A fideszes Németh Zsolt az Inforádiónak sikerként értékelte, hogy Svédország is a NATO tagja lehet. Ugyanakkor az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az interjúban gyakorlatilag elismerte, hogy az Orbán-kormány mindvégig a török rezsimhez igazodott, Erdogannak akart segíteni.
„Magyarország számára az a helyzet, hogy van egy svéd–török vita, politikai lehetőségeket teremtett. Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került" – mondta az interjúban Németh Zsolt, de hogy pontosan mit is nyert mindezzel Magyarország, az a válaszából nem derült ki egyértelműen. Az mindenesetre kiderült, hogy Németh szerint a svédek az elmúlt években megsértették a Fideszt, és ez nem tetszett nekik.
Azaz az interjúból kiderül, hogy valójában semmilyen haderőpolitikai vagy reálpolitikai megfontolás nem volt amögött, hogy Magyarország Erdogan malmára hajtotta a vizet, ehelyett valamiféle sértettségről beszélt Németh. Ahogy az interjúban fogalmazott: „Tudatosítottuk svéd partnereinkben, hogy még akkor is, ha egyébként kormányváltás volt Svédországban, NATO-szövetségesként milyen magatartást várunk el a jövőben, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, a kölcsönös tisztelet hangján, még akkor is, ha vannak nézetkülönbségeink. Ezt a célkitűzést elértük, és azzal, hogy szoros együttműködést alakítottunk ki a törökökkel, hozzájárultunk a Törökország és Svédország közötti megállapodás megszületéséhez."
„A magyar–török együttműködésnek az volt a lényege, hogy a svédekkel szembeni vitában ne hagyjuk őket egyedül?" – tette fel a kérdést a riporter, mire Németh Zsolt ezt válaszolta: „Számos eleme volt ennek, de ha nagyon le akarja valamire egyszerűsíteni, akkor erre le lehet."
Németh Zsolt interjújának szövegét most tette közzé az Inforádió, maga az adás azonban csütörtök este volt. Arról már akkor beszámoltunk, hogy a külügyi bizottság fideszes elnöke nem látja szükségét rendkívüli parlamenti ülés összehívásának, hogy ne Magyarország legyen az utolsó, aki ratifikálja a svédek csatlakozását.
„Magyarország számára az a helyzet, hogy van egy svéd–török vita, politikai lehetőségeket teremtett. Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került" – mondta az interjúban Németh Zsolt, de hogy pontosan mit is nyert mindezzel Magyarország, az a válaszából nem derült ki egyértelműen. Az mindenesetre kiderült, hogy Németh szerint a svédek az elmúlt években megsértették a Fideszt, és ez nem tetszett nekik.
Azaz az interjúból kiderül, hogy valójában semmilyen haderőpolitikai vagy reálpolitikai megfontolás nem volt amögött, hogy Magyarország Erdogan malmára hajtotta a vizet, ehelyett valamiféle sértettségről beszélt Németh. Ahogy az interjúban fogalmazott: „Tudatosítottuk svéd partnereinkben, hogy még akkor is, ha egyébként kormányváltás volt Svédországban, NATO-szövetségesként milyen magatartást várunk el a jövőben, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, a kölcsönös tisztelet hangján, még akkor is, ha vannak nézetkülönbségeink. Ezt a célkitűzést elértük, és azzal, hogy szoros együttműködést alakítottunk ki a törökökkel, hozzájárultunk a Törökország és Svédország közötti megállapodás megszületéséhez."
„A magyar–török együttműködésnek az volt a lényege, hogy a svédekkel szembeni vitában ne hagyjuk őket egyedül?" – tette fel a kérdést a riporter, mire Németh Zsolt ezt válaszolta: „Számos eleme volt ennek, de ha nagyon le akarja valamire egyszerűsíteni, akkor erre le lehet."
Németh Zsolt interjújának szövegét most tette közzé az Inforádió, maga az adás azonban csütörtök este volt. Arról már akkor beszámoltunk, hogy a külügyi bizottság fideszes elnöke nem látja szükségét rendkívüli parlamenti ülés összehívásának, hogy ne Magyarország legyen az utolsó, aki ratifikálja a svédek csatlakozását.
