Megvilágosodás

TipeTupa

Állandó Tag
Állandó Tag
Ilyen beszélgetést is rég olvastam az ezoterikában... :p
De lehet, ez is része a megvilágosodásnak...:rolleyes:
Egy másik variáns: Minden okos pasas mellett van a háttérben egy intelligens nő, aki megvilágositja ŐT...;)
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Na, végre, hogy rájötetek!

És én nő vagyok a duál-felek között, csak most férfit játszom...kiss

és ezért vagyok okos... és szerény...:mrgreen:
 

Nicola

Állandó Tag
Állandó Tag
Szép, szép ez a megvilágosodás, gondolom kapcsolata van az önismerettel is, amire mindenkinek nagy szüksége lenne. Csakhogy a mai kényszerítően rohanós, túlélést elérni akaró életünkben vajon kinek van minderre ideje, energiája?
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
Mi az, hogy előbb ne felejtsek el boldog lenni? hogy érted ezt? és utána?
Ha megvilágosodni jöttünk, ráadásul mindnyájan, miért nem tudjuk? Azt meg pláne, hogy hogy kell.:00:

Bocsánat hogy nem válaszóltam most vettem észre....

Szia!
Sokan a megvilágosodást valami misztikus dolognak tartják, pedig mindenki így születik, csak elfelejtjük és elkezdünk aggodni és valami olyasmit keresni ami rajtunk kívül van. Az út pedig amit megteszünk, már maga a létezésed csodája....ezért írtam hogy ne felejts el boldog lenni, mert csak ebben a rezgés tartományban( boldogság, öröm, harmónia, szeretet) élheted igazán tudatosan az életedet és ismerheted fel végtelen lehetőségeidet.
Mindenki azért jött, hogy megismerje igazi valóját, csak elkezdünk a külsőségeknek megfelelni és nem alkotunk tovább...(tisztelet a kivételnek, aki már ismeri a vonzás törvényét és e szerint éli életét).
Azt hogy hogy kell....egyszerű megválaszolni....légy önmagad mestere ne kívül keress és élvezd a létezés adta lehetőséget amit te alakítasz magadnak...élj..játsz ...szeress...és sokat nevesss...
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
A megvilágosodás olyan magas szintű szellemi élmény, ami túl van a hétköznapi értelemmel való felfoghatóságon.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Három lépcsőfok, amiken keresztül megy az ember:
<o:p> </o:p>
  • megtisztulás (testi és lelki)
  • beavatás (a szellem fénye behatol a lélekbe)
  • megvilágosodás (a lélek és a szellem egyé válik)
<o:p> </o:p>
Minden megvilágosodott beavatott, de nem minden beavatott megvilágosodott!<o:p></o:p>
Az ember átmehet különböző beavatásokon, ezáltal képes átlépni különböző világokba, ott kutatásokat végezni, képes bizonyos bölcsességek birtokába jutni, és ezeket élményszinten átélni.
A lelket többé – kevésbé bevilágítja a szellem fénye, de a lélek és szellem teljes egyé válása csak a megvilágosodás szintjén megy végbe!
<o:p> </o:p>
A lélek egyik fő megnyilvánulása az elme, és annak működése. Amikor valaki eléri a megvilágosodás fokozatát, a lélek az elmével együtt olvad a szellembe.
<o:p> </o:p>
A beavatás és megvilágosodás is egyfajta szellemei élményt idéz elő.
A beavatás fő célja, hogy az ember önmagát egy hallhatatlan szellemi lényként tapasztalja meg, aki a beavatás által átlép abba a világba, ami az ő hazája, a valóságos otthona!.
<o:p> </o:p>
A beavatás ahhoz az élményhez vezet, hogy: én egy szellemi lény vagyok.
A megvilágosodás élményénél megtapasztalja az ember, hogy:<o:p></o:p>
A saját szelleme és a Világszellem valójában egy – ahogyan az összes vallás hívja – az Isteni lénnyel, az Abszolútummal. Egy megvilágosodott hitelesen állítja magáról: <o:p></o:p>
„ÉN egy vagyok Istennel”

<o:p> </o:p>
„A megvilágosodás végső nagy hatása, hogy mindenben az abszolút irányit bennünket. Túl vagyunk jón és rosszon azon az értelemben, hogy nincs szükségünk külső parancsra vagy szabályra, amely megszabná viselkedésünket” (Enomiya Jasalle jezsuita atya)
<o:p> </o:p>
A legtöbb vallás beszél ősbukásról, hogy a szellemek kiváltak Istentől, elszakadtak, elmerültek az anyag mocsarába és próbálnak visszatérni hozzá.
Valójában az ősbukás nem szünteti meg az egyéni ÉN és a Világszellem egységét, csak ennek az átélése szűnik meg. Ez nagyon fontos különbség.
Megvilágosodás az, amikor az ember élményszinten rájön, hogy a saját szelleme és Isten mindig is egy volt, csak ennek az egységnek nem volt tudatában!
Az Isteni szellem mindig önmagából teremt, önmagában teremt, és önmagába teremt, ezért minden az Istenim szellem megnyilvánulása.
<o:p> </o:p>
A megvilágosodottak azzal, hogy azt mondták, hogy Isten mindennel azonos, vagy Isten semmivel sem azonos, mindkét esetben egy igazságot fogalmaztak meg.
A magasabb világban az ember többféle képen megtapasztalhat szellemi igazságokat. A megvilágosodott átéli saját szelleme és a Világszellem egységét.
A megvilágosodás egy különleges tudatállapot változás. Általa éli át az ember, hogy minden, amit eddig másnak, rajta különállónak hitt, valójában fel nem ismert önmaga.
A budhizmus használ egy szót a magvilágosodás kapcsán: Nirvana. A megvilágosodottak a Nirvánába térnek. Az ember egységélményt él át nem az „én ellobbanása” történik meg, hanem az egyik legnagyobb tudatállapot változás!
<o:p> </o:p>
Krisztusig a megvilágosodás azt jelentette, hogy ellobban az „én” és „nem én” kettősége, és az ember személytelenül visszaolvad a Világszellembe. Krisztus óta egy jelentős változás történt:
Most már nem a személytelen felolvadás a cél, hanem a tudatos eggyé válás Istennel, az „éntudat” megtartása mellett.
<o:p> </o:p>

Krisztus a csira, a Golgotai Misztériummal kerül minden ember szellemébe

Ha kétezer éve nem történt volna meg Krisztus áldozata, akkor az ember csak arra lenne képes, hogy „éntudatát” elveszítve visszaolvadjon a Világszellembe. Viszont Krisztus tette által ez az élmény öntudatot megtartó egységélmény az Isteni szellemmel!
<o:p> </o:p>
„A megvilágosodás során a belső tér fokozatosan egybeolvad a külső térbe. Eggyé válnak, ott és akkor ismerjük fel, hogy sohasem voltak elválasztva, sohasem voltak különállók, mindig egy és ugyanazok voltak” (Szögjal Rimpocse)
<o:p> </o:p>
A megvilágosult tudja: ahhoz, hogy a világon ne legyen többé szenvedés, a szívedet kell megváltoztatni, nem a világot.
<o:p></o:p>
Buddha tudta, hogy a tanítványnak ki kell fejlesztenie magában a 7 tökéletességet:<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
1. adakozás<o:p></o:p>
2. erkölcsösség<o:p></o:p>
3. türelem<o:p></o:p>
4. törekvés<o:p></o:p>
5. összpontosítás<o:p></o:p>
6. helyes ítélet <o:p></o:p>
7. bölcsesség<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
és le kell tenni a bódhiszattva fogadalmat:<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
1. Bármilyen lény is létezzen, fogadom, hogy megmentem őket.<o:p></o:p>
2. Bármilyen kimeríthetetlenek a tisztátlanságok, fogadom, hogy véget vetek nekik.<o:p></o:p>
3. Bármilyen sok tanítás létezik, fogadom, hogy elsajátítom azokat<o:p></o:p>
4. Bármennyire is felülmúlhatatlan a buddhai út, fogadom, hogy elérem.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A budhizmus 52 szakaszra osztja a megvilágosodáshoz vezető utat, melyben különböző fokozatok vannak!<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
A megvilágosodottakat lehetetlen rabszolgává tenni, mert ők ép oly boldogok a rabszolgaságban, mint szabadként! A megvilágosodott tudja, hogy a gyémánt, mint addig kő, amíg az ember fel nem ruházza értékkel! A megvilágosult nincs kiszolgáltatva sem az életnek, sem a halálnak, sem a növekedésnek, sem a pusztulásnak, sem a sikernek, sem a bukásnak, sem a szegénységnek, sem a gazdagságnak, sem a dicsőségnek, sem a szégyennek.
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
A szellemi törvények az átlagember segítői, amíg nem látja tisztán, hogy mikor mi a helyes, addig ezek segítik döntéseiben. A megvilágosodottak nem a törvények szerint cselekednek, hanem – kozmikus tudatuk lévén –egy adott szituációban mindig látják, hogy mi az összes létező javát szolgáló tett, és azt teszik, gondolják, vagy mondják.<o:p></o:p>
<o:p></o:p>
Megvilágosodáskor az ember olyan, mint egy betörő, aki előbb elmegy létrát lopni, majd felmászik az emeletre, betöri az ablakot és bemegy. Később észreveszi, hogy a földszinten nyitva volt az ajtó. A legviccesebb benne, hogy később rájön, hogy a saját lakásába tört be!
<o:p> </o:p>​
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
 

jezabel

Állandó Tag
Állandó Tag
Én fenntartással vagyok a beavatással. Ha ember végzi. Tudja-e, mit okoz a beavat(koz)ással... két esetben vettem részt beavatáson. Felemelő érzés volt. Szerencsém volt, mert igazából csak a bizalmam volt, hogy nem történik baj. De volt egy ismerősöm, akinek "beavatással megnyitották a harmadik szemét" ... háááát, érdekes ember lett belőle.
Azóta csak úgy ... értek ilyen élmények. meditáció alkalmával (foglalkoztatott egy személyiségjegyem, amin szerettem volna túl lenni) és azt éreztem, hogy kiemelkedem, önmagam fölé, aztán a fizikai sík fölé, aztán azt éreztem, hogy minden fölé emelkedem, a Hang aki ÉN vagyok azt mondta, ha fölötte állsz, rálátsz, rájössz, hogy nincs értelme annak, amit eddig csináltál. Olyan állapotot érzékeltem amiben én vagyok a szeretet. Amikor "magamhoz tértem, csak ültem, és azt éreztem, hogy az a tulajdonságot kioldották belőlem. A hétköznapi életben is azt tapasztaltam, hogy már nem az a tulajdonságom határozza meg a cselekvést. Máshogy látom a világot, és másképp működöm azóta. s tudom, hogy a szeretet a természetes létállapotunk.
Úgy gondolom, hogy ez az enyém, mert belőlem fakadt.
Mit gondolsz erről?
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Szia!

Egyszerű:

ember soha nem végezhet beavatást, csak elvihet arra az útra, és segítséget adhat ahhoz, hogy a szellemi segítőd, vezetőd elvégezze a beavatást!

Az a földi ember aki azt mondja, hogy beavat az igaziból nem mond igazad, de:

1. elvisz arra a pontra, ahol már csak egy pillanat, és érett vagy rá, és nemsokára megtörténik...
2. Olyan misztikus élethelyzetet teremt, amiben azt hiszed, hogy Ő avatott be, közben a szellemi sgitőd volt az igazi, de közösen csinálták..

3. ez a legrosszabb, az álbeavatás, amikor pénzért palira vesznek, ilyenek a hétvégi tanfolyam beavatások.... :mrgreen:
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Mottó: Tanítva tanulni

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Mit ír a lexikon:
Beavatás, beavatott, beavatási út - A megfelelő szellemi feltételek megvalósítása után a szellemi tanítvány kapcsolatba lépése a magasabb világokkal. E világ tanúja és kutatója a beavatott. Az ehhez az állapothoz vezető, minden korban megújuló út a beavatási út.


Az igazán ezoterikus tudást sohasem tanították a beavatatlanoknak. <o:p></o:p>
Az ezoterikus bölcseletek, tanítások olyan misztikus és szent tanítások, amelyeket a jellemben, erkölcsileg és etikailag magas szintre emelkedett tanulmányozóknak tanítottak. Minden korban voltak, akik tudtak róla.
Ezeket a misztikus és szent tanításokat a magas szintű és méltó jellemű tanulmányozók számára tartották fenn korszakokon át. Az ezoterikus tanítások az Ősi Bölcsesség belső részeként az egész emberiség közös kincsét alkotják. A nagy szellemi Tanítók közvetlen átélésből és tudásuk alapján adták tovább, hogy tanítványaik révén az így továbbadott meglátások és bölcsességek később elterjedt tanokká, vallásokká váljanak. <o:p></o:p>

<o:p> </o:p>
Ezeket azonban már általában egzoterikus formákban fejezték és fejezik ki. Az egyik vagy másik elterjedt vallásban vagy bölcseletben a hangsúly lehetett másutt, ezért vannak néha a látszólagos ellentétek, ellentmondások. Mindez azután azzal is tovább bonyolódott, hogy a szervezett egyházak mindent elkövettek az általuk képviselt tanok terjesztése és minél nagyobb tömegek általi elfogadtatása érdekében. Ez sok esetben odáig ment, hogy egyedül üdvözítő tanok birtokosainak jelentették ki magukat. Mindez nem csak az egyes vallások egyházaira érvényes, hanem az egyre szaporodó „ezoterikus” irányzatokra, irodalomra, esetleg szervezetekre is.
A valódi, igazi ezoterikus tanítások ősidők óta nagy emberek, igazi látnokok és bölcsek őrizetében voltak, és ahogy a helyzet valamint az emberek érettebbek lettek, részeket adtak ki az ezoterikus tanokból, vagy adnak ki ma is. A valóban ezoterikus tanokat soha nem írták le, de még elmondani is alig lehet, mert meghaladják az emberi intellektus képességeit, mivel nincsenek megfelelő mentális fogalmaink, még kevésbé megfelelő szavaink.
Amint korábban már idéztük, mind az igazán okkulthoz, mind az ezoterikushoz a megfelelő kulcs az intuíció, ami annyival más és magasabb rendű képesség, mint amennyivel például más az elme és az érzelmek működési szintje és tartalma eltér egymástól.
Azt a bizonyos kulcsot, az intuíciót viszont csakis a megfelelő jellembeli, erkölcsi, etikai tisztaság irányába tett kitartó és állandó emberi fejlődéssel és erőfeszítésekkel lehet elérni.
„Az ember Isten természetéből van”, vagyis az isteni világosságból, létből, lényegből származik. Annak része, és az ember legbensőbb, legmagasabb természetében és eredetében az istenitől soha el nem szakadt, el nem választható, tehát éppen úgy örök és halhatatlan.

Ezért a misztikus hajlamú és képességű embereknek bizonyos körülmények és feltételek között lehetőségük van arra, hogy tudatukban felemelkedve közvetlenül kapcsolódjanak ahhoz a bensőbb, magasabb szinthez, ahol közvetlen élményeik lehetnek, olyanok, amelyeket alig, vagy egyáltalán nem, vagy csak szimbólumokban, példa- beszédekben lehet elmondani, és belőlük valamit továbbadni ebben a fizikai világban.


Itt is meg kell jegyezni, hogy ismereteink szerint a mi egész emberiségünk egy összefüggő, összetartozó hatalmas csoportot képez. Ebben természetesen vannak olyan embertársaink, akik fejlődésükben és szellemi kibontakozásukban messze az élen járnak, azután van az emberiség zöme, és persze vannak hátrább kullogók is. Ha ezt a hatalmas, nagyon sok milliárd fizikai testben élő – vagy jelenleg azon túl létező – emberiséget a leszállás, majd visszatérés görbéjére próbáljuk helyezni, világunk állapotából is egyértelműen következik, hogy embertársaink, embertestvéreink zöme még az eltávolodás útján van, és csak viszonylag kevesen vannak a visszatérés útján.
Ebből következik, hogy az igazi ezotériát még viszonylag kevesen képesek érteni, élni. Ez természetes és nem tragédia, mert az eltávolodás útjain, az egzotéria tanításaiban is sok tanulni, megismerni való van.<o:p></o:p>

A tragédiák akkor keletkeznek, ha embertársaink, vagy egyes csoportok, „tanítók” úgy vélik, azt állítják, hogy ők már ezotériával foglalkoznak, amikor egyelőre még érték- tévesztésben és szint-tévesztésben vannak.
Mivel minden és mindenki állandó változásban és haladásban van, egyre többen fogják elérni a visszatérés útját, és ezzel a tényleges ezotéria megértésének és élésének lehetőségét is. Hiszen az egzoterikus külvilág bármely pontjáról befelé indulva és haladva elérhetjük azt a pontot, ahol és amikor eggyé válunk a szellemi valósággal. Ott kezdődik az ezotéria. <o:p></o:p>

<o:p> </o:p>
A könyvek lehetnek útmutatók, olyanok, mint a térképek, amelyek a tájékozódást segítik elő, de a térkép nem azonos az általa ábrázolt tájjal. Egy zen mondás szerint:
„A Holdra mutató ujjat ne tévesszük össze a Holddal!”
A szellemileg, intellektuálisan, mentálisan, lelkileg, testileg egészséges ember fejleszti az emlékezetét, bővíti a tudását, és ez előkészület lehet az ezotéria helyes meg- értésére, megélésére.
Azonban az ún. pszichikus képességek ambicionálása, a minden áron való törekvés ezek megszerzésére csak még távolabb viszi a törtetőt az ezotériától. Az aszketizmus sem visz közelebb. Az ilyesmi sok esetben ön- ámításhoz, konfliktusokhoz vezethet, ami pszichózisokat, a valóság érzékelésének elvesztését, arroganciát, a felsőbbség illúzióját idézheti elő, ezért a középúton lehet elindulni.

<o:p> </o:p>
Érdemes tehát odafigyelni bizonyos irányzatoknál, „tanítóknál”, irodalmaknál a figyelmeztető jelekre és tényekre.
<o:p> </o:p>
Melyek is lehetnek ezek?


Ha nem várnak el erkölcsileg is tiszta, etikus életet, ártalmatlanságot. Ezek nélkül a valódi szellemi élet lehetetlen.


A pszichikus képességek kifejlesztésének tendenciája, a csakrák, a harmadik szem és a kundalini idő előtti serkentése igen veszélyes lehet.


Autoritást, tekintélyt elváró, követelő vezető, aki gyors és aránylag kevés erőfeszítéssel járó meg- világosodást, beavatásokat ígér... Vagy, hogy a követőitől ő képes átvállalni a „bűnök” következményeit, vagyis a karmát. Személyi kultusz kialakulása vagy elfogadása által követői bizonyos körülmények között függésbe kerülhetnek tőle.
<o:p> </o:p>
A tan egyedüli üdvözítőségének és követői kiváltságosságának hirdetése.


<o:p> </o:p>
Közvetve vagy közvetlenül nagy pénzek, áldozatok, szolgálatok igénylése, elvárása!
Kerüljük ezeket a gyerekes csapdákat! Vizsgáljuk meg őszintén a saját valódi indítékainkat is!
A mágiáról is szót kell ejtenünk, mivel összefügg a fentiekkel. A mágia, „a nagy tudomány” a vallástól el- választhatatlan. Azonban itt is résen kell lennünk, mert a mágia fanatikusai mindent meg akarnak és meg fognak tenni azért, hogy az ő általuk hirdetett istenben vagy bálványaikban való hitet erőltessék.

<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
A New Age mozgalmak sokszínű, a vallásos, a misztikus, az okkult, a titokzatos irányzatokból, bölcseletekből összehordott, sok esetben összeollózott, „sokat
markoló, de keveset fogó”, ellentmondásokkal terhelt, telitett, zavarossá vált és tett, igen elterjedt irányzatok összessége.
A 60-as években indult, a 70-es években lendült fel, és igen elterjedt irányzat, amelynek azután sokféle elágazása alakult ki.



(egy kis részlet az egyik előadás anyagomból)

 

jezabel

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, sokat segítettél.
Olvastam egy honlapon, hogy valaki 20 év munkájával összeállított egy módszert, amivel az arra érdemest, tehát aki már ott tart, elvezeti szíve középpontjába, ahol megélheti az egységet önmagával, és a mindenséggel, akkor kvázi egy megvilágosodást él meg. Ez kb. 5x2óra.
Amit ír, az elég reálisnak tűnik, gondolom, mint írtad egyik helyen különböző szintek vannak a megviágosodásban is, hogy onnantól hogy él, a tudatossági szintjétől függ.
Azért nehéz elképzelni, hogy ilyen rövid idő alatt elérje azt, ami még Buddhának is 20 évbe telt.
Vagy a módszer, a vezető, és a belső késztetés elég???
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
A megvilágosodás nem tehetség kérdése. Nem arról van szó, hogy valaki festőnek, költőnek, vagy tudósnak született, ahhoz tehetség kell. A megvilágosodás egyszerűen mindenki esetében az élet legalapvetőbb forrása. Még otthonról sem kell elmenned, hogy megtaláld. Ha elmész otthonról akkor már biztos tévútra kerültél, és ki tudja mikor térsz majd újra haza.A megvilágosodás nem más, mint megérteni azt a tényt, hogy az vagy aki mindig is lenni akartál, és soha nem is voltál semmi más. Hisz nem tudsz túllépni rajta.Hiszen ez te vagy, Te magad. Hogyan is tudnál magadon túllépni? Ez az életed forrása, maga a létezésed. Vannak, akik hosszasan nevetnek, amikor ezt megértik. Amikor rádöbbennek, hogy micsoda abszurd dologgal próbálkoztak eddig....önmagukká akartak válni! Ez az egyetlen dolog ami, teljességgel lehetetlen, hisz az ember már eleve önmaga...hogyan válhatna azzá, ami már eleve az is volt...?Az egyetlen igaz tanítás :Soha ne tégy a természeted ellen! Még ha a világ összes Budhája csóválja is a fejét. Hidd el semmi közük hozzád!Ők is csak azt tették, amit helyesnek éreztek, neked is azt kell tenned, amit te magad helyesnek érzel. És mi a helyes...? Egyetlen érvényes kritérium létezhet: ami boldogabbá tesz, az jó...!!!!
Ami mennyei boldogsággal tölt el, az az egyetlen erkölcsös cselekedet. Ami eltávolít önmagadtól, az az, amit kerülnöd kell. Csak érezd jól magad, légy boldog, ünnepelj minden pillanatot és megvilágosodsz.Mindig is megvilágosodott voltál, nem is tudsz más lenni. Ki ültette el a fejedbe azt a gondolatot, hogy elkell érned a megvilágosodást.Egy csomó ember vesz körül benneteket aki az örületbe kerget...egyébként minden tökéletes lenne, csak mindig van egy két eszeveszett bolond aki addig nem nyughat, amíg el nem éri, hogy mások olyan célokat kergessenek, amelyeket egyszerűen nem lehet elérni.És ezt minnél tisztábban látják, annál jelentéktelenebbnek, annál reménytelenebbnek, annál üresebbnek érzik magukat....és végül rájuk telepszik a szomorúság...Soha nefogadj el semmit amitől nyomorúltúl érzed magad! Soha ne fogadj el olyan erkölcsi tanítást amitől bűnösnek érzed magadat és soha ne fogadj el olyat ami a természeted ellen van.Csak légy önmagad és akkor tökéletes leszel!
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
Van egy kedves történet, amit én magam nagyon szeretek: Egy ifjú eldönti ő meg mássza a legmagasabb hegyet. Kínkeservesen félig feljut, már majdnem feladja.... de nem tehetem, mert elkell érnem a mindenséget....mondogatja magának, ha ezt megteszem akkor már több vagyok mint a többiek....és ment ment szenvedet, az út amit választott meggyötőrte, belefáradt keseredetség vett úrrá rajta.....de már másnak is sikerült....biztatta magát...és végül felért a tetejére, boldogan ült le és merenget az úton, megcsináltam....igen megcsináltam....így örvendezett magában, mikor észrevett a hegy másik oldalán egy sífelvonót, amin több ezren jönnek felfelé, kivirúlva élettelteli és boldogan. Ez nem ér!!!!-kiálltott fel Én meg szenveddtem ők meg csak úgy megkapják!!!!Miért....? Kiálltott fel elkeseredetten.....Mikor egy angyal mellélépett és halkan így szólt.....mert ezt választottad, mert így akartad.....de miért ismétled önmagad minden életen keresztűl, most már dönts másképp, dönts úgy egyszerűen, hogy boldog kiegyensúlyozott és örökfiatal maradsz tele energiával és jólléttel, miért teszed meg minden életedben úgyan azt.....?Ezt már régen elérted, most csak élvezd ....azzal eltünt.....Ő meg megkeseredetten, elfáradva ottmaradt.....
Dönts úgy Te is, hogy most már csak élvezed az élet adta örömöket, hisz már csak azért jöttél.....:)
 

alberth

Állandó Tag
Állandó Tag
,,Sokan mennek a széles úton, de a keskeny ösvény, mely üdvösségre viszen..."!
Az előbbi történet épp ezt az igehelyet cáfolja. Persze ezen eligazodni...
 

Bonaona

Állandó Tag
Állandó Tag
Ahol sajnos sokan járnak és sehova se vezet az mára már sokaknak ismert, de még mindig kevésnek:Az önök által karmának nevezett jelenség nem Isten alkotása, hanem azoké, akik hisznek benne. Sajnos mára már óriási tömegek tartoznak ide elfeledve szabadságukat és teremtő tudatukat. Ezek az emberek keserves küzdelmet folytatnak holmi képzelt tökéletesség elérésére. Úgy tartják, minden tettükért vissza kell térniük ide, hogy leróják az adóságot. Bármi történjék is velük, „karmikus kötelezettség”-nek tituláják. Ez azonban fölöttébb szegényes magyarázat az életre, az élet szentsége jóval többet érdemel ennél.
A karma törvénye csupán azok számára valóságosak, akik hisznek bennük.
Csak azok a törvények lépnek hatályba, úgymond, amelyeket önök jóváhagynak saját életükben. Minden felsőrendű entitás külön törvényhozó, énje elfogadja vagy elveti az igazságokat, és bármit fogad el igazság gyanánt az azzá lesz: bármi féle törvényeket alkot, azok működésbe lépnek.
Ha ön úgy dönt, hogy hisz a karmában, saját teremtménye kezére adja magát, mivel felruházta erejével, hatalmat adott ennek az elképzelésnek, és ha egyszer megadta a karma éreztetni, fogja hatását. Ez esetben ön újra meg újra visszajön erre a létsíkra, hogy semlegesítse vagy dicsőségre, vigye előző tetteit.
Akik a karma gátló törvényének értelmében törekednek tökéletességre, soha nem érnek célba. Mert amint ledolgozták valamely tett karmáját, máris ott a következő, s verejtékezzenek akárhány életen keresztül, soha nem érik el a pőre létezés felhőtlenül boldog, isteni állapotát, soha nem gyarapítják lelki vagyonukat, ehelyett adóságot adóságra halmoznak. Tökéletesség amúgy sem létezik, csupán a lét, a maga mezítelenségében. Amennyiben el akarjuk fogadni a karma tanítását, szabadságukban áll, ez is egy tapasztalat, csak vegyük észre ugyanakkor, hogy ezzel képzeletbeli megtorlást hozott önön fejére, és mondva csinált korlátokat állított saját magának.
Az ön lelke és szelleme szabad, bármely pillanatban szabadon alkothat magának igazságokat, valóságokat, képzelgéseket. Bármely pillanatban újra alkothatja az álmát, hisz megvan hozzá a képessége.
 

jezabel

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyet értek, és el tudom fogadni. Az életemet tekintve viszont úgy látom, hogy én még nem vagyok azon a tudatossági szinten hogy ne lenne tetteimnek következménye. Persze, ha a bennem lévő Istenit engedem működni, megváltoznak a dolgok. De amíg elérek oda, hogy engedjem...
A megvilágosodás egy pillanat, de amíg eljön az a pillanat az nem egy pillanat...
Érzem én, hogy a természetes létállapot az öröm, a szeretet, az elfogadás,
és egyre inkább át tudom adni magam ennek, de emléékszem, hogy mennyi görcs és szenvedés volt bennem, mire letisztultam. Gondolom, sokan vannak így ezzel. Aki már eljutott ide, segíthet annak, aki még nincs ezen túl.
Én is úgy látom, amit írtál, de más tudni az utat, és más járni, és más élni,
és az hogy Én magam vagyok az ÚT is.
Attól, hogy nem ismerem a szellemi törvényeket, még hat rám, ha nem fogadom el, hogy van, akkor is hat. Ha (hogy mondjam) rádöbbenek, hogy én ki vagyok valójában, már tudok úgy élni, hogy felülkerülök ezeken a törvényszerűségeken, hiszen már nem a polaritásban élek, hanem a teljességben és egységben... de amíg rájövök, hogy ott vagyok...
 

jezabel

Állandó Tag
Állandó Tag
Én már csak úgy vagyok, hogy tudatosságom jelenleg megélt szintjén látom, hogy nem látom át a teljeset, miért alkossak bárminemű véleményt a részről,
a rész az egész ismerete nélkül megtévesztő is lehet, csak figyelj, élj, tedd meg a tőled telhetőt
 
Oldal tetejére