Esklót (ie. 2800 körűl). Eskló Aranyosszéken (Kolozsvár környékén) telepedett le embereivel és Ő alkotta a későbbi székelység magját. Eskló után Barca említhető még (ie. 1610). (Esklót ma isnkább Esküllőnek mondják...Barca nevét a Barcaság őrzi, Kerkáét a Kerka patak....)
Igen érdekes, hogy Eskló embereivel az általa elnevezett Aranyosszékre érkezett, valahonnan tuta, hogy itt arany létezik (kibúvásokban is, még akkor).
Tehát a betelepedés egy lassú folyamatnak mondható.
Kisebb látogatócsoportok 20 évenként, a nagyobban pedig 100 évenként
érkeztek ide és egyrészük itt is maradt. Az ittmaradtak között pl fazekasok is voltak, nekik köszönhető az un Körös kultúra, melyről sokat beszélnek de nem tudnak szinte semmit. Ez a "kultura" egyfajta cserépedény-díszítést jelent.
A fenti dologba "férhet bele" a tatárlaki amulett is, amellyet sokan ismernek.
Ez a kolozsvári múzeum pincéjében lehet- de nem biztos- mert nem a dákoromán akármit igazolja...azomnban nincs szerencséjük, mert jó fénykép létezik róla, a rajtalévő szöveget pedig megfejtették. Az első magyr régésznő -Torma zsófia- munkássága pedig szintén "írásos" cserepekkel indul (marosmenti cserepekkel) de ez külön történet már.
Balog idején létesűlt századosfaluként Debrecen, mely egy éppen ekkor született csecsemő neve volt. Úgyhogy Debrecen igencsak ősi városunk. Balog idején már Tisza jaku sámánról elnevezett folyónál fősámánság is létezett.
A széttelepedések már Balog idejében elindultak.
A látogatók, betelepülők célja eleinte az ősi -jégkort megelőző- hazájuk megkeresése.
Az első látogatónk már ie. 5010 körűl megérkezett kis csapatával a Kárpátmedencébe. Őt Gula (Gyula) pateszinek hívták, azért "pateszi" és nem sámán, mert Úr környékéről (Sumériából) jött és ott a pateszi nevet használták. Itt a
jégkori hideget átélő emberek utódait találta, akiket medveseknek, bolhádoknak, bikedeknek és tarkósoknak neveztek el. Például a Sajónál, a melegforrások mellett is éltek. Ezekkel az emberekkel nem tudtak már beszélni Guláék, ők nagyon alacsony -kőkori- szinten éltek, általában barlangokban.
Ez a felderítőút azért jött létre, mert létezett egy olyan térképféle, amelynek alapján az első látogatók idetaláltak. Fontos változásokat találtak a jegesedés előtti időkhöz képest. Ezt az Arvisura ismerteti. A következő látogatás azonban csak mintegy 1000 év mulva történt meg , amikor már létezett a Hun Törzsszövetség és Ordoszból idelátogatott Uzapani ie. 4010 körűl. Mivel 1000 év sok idő, mutatja ez a történet is, hogy a látogatásról írásos feljegyzés készült..vagyis volt írásuk már ekkor is..Ezután már sűrűsödtek a látogatók, említeni lehet Kerkáékat (ie. 3970), majd Balogot (ie. 3775) és Esklót (ie. 2800 körűl). Eskló Aranyosszéken (Kolozsvár környékén) telepedett le embereivel és Ő alkotta a későbbi székelység magját. Eskló után Barca említhető még (ie. 1610). (Esklót ma isnkább Esküllőnek mondják...Barca nevét a Barcaság őrzi, Kerkáét a Kerka patak....)
Igen érdekes, hogy Eskló embereivel az általa elnevezett Aranyosszékre érkezett, valahonnan tuta, hogy itt arany létezik (kibúvásokban is, még akkor).
Tehát a betelepedés egy lassú folyamatnak mondható.
Kisebb látogatócsoportok 20 évenként, a nagyobban pedig 100 évenként
érkeztek ide és egyrészük itt is maradt. Az ittmaradtak között pl fazekasok is voltak, nekik köszönhető az un Körös kultúra, melyről sokat beszélnek de nem tudnak szinte semmit. Ez a "kultura" egyfajta cserépedény-díszítést jelent.
A fenti dologba "férhet bele" a tatárlaki amulett is, amellyet sokan ismernek.
Ez a kolozsvári múzeum pincéjében lehet- de nem biztos- mert nem a dákoromán akármit igazolja...azomnban nincs szerencséjük, mert jó fénykép létezik róla, a rajtalévő szöveget pedig megfejtették. Az első magyr régésznő -Torma zsófia- munkássága pedig szintén "írásos" cserepekkel indul (marosmenti cserepekkel) de ez külön történet már.
Balog idején létesűlt századosfaluként Debrecen, mely egy éppen ekkor született csecsemő neve volt. Úgyhogy Debrecen igencsak ősi városunk. Balog idején már Tisza jaku sámánról elnevezett folyónál fősámánság is létezett.
A széttelepedések már Balog idejében elindultak.
A látogatók, betelepülők célja eleinte az ősi -jégkort megelőző- hazájuk megkeresése.
Tételezzük fel, hogy mindez igaz.
Ha viszont a Kerka patak majdnem 6000 évvel ezelőtt kapta a nevét Kerkáról, akkor azt is fel kell hogy tételezzük, hogy az akkor itt lakó nép máig megmaradt, hiszen ezt a patakot máig így nevezik. Ilyenmódon tehát ugyanoda jutunk: a magyar nyelv és kultúra nem a honfoglalók által került be ide.
Nagyon jó!
Nincs olyan -csak ma mondogatják ezt jobb híjján-hogy magyar nyelv. Vagyis van, de...ez egy ma használatos úz nyelv tulajdonképpen. Tehát nem kabar, manysi, avar, fehérhun, feketehun, kazahun, kun, jász stb...
A Hun Törzsszövetség sem állítja, hogy -a ragozáson kívűl- túlzottan "csereszabatosak" azaz minden más törzsbeli számára érthetőek lettek volna az egyes törzseinek nyelvei. Például az ujgúrt a manysi nem értette meg stb..ma is így van.
A ma használatos magyar nyelv -a könyv szerint- az úz nyelv, ezért is tudta értelmezni Paál Zoltán az Arvisurákat, mert így értette meg. UGYANIS AZ ARVISURA ÚZ NYELVEN ÍRÓDOTT, mindegyik.
Az úzok nyelve tulajdonképpen az Ordoszban használatos "birodalmi nyelv" egyben, természetesen az idők függvényében ez a nyelv is lassú változást szenvedett, mint minden más nyelv. Ezért kellett pl az ordoszi rovásokat is némileg módosítani idővel. A helyzet azonban nem volt nagyon sötét az úzokat a hun tűrhetően megértette, az avar is..-gondoljunk az iszfaháni kódex nagyon sok, ma is érthető szavára is- de messze nem minden más törzsbeli. Tehát voltak nyelvileg egymáshoz közelebbálló és távolabbálló törzsek már Ordoszban is. De azért ragoztak...A kezdetekben Ordoszban 24 törzs élt, azaz ez sem egyszerű, ezek inkább törzsi alapú népcsoportok, egy-egy népcsoport pedig 2-4 törzset is tartalmazhatott...A dolog tehát összetett, nem intézhető el két tőmondatban. Elemzést, vagy akár egy kis tanulmányt kívánna egy olyantól, aki erre kihegyezve értelmezné az Arvisurát.
A Kárpátmedencében majdnem minden hunfajú törzs jelen volt/van, a nyelvük pedig kb a mongoljárásra homogenizálódott. Ezt többszöt hangsúlyozza az Arvisura. Ezt a ma használatos nyelvet gondolják sokan magyar nyelvnek, de ez "úzalapú" vagyis az ősi úz nyelv mai változata Paál Zoltán szerint...(Mellesleg akár a TAMANA is közelebb vihet a dolog megértéséhez, van ilyen honlap.).
Még a sumérokkkal is léteznek közösnek mondható szavaink -nem sok- de ha a mai hazánkban az egyes hunfajjú népek jelenlétét kellene vizsgálni magam azt mondanám, hogy a mai magyarok fél-egyszázaléka sumér...tizenöt-húsz avar, de sok a jász, kun, kabar és magyar közöttünk.. stb..Ilyen pofonegyszerű ez!
Az Arvisura alapfokú ismerete nélkűl nembiztos, hogy a fentiek mindenki számára érthetőek.
Az ummai úzok egyrésze pl ie. 3500-ban települt be Esztergom környékére Ummából (Sumériából)megunva a sook "özönvizet", kétlem, hogy ők megértették egyből azokat az ummaiakat, akik LAM herceget (Szt László nagybátyja) beköltözésükkor egy pulival ajándékozták meg.
Szegény Lam, az idegen papok miatt nemtudunk nagyszerű tetteiről, csak egy kis pilisi hegy őrzi emlékét.
Az Arvisura szerint pl a sumérok is igen különböző népcsoportokból álltak, kivéve egy kicsiny magot, csoportot..ahány városállamuk, annyi elemzést kívánna a helyzet. Volt azután egy időszak, amely nyugalmasabb volt, homogenizálódtak is valamennyire a sumérok Gilgames idején.. A latinok 42 népből erőszakolták ki, az mai olvasónak egységesnek látszó Római Birodalmat, mely korántsem volt az..a legnagyobb népcsoport itt az Etruszk volt, de ők maguk is 12 hunfajú törzsből álltak....Ki hallott erről?
Homogenizálódni pedig egy nyelv -századok alatt- leginkább akkor tud, ha léteznek közös gyökerek..
A Hun Törzsszövetség sem állítja, hogy -a ragozáson kívűl- túlzottan "csereszabatosak" azaz minden más törzsbeli számára érthetőek lettek volna az egyes törzseinek nyelvei. Például az ujgúrt a manysi nem értette meg stb..ma is így van.
A ma használatos magyar nyelv -a könyv szerint- az úz nyelv, ezért is tudta értelmezni Paál Zoltán az Arvisurákat, mert így értette meg. UGYANIS AZ ARVISURA ÚZ NYELVEN ÍRÓDOTT, mindegyik.
Az úzok nyelve tulajdonképpen az Ordoszban használatos "birodalmi nyelv" egyben, természetesen az idők függvényében ez a nyelv is lassú változást szenvedett, mint minden más nyelv. Ezért kellett pl az ordoszi rovásokat is némileg módosítani idővel. A helyzet azonban nem volt nagyon sötét az úzokat a hun tűrhetően megértette, az avar is..-gondoljunk az iszfaháni kódex nagyon sok, ma is érthető szavára is- de messze nem minden más törzsbeli. Tehát voltak nyelvileg egymáshoz közelebbálló és távolabbálló törzsek már Ordoszban is. De azért ragoztak...A kezdetekben Ordoszban 24 törzs élt, azaz ez sem egyszerű, ezek inkább törzsi alapú népcsoportok, egy-egy népcsoport pedig 2-4 törzset is tartalmazhatott...A dolog tehát összetett, nem intézhető el két tőmondatban. Elemzést, vagy akár egy kis tanulmányt kívánna egy olyantól, aki erre kihegyezve értelmezné az Arvisurát.
A Kárpátmedencében majdnem minden hunfajú törzs jelen volt/van, a nyelvük pedig kb a mongoljárásra homogenizálódott. Ezt többszöt hangsúlyozza az Arvisura. Ezt a ma használatos nyelvet gondolják sokan magyar nyelvnek, de ez "úzalapú" vagyis az ősi úz nyelv mai változata Paál Zoltán szerint...(Mellesleg akár a TAMANA is közelebb vihet a dolog megértéséhez, van ilyen honlap.).
Még a sumérokkkal is léteznek közösnek mondható szavaink -nem sok- de ha a mai hazánkban az egyes hunfajjú népek jelenlétét kellene vizsgálni magam azt mondanám, hogy a mai magyarok fél-egyszázaléka sumér...tizenöt-húsz avar, de sok a jász, kun, kabar és magyar közöttünk.. stb..Ilyen pofonegyszerű ez!
Az Arvisura alapfokú ismerete nélkűl nembiztos, hogy a fentiek mindenki számára érthetőek.
Az ummai úzok egyrésze pl ie. 3500-ban települt be Esztergom környékére Ummából (Sumériából)megunva a sook "özönvizet", kétlem, hogy ők megértették egyből azokat az ummaiakat, akik LAM herceget (Szt László nagybátyja) beköltözésükkor egy pulival ajándékozták meg.
Szegény Lam, az idegen papok miatt nemtudunk nagyszerű tetteiről, csak egy kis pilisi hegy őrzi emlékét.
Az Arvisura szerint pl a sumérok is igen különböző népcsoportokból álltak, kivéve egy kicsiny magot, csoportot..ahány városállamuk, annyi elemzést kívánna a helyzet. Volt azután egy időszak, amely nyugalmasabb volt, homogenizálódtak is valamennyire a sumérok Gilgames idején.. A latinok 42 népből erőszakolták ki, az mai olvasónak egységesnek látszó Római Birodalmat, mely korántsem volt az..a legnagyobb népcsoport itt az Etruszk volt, de ők maguk is 12 hunfajú törzsből álltak....Ki hallott erről?
Homogenizálódni pedig egy nyelv -századok alatt- leginkább akkor tud, ha léteznek közös gyökerek..
A neveink és egyebeink..
A Szala (férfi) és a Szalajka név (női) azoknak "járt" (kb Árpádkor végéig) akik a Nagyszala napon születtek.
Agaba egy hunok által használatos név (Öregmedve), amellyet Tónusz-abának mondtak a besenyők és Abalánnak a kazahunok.
A Tónusz-abát ma sokszor Tonuzóbának mondják, kicsit ferdítve.
A hunok és a magyarok a tízezer fős katonai egységet töménynek mondták, az úzok tyumenynek ( van ilyen város az Ural keleti oldala előtt!).
Az eperhavának (jun.) nyolcadik napján esedékes nevek pl: Jenej-Jolánka (úz), Jákó-Jenke (kabar) és Jenő-Jelcsőke (magyar) ...
Árpádé volt a Nyék (papi) törzs már a bejövetel előtt is, ebben a törzsben a mescser-marami nyelv járta, tehát Árpád ezen a nyelven is biztosan tudptt beszélni. László Gyula tévedett, amikor azt jósolta, feltételezte, hogy türk nyelven beszélt. Nade a történelem -a hívatalos sem kivétel- a feltételezések iskolája, találkája..mert a bizonyosság megismerése lehetetlen vagy nehéz esetenként, a fröccs pedig elérhető. Ezek között lehet válogatni.
A Szala (férfi) és a Szalajka név (női) azoknak "járt" (kb Árpádkor végéig) akik a Nagyszala napon születtek.
Agaba egy hunok által használatos név (Öregmedve), amellyet Tónusz-abának mondtak a besenyők és Abalánnak a kazahunok.
A Tónusz-abát ma sokszor Tonuzóbának mondják, kicsit ferdítve.
A hunok és a magyarok a tízezer fős katonai egységet töménynek mondták, az úzok tyumenynek ( van ilyen város az Ural keleti oldala előtt!).
Az eperhavának (jun.) nyolcadik napján esedékes nevek pl: Jenej-Jolánka (úz), Jákó-Jenke (kabar) és Jenő-Jelcsőke (magyar) ...
Árpádé volt a Nyék (papi) törzs már a bejövetel előtt is, ebben a törzsben a mescser-marami nyelv járta, tehát Árpád ezen a nyelven is biztosan tudptt beszélni. László Gyula tévedett, amikor azt jósolta, feltételezte, hogy türk nyelven beszélt. Nade a történelem -a hívatalos sem kivétel- a feltételezések iskolája, találkája..mert a bizonyosság megismerése lehetetlen vagy nehéz esetenként, a fröccs pedig elérhető. Ezek között lehet válogatni.
Köszönjük!
Sajnos ez a Radics féle írás egyeltalán nem harmonizál
az őstörténetünkkel. De nemcsak ez, nagyon sok más sem, már akár féltonna ilyen írás is létezik..könyv formában természetesen.
Hosszú magyarázatokkal, indoklással nem tudok szolgálni ezügyben.. Persze majdnem minden írásban " van valami", de ez nem az igazi..
Megjegyzem, hogy -mint a legtöbb népnek ekkor tájt - jópárszáz km-es körzetben "mozgó őshazánk" volt...bármilyen felháborító, de az Ural keleti oldalától az Aral tóig..a Kaukázus előteréig stb.- na és most jön a neheze, alaphelyzetben ugyanis manysikból, kabarokból vagyunk egy kis mescser beütéssel. Az előbbiek jelentik az új hunfajú népet, amellyet magyaroknak neveztek, első fejedelmükről Káma unokájáról.
az őstörténetünkkel. De nemcsak ez, nagyon sok más sem, már akár féltonna ilyen írás is létezik..könyv formában természetesen.
Hosszú magyarázatokkal, indoklással nem tudok szolgálni ezügyben.. Persze majdnem minden írásban " van valami", de ez nem az igazi..
Megjegyzem, hogy -mint a legtöbb népnek ekkor tájt - jópárszáz km-es körzetben "mozgó őshazánk" volt...bármilyen felháborító, de az Ural keleti oldalától az Aral tóig..a Kaukázus előteréig stb.- na és most jön a neheze, alaphelyzetben ugyanis manysikból, kabarokból vagyunk egy kis mescser beütéssel. Az előbbiek jelentik az új hunfajú népet, amellyet magyaroknak neveztek, első fejedelmükről Káma unokájáról.
Mesélj már picikét, hogy mi a foglalkozásod, hogy ilyen nagy ősmagyarság kutatónak képezeld magad, drága Oposur!
Kedves őstörténet kutató nemzettársaim!
A szivem örül a lelkes és forró magyarság tudattól, ami sugárzik a hozzászólásokból. Különösen a 1 - 2 ezer éves rokonság feltételezése tetszik a most élők és az akkori emberek között. Tekintettel arra, hogy kb. 100 évenként kipusztult a lakosság harmada - negyede és a hiányzó munkaerőt külföldi felesleggel pótolták, egy kicsit idealista ez a kép. Talán nem véletlen, ha az ember egy magyaros hangzású honfitársunkkal találkozik, rövid után járás elég a névváltoztatás idejének felderítésére. Vagyis úgynevezett vérmagyar nem él a Kárpát-medencében. Kulturális, illetve nyelvi rokonságról talán lehet szó. Szent királyunk intelmeiben arra biztatta utódját támogassa a nemzeti sokszínűséget. Magam is egy József Atillai példa vagyok. Apai nagyapám lengyel, nagyanyám morva. Anyai nagyapám neve szerint magyar, felesége osztrák bevándorlók gyermeke. Mi értelme van az ősmagyarkodásnak? Van mire büszkének lenni a közel és távol múltból e nélkül is sok mindenre.
A szivem örül a lelkes és forró magyarság tudattól, ami sugárzik a hozzászólásokból. Különösen a 1 - 2 ezer éves rokonság feltételezése tetszik a most élők és az akkori emberek között. Tekintettel arra, hogy kb. 100 évenként kipusztult a lakosság harmada - negyede és a hiányzó munkaerőt külföldi felesleggel pótolták, egy kicsit idealista ez a kép. Talán nem véletlen, ha az ember egy magyaros hangzású honfitársunkkal találkozik, rövid után járás elég a névváltoztatás idejének felderítésére. Vagyis úgynevezett vérmagyar nem él a Kárpát-medencében. Kulturális, illetve nyelvi rokonságról talán lehet szó. Szent királyunk intelmeiben arra biztatta utódját támogassa a nemzeti sokszínűséget. Magam is egy József Atillai példa vagyok. Apai nagyapám lengyel, nagyanyám morva. Anyai nagyapám neve szerint magyar, felesége osztrák bevándorlók gyermeke. Mi értelme van az ősmagyarkodásnak? Van mire büszkének lenni a közel és távol múltból e nélkül is sok mindenre.
Atilla és Honória..
Valentinus császár lányára is pályázott Atilla, bár nős ember volt. Veszekedett is sokat ezért vele Réka..meg Deédes is, az unokahuga. Bár az utóbbinak erre nem igazán volt felhatalmazása.
Sok germán törzs ( a gót segédcsapatokról van szó) fellázadt 453 tavaszán Atilla zsarnokoskodása miatt, ekkor a vizigót törzs -Atilla előörsei- lesújtottak a germánokra..
Engeszteléásük jeléűl az Atilla által már korábbi időkből ismert Krimhildát küldték el új feleségnek Atilla számára..
Leitatták Darócot, Atilla főtestőrét (és egyben unokaöccsét) az eskövői ivászaton, majd Atilát -40 éves volt- Krimhilda bevonásával megmérgezték. Amikor Daróc felébredt, már halott volt. Krimhildát és kíséretét a 2. székihun tömény lenyilazta ezután. Atillát a sámánképzősök a Szárazérbe temették el ezután, hármas koporsóban. A hármas koporsó pedig nem állt rendelkezésre, úgykellett a Sajótól (Nekeséét vagyis az acélkoporsót) az ezüstöt és az aranyozottat (Eszék és Maros koporsóit) elhozni. Az utóbbiak nem a Sajónál (Ózd) voltak természetesen. Atilla pedig ekkor a jégveremben várta a temetést...
Eszék és Maros is a catalanaumi csatában vesztették életüket, ezért nem volt szükség a koporsójukra. Nekese fősámánnak új koporsót készítettek szintén korrizóálló kivitelben. A koprsók vízzáró lezárásáról Daróc gondoskodott, Atilla mellé pedig egy pergőt tettek.
Hol is van ez a Szárazér? Szeged fölött a Tisza nagykanyarjába ömlött -ha volt benne víz- ez a kis vízfolyás a mai Nagyfa magasságéában.
Atilla temetjkezési helyére Szöged vitéz vezette őrség vigyázott. Az árokásó szolgák lenyilazásától függetlenűl, erre szükség lehetett.
Bármilyen furcsa, de,
Baján utasította (avar fejedelem) Szekeszárdot (fősmánját) amikor bejöttek az avarok (568) hogy nézzen utánna Atilla temetkezési helyének stb...a dolog végeként a sérűlt Szekeszárd Pécsig futott,,mellyet többé nem hagyott el.
Atilla pedig egy idő mulva "kiemelésre" kerűlt és valahol most is biztosan alussza örök álmát, a végtelen időt pedig a pergó számlálja. De nem Magyarországon.
Valentinus császár lányára is pályázott Atilla, bár nős ember volt. Veszekedett is sokat ezért vele Réka..meg Deédes is, az unokahuga. Bár az utóbbinak erre nem igazán volt felhatalmazása.
Sok germán törzs ( a gót segédcsapatokról van szó) fellázadt 453 tavaszán Atilla zsarnokoskodása miatt, ekkor a vizigót törzs -Atilla előörsei- lesújtottak a germánokra..
Engeszteléásük jeléűl az Atilla által már korábbi időkből ismert Krimhildát küldték el új feleségnek Atilla számára..
Leitatták Darócot, Atilla főtestőrét (és egyben unokaöccsét) az eskövői ivászaton, majd Atilát -40 éves volt- Krimhilda bevonásával megmérgezték. Amikor Daróc felébredt, már halott volt. Krimhildát és kíséretét a 2. székihun tömény lenyilazta ezután. Atillát a sámánképzősök a Szárazérbe temették el ezután, hármas koporsóban. A hármas koporsó pedig nem állt rendelkezésre, úgykellett a Sajótól (Nekeséét vagyis az acélkoporsót) az ezüstöt és az aranyozottat (Eszék és Maros koporsóit) elhozni. Az utóbbiak nem a Sajónál (Ózd) voltak természetesen. Atilla pedig ekkor a jégveremben várta a temetést...
Eszék és Maros is a catalanaumi csatában vesztették életüket, ezért nem volt szükség a koporsójukra. Nekese fősámánnak új koporsót készítettek szintén korrizóálló kivitelben. A koprsók vízzáró lezárásáról Daróc gondoskodott, Atilla mellé pedig egy pergőt tettek.
Hol is van ez a Szárazér? Szeged fölött a Tisza nagykanyarjába ömlött -ha volt benne víz- ez a kis vízfolyás a mai Nagyfa magasságéában.
Atilla temetjkezési helyére Szöged vitéz vezette őrség vigyázott. Az árokásó szolgák lenyilazásától függetlenűl, erre szükség lehetett.
Bármilyen furcsa, de,
Baján utasította (avar fejedelem) Szekeszárdot (fősmánját) amikor bejöttek az avarok (568) hogy nézzen utánna Atilla temetkezési helyének stb...a dolog végeként a sérűlt Szekeszárd Pécsig futott,,mellyet többé nem hagyott el.
Atilla pedig egy idő mulva "kiemelésre" kerűlt és valahol most is biztosan alussza örök álmát, a végtelen időt pedig a pergó számlálja. De nem Magyarországon.
Te jó ég, még egy ilyen ökrséget, milyen név már az, hogy "Deédes"? ÉS az mi, hogy "2. székihun tömény", valami pia? Sámánképzősök...mint valami szakmunkás középsuli...
Másrészt jórészt személynévként mai magyar helység és folyóneveket írsz le...
Másrészt jórészt személynévként mai magyar helység és folyóneveket írsz le...
- Státusza