Megyeszékhelyünkön nyáron impozáns óriásplakát (Robert Capa 1948-beli fotóján Picasso napernyőt tart élettársa, Francoise Gilot feje fölé) invitálta tárlatra a nagyérdemű közönséget. Nem bántam volna, ha a Capa név mellett (alatt, fölött) ott szerepel, hogy magyar származású, esetleg: Friedmann Endre. Hiszen jóval többen látják a plakátot, mint a kiállítást.
2008-ban tavaszán több évi gyűjtő, szervező munka után Robert Capa hagyatékából, Robert Capa öccse, Cornell Capa által alapított New York-i International Center of Photography tulajdonából közel ezer fényképet vásárolt meg a Nemzeti Múzeum. A 40 x 50 cm-es képekből három egyedi sorozat készült, egyik a New York-i gyűjteményben maradt, a második sorozat Japánba került, s immár Budapest büszkélkedhet a harmadik kollekcióval. 2009. tavaszán a Nemzeti Múzeum Capa fotóiból válogatott, nagyszabású, tizenhárom kiállítóhelyet érintő vándorkiállítás indított, (most éppen Miskolcon látható).
Polgári családban született Budapesten. Richard Whelan − Capa életrajzírója − szerint Friedmann Endre érzékeny, fogékony, magas erkölcsi érzékű kamasz volt. 1931-ben Bécsbe menekült, itt, később Prágában és Berlinben újságírónak tanult. 1933-ban a fasizálódó Berlinből Párizsba emigrált, (ahol André Kertész támogatta). 1936-1937-ben Capa már hivatásos fotósként a spanyol polgárháború borzalmairól adott hírt, így készült közismert, megrázó képe, melyre felfigyelt a világsajtó:
A milicista halála a córdobai fronton, 1936.
Alig húsz évig tartó pályafutása során öt háborúról értesített fotográfiáival. 1938-ban részt vett a japán-kínai háború hadszínterein.
Ő az egyetlen fotós, aki megörökítette a D-napon az amerikai csapatok normandiai partra szállását. Fényképezett az első arab–izraeli háborúban. Ekkor már világszerte jeles újságok közölték címoldalukon Capa felvételeit.
1954-ben az amerikai csapatokkal Indokínába utazott. Élete utolsó pillanatáig fotózott, szállóigévé vált hitvallását beteljesítve, „ha a képeid nem elég jók, nem voltál elég közel”, harcosként halt meg: Hanoi közelében taposó aknára lépett. Negyvenegy éves volt.
Ne feledkezzünk meg a két világhírű magyar származású fotóművészről sem: Munkácsi Márton /később Martin Munkacsi/ (Kolozsvár, 1896. − New York, 1963.) és Kertész Andor /utóbb André Kertész/ (Budapest, 1894. – New York, 1985.)
2008-ban tavaszán több évi gyűjtő, szervező munka után Robert Capa hagyatékából, Robert Capa öccse, Cornell Capa által alapított New York-i International Center of Photography tulajdonából közel ezer fényképet vásárolt meg a Nemzeti Múzeum. A 40 x 50 cm-es képekből három egyedi sorozat készült, egyik a New York-i gyűjteményben maradt, a második sorozat Japánba került, s immár Budapest büszkélkedhet a harmadik kollekcióval. 2009. tavaszán a Nemzeti Múzeum Capa fotóiból válogatott, nagyszabású, tizenhárom kiállítóhelyet érintő vándorkiállítás indított, (most éppen Miskolcon látható).
Friedmann Endre Ernő, (1934-től Robert Capa) haditudósító, fotóművész
1913. október 22., Budapest − 1954. május 25., Indokína, Thai Binh
A milicista halála a córdobai fronton, 1936.
Alig húsz évig tartó pályafutása során öt háborúról értesített fotográfiáival. 1938-ban részt vett a japán-kínai háború hadszínterein.
Ő az egyetlen fotós, aki megörökítette a D-napon az amerikai csapatok normandiai partra szállását. Fényképezett az első arab–izraeli háborúban. Ekkor már világszerte jeles újságok közölték címoldalukon Capa felvételeit.
1954-ben az amerikai csapatokkal Indokínába utazott. Élete utolsó pillanatáig fotózott, szállóigévé vált hitvallását beteljesítve, „ha a képeid nem elég jók, nem voltál elég közel”, harcosként halt meg: Hanoi közelében taposó aknára lépett. Negyvenegy éves volt.
Ne feledkezzünk meg a két világhírű magyar származású fotóművészről sem: Munkácsi Márton /később Martin Munkacsi/ (Kolozsvár, 1896. − New York, 1963.) és Kertész Andor /utóbb André Kertész/ (Budapest, 1894. – New York, 1985.)
