A Fidesz most éppen ország-visszahódítósat játszik, és közben láthatóan annak szurkol, hogy minél nagyobb legyen a baj.
Azt várják, hogy jöjjön valamilyen összeomlás, az emberek pedig majd azt mondják: jó, akkor inkább jöjjenek vissza ők.
Én még emlékszem a koronavírus-válság idejére. Nem volt olyan ellenzéki kampány, hogy mindenki szegje meg a járványügyi szabályokat, legyen minél több fertőzött, omoljon össze az egészségügy, aztán majd ebből politikai hasznot lehet húzni. Az energiaválság vagy az üzemanyaghiány idején sem biztattak arra senkit, hogy rohanjon a kutakra, tankoljon kannákba is, fogyjon el a benzin, és dőljön össze az ország.
Most egymást érik a végítéletszerű üzenetek, a konteók, a dezinformációk és a „majd ősszel meglátjátok” típusú fenyegetések. Mintha előre drukkolnának annak, hogy minél rosszabb legyen, mert azt hiszik, hogy abból majd politikai tőkét kovácsolhatnak.
Ez tökéletesen megmutatja, mit jelentett számukra a kormányzás. Nem közös felelősséget, nem problémamegoldást, nem az emberek életének jobbá tételét, hanem a hatalom birtoklását.