Shulgin a szintetikus hallucinogénekkel végzett kutatásairól volt ismert. Az 1970-es években saját magán próbálta ki a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) nevű pszichoaktív szert.
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Alexander Shulgin kémikus, az ecstasy nevű partidrog megalkotója.
Haláláról felesége és kutatótársa számolt be a Facebook közösségi portálon. A bejegyzés szerint a kutató, aki májrákban szenvedett, hétfőn hunyt el észak-kaliforniai otthonában.
Shulgin a szintetikus hallucinogénekkel végzett kutatásairól volt ismert. Az 1970-es években saját magán próbálta ki a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) nevű pszichoaktív szert, amely aztán ecstasy néven került be a köztudatba.
Az MDMA általános hatásai közé tartozik az eufória, a meghittség, bizalom érzete és a lecsökkent szorongás, valamint az időérzék elvesztése. A szer drogként az 1990-es években vészesen terjedni kezdett a klubokban. A partidrogként ismert ecstasy sok tánc mellett extrém vízveszteséghez, a belső szervek károsodásához, a szív- és érrendszer összeomlásához vezethet, a tudomány azonban a mai napig nem vetette el annak lehetőségét, hogy az MDMA-t a gyógyításban is alkalmazzák.
Shulgin a Harvard Egyetemen tanult szerves kémiát. Szolgált a második világháborúban, majd a Berkeley Egyetemen szerzett PhD-t biokémiából. Pályája korai szakaszában a Dow Chemical Company munkatársa volt, a vállalatnak dolgozva fedezte fel a világ első biológiailag lebomló rovarirtóját - írta honlapján a BBC.
A pszichoaktív szerekkel való kísérletezést munkáján kívül végezte, találmányait magán, illetve barátai bevonásával tesztelte. 1965-ben eljött a Dow Chemical Companytől, egyetemeken kezdett tanítani. Elmondása szerint az 1960-as években több száz szert "kotyvasztott" és próbált ki.
David Nutt, a londoni Imperial College neuropszichofarmakológus szerint kevesebb fiatal halt volna meg az ecstasy és az ahhoz hasonló drogok miatt, ha a társadalom odafigyelt volna Shulginra, tanult volna eredményeiből, ahelyett, hogy megpróbálták elnyomni tudását és ötleteit.
MTI
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Alexander Shulgin kémikus, az ecstasy nevű partidrog megalkotója.
Haláláról felesége és kutatótársa számolt be a Facebook közösségi portálon. A bejegyzés szerint a kutató, aki májrákban szenvedett, hétfőn hunyt el észak-kaliforniai otthonában.
Shulgin a szintetikus hallucinogénekkel végzett kutatásairól volt ismert. Az 1970-es években saját magán próbálta ki a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) nevű pszichoaktív szert, amely aztán ecstasy néven került be a köztudatba.
Az MDMA általános hatásai közé tartozik az eufória, a meghittség, bizalom érzete és a lecsökkent szorongás, valamint az időérzék elvesztése. A szer drogként az 1990-es években vészesen terjedni kezdett a klubokban. A partidrogként ismert ecstasy sok tánc mellett extrém vízveszteséghez, a belső szervek károsodásához, a szív- és érrendszer összeomlásához vezethet, a tudomány azonban a mai napig nem vetette el annak lehetőségét, hogy az MDMA-t a gyógyításban is alkalmazzák.
Shulgin a Harvard Egyetemen tanult szerves kémiát. Szolgált a második világháborúban, majd a Berkeley Egyetemen szerzett PhD-t biokémiából. Pályája korai szakaszában a Dow Chemical Company munkatársa volt, a vállalatnak dolgozva fedezte fel a világ első biológiailag lebomló rovarirtóját - írta honlapján a BBC.
A pszichoaktív szerekkel való kísérletezést munkáján kívül végezte, találmányait magán, illetve barátai bevonásával tesztelte. 1965-ben eljött a Dow Chemical Companytől, egyetemeken kezdett tanítani. Elmondása szerint az 1960-as években több száz szert "kotyvasztott" és próbált ki.
David Nutt, a londoni Imperial College neuropszichofarmakológus szerint kevesebb fiatal halt volna meg az ecstasy és az ahhoz hasonló drogok miatt, ha a társadalom odafigyelt volna Shulginra, tanult volna eredményeiből, ahelyett, hogy megpróbálták elnyomni tudását és ötleteit.
MTI
