Az utcán közlekedve azt látom, az emberek szomorúak! Én, nyitott vagyok! Ők, csodálkoznak! Nem értik: Én miért nem vagyok olyan mint ők! Ezért azt mondják, csodabogár ember maga fiatalember! Már megérte mosolyogni.
Egy üzletben vásároltam minap: Az eladó olyan mogorva volt mint ahogy az meg van írva! Mondom neki erre: Mondja uram, itt nincsen nagyon magasra állítva a klíma? Nem fáznak? ...néznek rám bambán a kollégájával! Egyszer csak elsétál a sorok között egy Coca-Cola-s jegesmaci jelmezes ember, mire előállok ujabb verzióval: Áhhh, látom már, a jegesmedve is bejött! Akkor biztos hideg van, mert am aguk arcán a mosoly is megfagyott! Egymásra néztek és jót röhögtek! Mikor azóta megyek és meglátnak, mosolyogva előre köszönnek! Köszönöm Coca-Cola, köszönöm, jelmezes ember!
Köszönöm, hogy mosolyodat megosztod azokkal is, akik nem akarják a világot úgy látni, ahogyan Te látod...
„A léleknek is van tükre, miként az arcnak.
Ha a tükörből mosolygó arc tekint vissza ránk,
lelkünk tele van szeretettel.
Aki szeretni képes, arcán viseli ez érzés kifejezését;ű
engedi, hogy mások is lássák és részesüljenek belőle.”
Tatiosz