Magyar zsidók, akikre mindkét nemzet büszke...

Harley1903

Állandó Tag
Állandó Tag
Az embereket a szerint kell megítélni, hogy miként viselkedik, mit tesz le arra a képzeletbeli asztalra és hogyan viszonyul a többi embertársához. Szerintem.
 

*Fecske*

Állandó Tag
Állandó Tag
Arthur Koestler / Köstler Artur

Koestler zsidó családból származott. Az I világháború idején és utána felváltva a család Budapesten és Bécsben élt. A család fokozatosan elszegényedett, az ifjú Koestler beiratkozott a bécsi egyetem pszichológiai és elektromérnöki szakára, de tanulmányait nem fejezte be. Egyetemi évei alatt kapcsolatba került a cionista mozgalommal, és ennek hatására 1926-ban Palesztinába települt. Itt – egy évnyi sodródás után – újságírói állást kapott a németországi Ullstein-lapkiadó közel-keleti tudósítójaként. Jeruzsálem után Párizsba, majd Berlinbe helyezték át.1931 decemberében belépett a németországi kommunista pártba, majd a következő évben tapasztalatszerzés céljából a Szovjetunióba emigrált. 1932 és 1933 között utazásokat tett a Kaukázusban és Közép-Ázsiában. Utazásai eredményeképpen, a Szovjetunió valós állapota és a szovjet propaganda közötti ellentmondás miatt hite a kommunista mozgalomban megdőlt, majd az 1936-ban kezdődő tisztogatások miatt a kommunizmus tanaitól is eltávolodott. Végül 1938-ban kilépett a pártból.<O:p</O:p
1936-ban, amikor a spanyol polgárháborúról tudósított, a spanyol nacionalisták elfogták és halálra ítélték, de a kiszabadítására szervezett nemzetközi kampány megmentette a haláltól. 1939 októberében – vélhetően kommunista múltja miatt – a francia hatóságok letartóztatták, és a Pireneusok lábánál fekvő Le Vernet-i internálótáborba szállították. Innen 1940 januárjában szabadult; ugyan Franciaországból kiutasították, a határozatot a háborús körülmények között nem tudták végrehajtani. Amikor a németek bevonultak Párizsba, bujkálni kényszerült, majd beállt a Francia Idegenlégióba. Miután a légióból megszökött, előbb Észak-Afrikába, aztán a semleges Portugáliába menekült. Végül Angliában bukkant fel vízum nélkül; ezért újra börtönbe került, ahonnan 1940 decemberében szabadult. Ezután belépett az angol hadsereg Pioneer Corps nevű alakulatába. Ez volt az egyetlen hely ahova ellenséges ország polgárait is besorozhatták: Koestler ebben az időben még magyar állampolgár volt.
Idősebb korában Koestler Parkinson-kórban és fehérvérűségben szenvedett. Hitéhez hűen, mely szerint az egyénnek jogában áll dönteni saját sorsa felett, Koestler harmadik feleségével együtt öngyilkosságot követett el 1983 márciusában. Bár egészséges – és nála jóval fiatalabb – felesége kijelentette, hogy nem tud férje nélkül élni, Koestlert sokan vádolták azért, mert beleegyezett élettársa döntésébe.

Prózai írásai szoros összefüggésben álltak politikai nézeteivel. Tanulmányozta a cionizmust, harcolt a kommunizmus, a nukleáris fegyverkezés, és a halálbüntetés ellen, és a második világháború alatt írásain keresztül erőteljesen szembeszállt a náci rezsimmel. Koestler (egy maroknyi más európai íróval együtt) hitt abban, ha az újságok, a rádió, és a többi hírközlési fórum következetesen közölte volna a nácik atrocitásait, a nyugati világ bizonyára határozottabb lépett volna fel ellenük.<O:p</O:p
Elsőnek regénynek felfogható műve, A gladiátorok (The Gladiators) 1939-ben került kiadásra. A könyv a Spartacus vezetése alatt kirobbant római rabszolgalázadásról szól. Ezt a regényét magyarul, a Sötétség délben címűt németül, míg későbbi munkái nagy részét angolul írta, tömör és világos újságírói stílusban.
<O:p</O:p
Amiket szerintem mindenképpen érdemes tőle elolvasni:
<O:p</O:p

Sötétség délben

Nyílvessző a végtelenbe
A láthatatlan írás<O:p</O:p
A Föld söpredéke
 

kilt

Állandó Tag
Állandó Tag
Vélemény

Érdekes, igényes összeállítás, de valahogy sohasem értettem az ilyen megkülönböztetést.
 

Barbara0203

Állandó Tag
Állandó Tag
Gimisként először olvasva a Razglednicákat kirázott a hideg és majdnem elbőgtem magam, pedig versek nem gyakran hatottak meg ennyire. Radnóti egy zseni volt!
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
-
-
"A fizika és a matematika terén egyaránt maradandót alkotott.
Fizikából – többek közt – az elektrodinamika, az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika terén;
matematikából a variációszámítás, az alkalmazott matematika (numerikus módszerek, differenciál- és integrálegyenletek megoldási módszerei) és a lineáris algebra terén ért el világraszóló eredményeket." (Wikipedia)
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Rengeteg vidám percet köszönhetünk neki

1924-ben, augusztus 23-án, Budapesten született Ephraim Kishon, azaz Kishont (eredeti nevén Hoffmann) Ferenc magyar származású izraeli író, humorista.

Ephraim Kishon
Fotó: Profimedia-Red Dot

A jezsuitákhoz járt, kereskedelmi iskolában érettségizett, de a zsidótörvények miatt egyetemre nem mehetett, így ötvösnek tanult. Munkaszolgálatra, aztán koncentrációs táborba vitték.

A háború után hazajött, majd 1949-ben kivándorolt Izraelbe. Hamar megtanult héberül, sorra jelentek meg cikkei, majd könyvei, félszáznál is több kötetét 37 nyelven adták ki.

Stílusa a pesti zsidó humort idézi, Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta mesterének. 2005-ben hunyt el Svájcban.
 
M

magdusis

Vendég
Van egy kérdésem;ha nem szabad,tessék nyugodtan törölni.

Valami baj van a Latabárral,hogy senkinek nem jutott eszébe?Vagy már senki nem is emlékszik rá talán?
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
BAtran tedd fel akar uj topickent is, hisz sok sok humoreszk stb van a Latabar csaladrol , es azt hiszem mindenki szerette oket.
 
Utoljára módosítva:

Enmerkar

Állandó Tag
Állandó Tag
A zsidó nem nép, hanem vallás. A zsidó vallásúak néppé válása Izraelben jelenleg folyik ugyan, de elég nyögvenyelősen. Aki ellenkező véleményen van, az nyissa ki a szemét: falasa.jpg falasa1.jpg falasa2.jpg
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
238865_richter_gedeon-620x330.jpg

Magyar hősök
Richter Gedeon: a kormányfőtanácsos, akivel végeztek a nyilasok


A földbirtokos családba született Richter Gedeon patikusként és gyógyszergyártóként futott be jelentős karriert. Horthy Miklós tanácsadója lett, és a nyilas uralom idején zsidóként itthon maradt – annak ellenére, hogy elmenekülhetett volna. A gyógyszerellátást próbálta biztosítani a polgári lakosság és a honvédség számára. Végül a nyilasok végeztek vele. Bátor volt, magyar hős.


„Igaz ember volt, tudta, mi a tisztességes, maradandót alkotott, és neve összeforrt alkotásával”
Hídvégi Jenő
ga1.gif


Richter Gedeon neve talán a legismertebb a hazai gyógyszergyártás történetében, hiszen őt tartják a modern magyar gyógyszerészet alapító atyjának. A nevéhez fűződő „patikagyár” Magyarország első nagy gyógyszeripari létesítménye volt, ahol ipari méretekben állították elő a különféle minőségi medicinákat, többek között a közismert kalmopyrint.
ga1.gif


Kevesebb ember előtt ismert, hogy Richter Gedeon a magyar történelem egyik legtragikusabb évében, 1944-ben is tanúbizonyságot tett az emberek gyógyítása iránti feltétlen elkötelezettségéről. A hivatásához hű, kiváló felkészültségű gyógyszerész életét mindvégig a gyógyítás szolgálatába állította.

Zsidó származása ellenére az üldöztetés éveiben – bár másképp is dönthetett volna – végig Magyarországon maradt.
Életének, 72 évesen, 1944 decemberében a nyilas terror vetett véget.

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született egy földbirtokos-terménykereskedő család gyermekeként Ecséden, ahova a család csehországi zsidó kereskedő ősei telepedtek le a 18. század végén. Szüleit nagyon korán elvesztette, neveltetéséről nagyszülei gondoskodtak. Középiskolai tanulmányait a gyöngyösi ferences rendi gimnáziumban végezte. Itt ismerkedett meg későbbi hivatásával is, s 15 éves korától három évig dolgozott egy helyi patikában gyakornokként. Valószínű, hogy pályaválasztásában szerepet játszott szülei korai halála. Az ifjú Richter a családi tragédiát megelőzhetőnek tartotta, hiszen szülei olyan betegségekben hunytak el, amelyek megfelelő kezeléssel gyógyíthatóak lettek volna. Így arra tette fel az életét, hogy senkinek ne kelljen átélnie ugyanezt a csapást.

1895-ben a budapesti tudományegyetemen kiváló minősítésű gyógyszerész diplomát szerzett. Üzleti pályafutása 1901-ben kezdődött, amikor a családi örökségéből megvásárolta Budapesten, az Üllői úton álló Sas-patikát. Precíz, fáradhatatlan munkájának köszönhetően nagymértékben megnőtt a figyelem felfedezései iránt, s néhány éven belül számos gyógyszer megalkotásával öregbítette hírnevét.

Sikereinek hatására bővítette vállalkozását, 1907-ben Kőbányán felépítette a híres Richter-gyárat. A vállalat korán megalapozta a hírnevét belföldön és külföldön egyaránt, röviddel a létrehozását követően nemzetközi szinten is számottevő gyógyszeripari gyár lett, az ország egyik legnagyobb exportőrévé vált. Munkája elismeréseképpen Horthy Miklós 1929-ben kormányfő-tanácsosi címet adományozott Richter Gedeonnak. A mindig joviális, szerény üzletember emberséges volt munkavállalóival, a gazdasági világválság okozta nehézségek ellenére senkit sem bocsátott el az állásából. A Richter-gyár korának egyik legjobb munkahelye volt a kitűnő fizetések és juttatások, s nem utolsó sorban emberközelisége miatt is.

A második világháború kitörése jelentős változásokat hozott a gyár működésében.

Richter kötelességtudatból önzetlen gyógyszeradományokkal támogatta a polgári lakosság és a honvédség folyamatos egészségügyi ellátását.
A zsidótörvények azonban fokozatosan megnehezítették, majd ellehetetlenítették tevékenységét. 1942-ben kénytelen volt lemondani vezérigazgatói tisztségéről, de a meghurcoltatás ellenére sem adta fel életművét, a vállalatot hűséges kollégái segítségével illegálisan irányította. Áldozatos tevékenységére a Vatikán is figyelt. 1943-ban Angelo Rotta apostoli nuncius látogatást tett a gyárban, és személyesen tolmácsolta Richter Gedeonnak a pápa köszönetét az áldozatvállalásáért, a segélyszervezeteknek küldött nagylelkű gyógyszerfelajánlásokat. Az eseményről márványtábla készült, ezt később a kommunisták – mint klerikális megnyilvánulást – összetörték.

Az 1944-es év eleje átmeneti könnyebbséget hozott, Richter ugyanis engedélyt kapott, hogy szaktanácsadóként ismét legálisan vehessen részt a vállalat vezetésében. 1944. március 19-e, az ország német megszállása után azonban az ő sorsa is tragikusra fordult. Áprilisban a vállalatot ért sorozatos támadások miatt igazgatósági tagságáról is lemondott, s végül a gyárból is kitiltották. A vidéki zsidóság deportálását követően, 1944 nyarán lehetősége nyílott volna a távozásra, ugyanis a Vöröskereszt útján svájci menlevélhez jutott.

Az idős gyógyszerész azonban nem élt a menekülés lehetőségével, habár vagyonának és kapcsolatainak köszönhetően könnyen megtehette volna. A felelősségtudat hazájához kötötte.

Úgy érezte, hogy munkájára pont ebben a vészterhes időszakban van a legnagyobb szükség,
hiszen a háború miatt rengeteg ember szorul rá gyógyszereire, s belekapaszkodott abba a reménybe is, hogy az orvoslás terén felmutatott érdemei megóvják a veszélytől, hiszen ő egész életében csak a betegek megsegítésén munkálkodott. Bizakodását erősítette, hogy 1944 augusztusában mentesítették a zsidótörvények rendelkezései alól. Így rövid időre ismét újult erővel folytatta hivatását, a medicinák előállítását. 1944. október 15-e, a nyilas hatalomátvétel után azonban csakhamar érvénytelenítették Richter mentességét. Sorstársaihoz hasonlóan ő is bujkálásra kényszerült, egy ideig rokonoknál talált menedékre.

1944. december elején átköltözött egy házba, amely a semleges svéd követség diplomáciai védelme alá tartozott. A nyilasok 1944 utolsó napjaiban azonban egyre többször támadták meg a diplomáciai oltalom alatt álló házakat. 1944. december 30-án a razziák elérték Richter lakhelyét is.

A nyilasok alsóneműre vetkőztetve, megalázva hurcolták el az idős gyógyszerészt, és a Duna partján kegyetlenül meggyilkolták. Ezzel a szörnyű, érdemtelen halállal ért véget egy nemes élet. Pedig Richter Gedeon még halála után is tanúságot tett segítőkészségéről, 1945 elején egy orvos ezredes levélben fejezte ki háláját a gyárának a gyógyszerellátás biztosításáért.


Hollósi Dániel József
 

Domahidi Klára

Állandó Tag
Állandó Tag
Az etnikai hovatartozást sokszor nehéz megállapítani. A magyar történelem Mátyás királyát és Petőfi Sándorát is több nemzet vallotta saját fiának. Ez nem baj, hisz amit elért, közvetlenül vagy közvetve mindkét nemzettől kapta.
A Nobel-díjasok történetében 14 magyar Nobel-díjast tartanak számon.
Ebből 11 zsidó volt. Ez jóval magasabb arány , mint az össz-díjazottaknál. Dr.Czeizel Endre genetikus professzor szerint ennek az az oka, hogy a kelet-európai zsidóság gondosan ügyelt arra, hogy gyermekeit a legjobb iskolákba járassa, és ezért a család lehetőségeihez képest gyakran irreális anyagi áldozatokat is vállaltak.

Akikre büszke a magyar és a zsidó nép egyaránt:

Br%C3%A1r%C3%A1ny%20R%C3%B3bert%20N%C3%B3bel%20d%C3%ADj%20%C3%A9s%20sz%C3%A9d%C3%BCl%C3%A9s.jpg
Bárány Róbert 1914. orvosi


nobel_bekesy_gyorgy.jpg
Békésy György 1961. orvosi

nobel_gabor_denes.jpg
Gábor Dénes 1971. fizikus

nobel_harsanyi_janos.jpg
Harsányi János 1994. közgazdasági

nobel_hersko_ferenc.jpg
Herskó Ferenc 2004. kémia


nobel_hevesy_gyorgy.jpg
Hevesi György 1943. kémia


nobel_kertesz_imre.jpg
Kertész Imre 2002. irodalom

nobel_olah_gyorgy.jpg
Oláh György 1994. kémia

nobel_polanyi_janos.jpg
Polányi János 1986. kémia


nobel_elie_wiesel.jpg
Elie Wiesel 1985. béke


wigner_jeno.jpg
Wigner Jenő 1963. fizika




Videó: Magyar-zsidó Nobel-díjasok

Büszkék vagyunk rájuk!
 
Oldal tetejére